[Officium]
Feria IV infra Hebdomadam Septuagesimae

[Lectio1]
Olvasmány Mózes első könyvéből
!Gen 3:1-7
1 A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: „Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?” 
2 Az asszony így válaszolt a kígyónak: „A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. 
3 Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok.” 
4 Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: „Semmi esetre sem fogtok meghalni. 
5 Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.” 
6 Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle. 
7 Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek.

[Lectio2]
!Gen 3:7-13
7 Fügefa leveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak. 
8 Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között. 
9 De az Úristen hívta az embert és így szólt hozzá: „Hol vagy?” 
10 Ő így válaszolt: „Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem.” 
11 De ő így szólt: „Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyről megtiltottam, hogy egyél?” 
12 Az ember így válaszolt: „Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem.” 
13 Az Úristen megkérdezte az asszonyt: „Mit tettél?” Az asszony így felelt: „A kígyó vezetett félre, azért ettem.”

[Lectio3]
!Gen 3:14-20
14 Az Úristen így szólt a kígyóhoz: „Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. 
15 Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” 
16 Az asszonyhoz pedig így szólt: „Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad.” 
17 Az embernek ezt mondta: „Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. 
18 Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. 
19 Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza.” 
20 Az ember Évának nevezte feleségét, mert ő lett minden élő anyja.