[Officium]
Feria Quinta in Coena Domini

[Oratio]
v. Christ became obedient for us unto death.
!secreto
$Pater noster
!lower voice
_
&psalm(50)
(sed rubrica 1955 aut rubrica 1960 aut rubrica monastica omittitur)
@:Oratio Matutinum

[Lectio1]
Olvasmány Jeremiás próféta siralmainak könyvéből
!Lam 1:1-5
1 Ó, mily elhagyottan ül a város, amely egykor tele volt néppel! Olyan, mint az özvegy, bár nagy volt a népek között. A tartományok úrnőjét, lám, robotra fogták.
2 Csak sír, egyre sír éjjelente, könnyei peregnek az arcán. Azok közül, akik szerették, egy sincs, hogy vigasztalja. Barátai mind cserbenhagyták, és ellenségeivé lettek.
3 Számkivetésbe került Júda, alávetve elnyomásnak, nehéz szolgaságnak. A pogány népek között lakik, s nem talál nyugalmat. Üldözői mind utolérték, ott, ahol nem volt menekvése.
4 A Sionra vivő utak gyászolnak, mert nincs, aki ünnepelni jönne. Kapui mind elhagyottak, papjai sóhajtoznak. Lányai gyászban vannak, és ő maga is csupa keserűség.
5 Akik szorongatták, fölé kerekedtek, ellenségei dúskálkodnak. Maga az Úr sújtott le rá, tömérdek vétke miatt. Gyermekei fogságba mentek, az elnyomó szeme láttára.
r. Jerusalem, Jerusalem, térj meg Uradhoz Istenedhez.

[Lectio2]
!Lam 1:6-9
6 Sion leányának eltűnt minden dicsősége. Fejedelmei olyanok lettek, mint a kosok, amelyek nem találnak legelőt. Erejüket vesztve vonszolják magukat üldözőik előtt.
7 Jeruzsálem emlékezetébe idézi nyomorúsága és elnyomatása napjait, amikor népe ellenség kezére került, és senki nem sietett segítségére. Elnyomói látták ezt, és mulattak pusztulásán.
8 Súlyosan vétkezett Jeruzsálem, és tisztátalanná vált. Azok, akik tisztelték, most mind megvetik, mert látják gyalázatát. Ő maga meg csak sóhajtozik, és szégyenében elfordítja arcát.
9 Szenny borítja ruhája szegélyét; nem gondolta volna, hogy ilyen végre jut. Szörnyű mélyre süllyedt, és nincs, aki vigasztalja. „Uram, lásd meg nagy nyomorúságomat, mert ellenségem ujjong fölöttem.”
r. Jerusalem, Jerusalem, térj meg Uradhoz Istenedhez.

[Lectio3]
!Lam 1:10-14
10 Az ellenség kinyújtotta kezét minden drágasága felé. S látnia kellett, amint a pogányok behatoltak szentélyébe; azok, akiknek megtiltottad, hogy belépjenek gyülekezetedbe.
11 Egész népe sóhajtozik, és kenyér után eseng. Odaadják élelemért minden kincsüket, csak hogy megmentsék életüket. „Nézz rám, Uram, és vedd észre, mennyire megvetnek!”
12 Ó, ti mindnyájan, akik erre jártok az úton, nézzetek ide és lássátok: Van-e oly fájdalom, mint az én fájdalmam? Mert lesújtott rám az Úr izzó haragjának napján.
13 Tüzet bocsátott le a magasból, s az átjárta minden csontomat. Hálót feszített ki a lábam előtt, és elbuktatott. Elhagyatott lettem, s nyomorult egyszer s mindenkorra.
14 Súlyosan rám nehezedik vétkeim igája, az ő keze rótta össze. Az Úr igája nyomja nyakamat, s maradék erőm fogytán van. Ellenségeim kénye-kedvére hagyott az Úr, s nincs erőm, hogy ellenálljak.
r. Jerusalem, Jerusalem, térj meg Uradhoz Istenedhez.

[Lectio7]
Szent Pál Apostol Korintusiakhoz írott leveléből
!1 Cor 11:17-22
17 A következő intézkedéssel kapcsolatban nem dicsérlek meg titeket, mivel összejöveteletek nem javatokra, hanem károtokra szolgál.
18 Először is azt hallom, hogy amikor közösségbe gyűltök, szakadás mutatkozik köztetek, s ezt részben el is hiszem.
19 Kell is, hogy szakadás legyen körötökben, mert a megbízhatók csak így tűnnek ki közületek.
20 Amikor ugyanis egybegyűltök, már nem az Úr vacsoráját eszitek,
21 hiszen étkezéskor ki-ki a saját vacsoráját veszi elő, hogy elfogyassza, s az egyik éhen marad, a másik pedig dőzsöl.
22 Nincs otthonotok evésre-ivásra? Vagy megvetitek Isten egyházát, és megszégyenítitek a szegényeket? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek? Ezért nem dicsérlek benneteket.

[Lectio8]
!1 Cor 11:23-26
23 Én ugyanis az Úrtól kaptam, amit közöltem is veletek: Urunk Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret,
24 hálát adott, megtörte, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.”
25 Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet, és így szólt: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belőle, az én emlékezetemre.”
26 Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön.

[Lectio9]
!1 Cor 11:27-34
27 Ezért aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét.
28 Tehát vizsgálja meg magát mindenki, s csak úgy egyék a kenyérből és igyék a kehelyből,
29 mert aki csak eszik és iszik anélkül, hogy megkülönböztetné az (Úr) testét, saját ítéletét eszi és issza.
30 Ezért sokan gyöngék és betegek közületek, többen pedig meghaltak.
31 Ha megítélnénk magunkat, nem vonnánk magunkra ítéletet.
32 Ha azonban az Úr ítél meg bennünket, az fenyítésünkre szolgál, hogy ezzel a világgal együtt el ne kárhozzunk.
33 Ezért, testvéreim, ha étkezésre gyülekeztek, várjátok meg egymást.
34 Aki éhes, egyék otthon, hogy ne ítéletre gyűljetek össze. A többit majd megérkezésem után rendezem el.

[Oratio Matutinum]
v. Look down, we beseech thee, O Lord, on this thy family, for which our Lord Jesus Christ did not hesitate to be delivered up into the hands of wicked men, and to suffer the torment of the Cross.
!Finish silently
$Qui tecum

[Special Completorium]
!Special Completorium
_
$Confiteor
$Misereatur
$Indulgentiam

&psalm(4)

(rubrica tridentina) &psalm(30,1,6)

&psalm(90)

&psalm(133)

&psalm(233)

v. Christ became obedient for us unto death.
!secreto
$Pater noster
!lower voice
_
&psalm(50)
(sed rubrica 1955 aut rubrica 1960 aut rubrica monastica omittitur)
@:Oratio Matutinum
(sed rubrica 1955 aut rubrica 1960 loco horum versuum dicuntur)
v. Látogasd meg Urunk hajlékunkat, és az ellenség minden cselvetését tartsd távol tőlünk; angyalaid lakjanak velünk akik békében védelmeznek minket; és áldásod legyen velünk mindig.
$Per Dominum