[Officium]
Dominica VI Post Pentecosten

[Oratio]
Hatalmas Isten, kié minden jó, ültesd szívünkbe a neved iránt való szereteted és növeld bennünk a vallásosságot, hogy így, ami bennünk jó, azt tápláld, és amit tápláltál, azt atyai jóságod buzgóságával őrizd meg.
$Per Dominum

[Lectio1]
Olvasmány Sámuel második könyvéből
!2 Sam 12:1-4
1 Akkor az Úr elküldte Nátán prófétát Dávidhoz. El is ment hozzá, és így beszélt: „Egy városban élt két ember. Az egyik gazdag volt, a másik szegény.
2 A gazdagnak rengeteg juha-kecskéje és barma volt.
3 A szegénynek azonban nem volt egyebe, csak egy kis báránya, vette magának. Etette, úgyhogy megnőtt, vele magával és gyermekeivel. Evett a kenyeréből és ivott a poharából. Az ölében aludt, s olyan volt, mintha a lánya lett volna.
4 Egyszer vendég érkezett a gazdag emberhez. De nem tudta rászánni magát, hogy a juhai vagy barmai közül egyet is elvegyen, és a vendégnek, aki érkezett, elkészítse. Ezért elvette a szegény ember báránykáját, és azt készítette el vendégének.”

[Lectio2]
!2 Sam 12:5-9
5 Dávid nagyon megharagudott az emberre, és azt mondta Nátánnak: „Amint igaz, hogy az Úr él: az az ember, aki ilyet tesz, az a halál fia.
6 A bárányt négyszeresen vissza kell fizetnie, amiért így tett, és nem volt kímélettel.”
7 Erre Nátán így szólt Dávidhoz: „Magad vagy ez az ember! Ezt mondta hát az Úr, Izrael Istene: Fölkentelek Izrael királyává és kiszabadítottalak Saul kezéből.
8 Neked adtam urad házát és a kebledre urad asszonyait, rád bíztam Izrael házát és Júda házát. S ha ez kevés lett volna, még megtetéztem volna ezzel meg azzal.
9 Miért vetetted hát meg az Urat, s tettél olyat, ami gonosznak számít az Úr szemében? Kard által elveszítetted a hetita Uriját, hogy feleségül vedd a feleségét. Igen, elveszítetted az ammoniták kardja által!

[Lectio3]
!2 Sam 12:10-16
10 Nos, a kard sose fordul el házadtól, amiért megvetettél, és elvetted a hetita Urijától a feleségét, hogy a te asszonyod legyen.
11 Ezt mondta az Úr: Nos, a saját házadból hozok rád romlást. Elveszem a szemed láttára asszonyaidat és odaadom őket más valakinek, hogy napvilágnál asszonyaiddal háljon.
12 Te titokban tetted, de én egész Izrael szeme láttára, napvilágnál viszem ezt végbe!”
13 Erre Dávid így szólt Nátánhoz: „Vétkeztem az Úr ellen!” Nátán ezt válaszolta Dávidnak: „Így az Úr is megbocsátja bűnödet, s nem halsz meg.
14 De mert ezzel a tetteddel káromoltad az Urat, a fiú, aki született neked, meghal.”
15 Ezzel Nátán elment haza. Az Úr megverte a gyermeket, akit Urija felesége szült Dávidnak, úgyhogy súlyosan megbetegedett.
16 Dávid az Úrhoz fordult a fiú miatt; szigorú böjtöt tartott, s amikor hazament, éjszaka a puszta földön aludt, zsákkal takarózva.

[Lectio7]
Evangélium szent Márk Evangélista kőnyvéből
!Mark 8:1-9
Azokban a napokban ismét nagy népsokaság vette körül. Nem volt mit enniük, ezért magához szólította tanítványait. Sajnálom a tömeget - mondta -, mivel már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. És így tovább
_
Homily by St Ambrose, Bishop of Milan.
!Bk. vi. on Luke ix.
After that that woman, who is a type of the Church, was healed of the issue of blood (Luke viii. 43-48) after that the Lord had sent His disciples to preach the kingdom of God (ix. 2), His heavenly tenderness gave food. But consider who they were unto whom He gave it. He gave it not to such as dwell at ease, not to men in cities, not to such as sit in places of worldly splendour, but to men seeking Christ in a desert place. Such as are not given to niceness are they whom Christ receiveth, and unto whom the Word of God speaketh, not of earthly things, but of the kingdom of God (11.) And if any bear in them the running sores of fleshly passion, He healeth them.