[Officium]
Feria II infra Hebdomadam Septuagesimae

[Lectio1]
Olvasmány Mózes első könyvéből
!Gen 1:27-31
27 Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket. 
28 Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” 
29 Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. 
30 A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.” Úgy is történt. 
31 Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.

[Lectio2]
!Gen 2:1-6
1 Így készült el a föld és az ég minden bennelevővel együtt. 
2 Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett. 
3 Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtő munkája után. 
4 Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt. 
4 Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, 
5 még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nőtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esőt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet művelje. 
6 Egyszer pára szállt fel a földről és megáztatta a föld egész felszínét.

[Lectio3]
!Gen 2:7-10
7 Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé. 
8 Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett. 
9 És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. 
10 Egy Édenben eredő folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt.