[Lectio1]
Olvasmány Sámuel első könyvéből
!1 Sam 17:57-58; 18:18:6-11
57 Amikor tehát a filiszteus legyőzése után Dávid visszatért, Abner fogta, és a király felé vezette. A filiszteus feje ott volt a kezében.
58 Így szólt hozzá Saul: „Kinek a fia vagy, fiatalember?” „Szolgádnak, Izájnak a fia, Betlehemből” - válaszolta Dávid.
1 Amikor a Saullal való beszélgetés véget ért, történt, hogy Jonatán lelkében fölébredt a vonzalom Dávid lelke iránt, s Jonatán úgy megszerette, mint saját magát.
2 Saul pedig magához vette azon a napon, és nem engedte többé vissza az apjához.
3 Jonatán szövetséget kötött Dáviddal, mivel úgy szerette, mint saját magát.
4 Jonatán levette a köntösét, ami rajta volt, és Dávidnak adta. Ugyanígy a harci fölszerelését is, még a kardját, íját és övét is.
5 Amikor Dávid kivonult, bárhova küldte is Saul, mindig győzedelmeskedett. Ezért Saul hadi népe élére rendelte. S megkedvelte az egész nép, sőt Saul tisztjei is.

[Lectio2]
!1 Sam 18:6-11
6 A bevonuláskor, amikor Dávid a filiszteusok legyőzése után visszatért, Izrael városaiból az asszonyok Saul király elé mentek, énekeltek és táncoltak, dobszóra, örömujjongás közepette és cintányért ütögetve.
7 És a táncoló asszonyok így énekeltek: „Saul legyőzte ezreit, Dávid meg tízezreit.”
8 Emiatt Saul nagy haragra gerjedt, mert nagyon nem tetszett neki ez a dolog. Azt mondta: „Dávidnak tízezreket tulajdonítanak, nekem meg csak ezreket. Most már csak a királyság hiányzik neki!”
9 Ezért ettől a naptól kezdve Saul irigy szemmel nézte Dávidot.
10 Másnap történt, hogy amikor betért a házába pihenni, Istennek egy gonosz lelke rátört Saulra. Dávid pengette a hárfát, mint máskor, Saulnak azonban lándzsa volt a kezében.
11 Saul meglendítette a lándzsáját, és azt mondta magában: „Odaszegezem Dávidot a falhoz.” De Dávid kétszer is kitért előle.

[Lectio3]
!1 Sam 18:14-17
12 Saul félt Dávidtól, mert vele volt az Úr, Saultól azonban elfordult.
13 Saul ezért eltávolította a környezetéből. Megtette egy ezer emberből álló csapat parancsnokává, ő vonult ki a nép élén. 14 Dávidnak minden vállalkozása sikerrel járt, mert vele volt az Úr.
15 Amikor Saul látta, hogy mennyi sikert ér el, félni kezdett tőle.
16 De egész Izrael és Júda szerette Dávidot, mert mindig ő haladt élükön.
17 Saul így szólt Dávidhoz: „Nézd, itt a legidősebb lányom, Merab. Hozzád adom feleségül. Csak légy továbbra is bátor ember, és vezesd az Úr harcait.” Saul ugyanis azt mondta magában: „Nem vetek rá kezet, vessenek inkább a filiszteusok.”