[Officium]
Dominica in Quinquagesima

[Lectio1]
Olvasmány Mózes első könyvéből
!Gen 12:1-6
1 Az Úr így szólt Ábrámhoz: „Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked.
2 Nagy néppé teszlek. Megáldalak és naggyá teszem nevedet, s te magad is áldás leszel.
3 Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged, azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.”
4 Ábrám tehát elköltözött, ahogy az Úr megparancsolta neki, s vele ment Lót is. Ábrám 75 éves volt, amikor Háránból elindult.
5 Ábrám vette feleségét, Sárait, az unokaöccsét, Lótot, minden vagyonukat, amijük volt és az összes szolgát, akiket Háránban szereztek. Azután elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek, s meg is érkeztek Kánaán földjére.
6 Ábrám végigvonult az országon Szichem városáig, Móre terebintjéig. A vidéken kánaániták laktak.

[Lectio2]
!Gen 12:7-13
7 Akkor az Úr megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá: „Ezt a földet utódaidnak adom.” Erre ő oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki.
8 Innét tovább vonult a hegyvidékre, Bételtől keletre. Fölverte sátrát, s Bétel nyugatra esett, Ai pedig keletre. Aztán oltárt épített az Úrnak és segítségül hívta a nevét.
9 Majd tovább vonult a Negeb felé.
10 Amikor éhínség tört ki a vidéken, Ábrám lement Egyiptomba és ott lakott, mint jövevény, mert az éhínség súlyosan ránehezedett a vidékre.
11 Amint Egyiptomhoz közeledett, így szólt feleségéhez, Sáraihoz: „Jól tudom, hogy szép asszony vagy.
12 Ha az egyiptomiak látnak, azt fogják mondani: Ez a felesége. Engem megölnek, téged életben hagynak.
13 Ezért mondd, hogy a húgom vagy, hogy miattad nekem is jó dolgom legyen és életben maradjak.”

[Lectio3]
!Gen 12:14-19
14 Amikor Ábrám Egyiptomba ért, az egyiptomiak látták, hogy az asszony nagyon szép.
15 A fáraó udvari főtisztviselői is látták és dicsérték a fáraó előtt. Az asszonyt tehát a fáraó palotájába vitték,
16 Ábrámmal pedig jól bántak miatta. Juhot, szarvasmarhát, szamarat, szolgákat, szolgálólányokat, szamárkancát és tevéket ajándékoztak neki.
17 Az Úr azonban súlyos csapással verte meg a fáraót és házát Sárai, Ábrám felesége miatt.
18 Erre a fáraó hívatta Ábrámot, és így szólt hozzá: „Mit tettél velem? Miért nem vallottad be, hogy a feleséged?
19 Miért állítottad: a húgom -, úgy, hogy feleségül vettem? Most itt a feleséged, vedd és távozz!”

[Lectio7]
Evangélium szent Lukács Evangélista kőnyvéből
!Luke 18:31-43
Azon időben Jézus félrevonta a tizenkettőt, s így szólt hozzájuk: „Most felmegyünk Jeruzsálembe, s beteljesedik minden, amit a próféták az Emberfiáról megjövendöltek. És így tovább.
_
Homily by Pope St Gregory (the Great.)
!2nd on the Gospels.
Our Redeemer, foreseeing that the minds of His disciples would be troubled by His suffering, told them long before both of the pains of that suffering, and of the glory of His rising again, to the end that, when they should see Him die as He had prophesied, they might not doubt that He was likewise to rise again. But, since His disciples were yet carnal, and could not receive the words telling of this mystery, He wrought a miracle before them. A blind man received his sight before their eyes, that if they could not receive heavenly things by words, they might be persuaded of heavenly things by deeds.

[Capitulum Laudes]
!1 Cor 13:1
v. Testvérek: Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
$Deo gratias

[Capitulum Sexta]
!1 Cor 13:8-9
v. S a szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás végetér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is.
$Deo gratias

[Capitulum Nona]
!1 Cor 13:13
v. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.
$Deo gratias