[Officium]
Feria Quarta infra Octavam Corporis Christi

[Officium] (rubrica 196 aut rubrica 1955)
Feria IV infra Hebdomadam II post Octavam Pentecostes

[Lectio1]
Olvasmány Sámuel első könyvéből
!1 Sam 6:19-21; 7:1
19 Ám Jechonja fiai nem örültek együtt Bet-Semes lakóival, amikor az Úr ládáját meglátták. Ezért az Úr lesújtott közülük hetven emberre. A nép bánkódott, hogy az Úr olyan keményen megbüntette őket. 
20 Bet-Semes lakói föltették a kérdést: „Ki méltó rá, hogy az Úrnak, a szent Istennek színe előtt álljon? Kihez menjen tovább tőlünk?” 
21 Hírvivőket küldtek hát Kirjat-Jearim lakóihoz és megüzenték: „A filiszteusok visszahozták az Úr ládáját. Gyertek és vigyétek el!” 
1 Kirjat-Jearim lakói tehát elmentek és elvitték az Úr ládáját. Abinadab házába vitték, a dombra. Aztán fiát, Eleazárt fölszentelték az Úr ládájának őrévé.

[Lectio2]
!1 Sam 7:2-4
2 Attól a naptól, hogy a láda Kirjat-Jearimba került, nagy idő telt el: húsz esztendő, s Izrael egész háza az Úr után sóhajtozott. 
3 Akkor Sámuel Izrael egész háza előtt kijelentette: „Ha szívetek mélyéből az Úrhoz akartok térni, távolítsátok el az idegen isteneket és az Asztartéket körötökből, szívetek ragaszkodjék az Úrhoz és ne szolgáljatok másnak, csak neki. Akkor kiszabadít benneteket a filiszteusok kezéből.” 
4 Izrael fiai tehát eltávolították a Baalokat és Asztartéket, és csak az Úrnak szolgáltak.

[Lectio3]
!1 Sam 7:5-8
5 Akkor Sámuel elrendelte: „Egész Izrael gyűljön egybe Micpában, s majd imádkozom értetek az Úrhoz!” 
6 Amikor összegyűltek Micpában, vizet merítettek és az Úr elé öntötték. S böjtöltek is azon a napon. Azt mondták: „Vétkeztünk az Úr ellen.” Sámuel meg ítélkezett Izrael fiai fölött Micpában. 
7 Mihelyt a filiszteusok hírét vették, hogy Izrael fiai egybegyűltek Micpában, a filiszteusok vezérei kivonultak Izrael ellen. Amikor Izrael fiai ezt megtudták, félelem fogta el őket a filiszteusoktól. 
8 Ezért Izrael fiai kérték Sámuelt: „Ne hagyd abba, könyörögj értünk az Úrhoz, Istenünkhöz, hogy szabadítson ki minket a filiszteusok kezéből!”

[Lectio7]
Evangélium szent János Apostol kőnyvéből
!John 6: 55-59
A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. És így tovább
_
Homily by St Hilary, Bishop of Poitiers.
!Bk. viii. on the Trinity)
When we speak concerning the things of God, we must not speak after the manner of men, nor after the manner of the world. Let us read those things which are written, and understand those things which we read and then let us act as having a perfect faith. We shall speak but folly and godlessness if we speak concerning the natural truth of Christ in use and have not learnt at Christ's School how we should speak. He Himself saith „My Flesh is meat indeed, and My Blood is drink indeed. He that eateth My Flesh and drinketh My Blood, dwelleth in Me, and I in him.” There is here no room left for doubt as to What is His Flesh and what is His Blood. 1