[Officium]
Sabbato infra octavam Corporis Christi

[Officium] (rubrica 196 aut rubrica 1955)
Sabbato infra Hebdomadam I post Octavam Pentecostes

[Lectio1]
Olvasmány Sámuel első könyvéből
!1 Sam 3:1-7
1 A kis Sámuel Éli felügyeletével szolgálta az Urat. Abban az időben az Úr ritkán hallatta szavát; jelenést sem lehetett gyakran látni. 
2 Az egyik nap mégis történt, hogy Éli a szokott helyén aludt. A szeme már kezdett gyengülni, nem sokat látott. 
3 Isten lámpája még nem aludt ki. Sámuel az Úr templomában aludt, ahol az Isten ládája állt. 
4 Az Úr megszólította: „Sámuel, Sámuel!” „Itt vagyok” - felelte. 
5 Azután odafutott Élihez, és azt mondta: „Itt vagyok, hívtál.” Az ezt válaszolta: „Nem hívtalak, feküdj le és aludj.” Elment és lefeküdt aludni. 
6 Az Úr azonban újra szólította: „Sámuel!” És Sámuel fölkelt, odament Élihez és azt mondta: „Itt vagyok, hívtál.” Ez azt felelte: „Nem hívtalak, fiam, feküdj le és aludj!” 
7 Sámuel ugyanis még nem ismerte az Urat, még nem volt része abban, hogy az Úr megnyilatkozzék neki.

[Lectio2]
!1 Sam 3:8-12
8 Az Úr most újra szólította Sámuelt, harmadszorra. Fölkelt, odament Élihez és így szólt: „Itt vagyok, hívtál.” Erre Éli megértette, hogy az Úr szólította a fiút. 
9 Ezért azt mondta Éli Sámuelnek: „Menj, feküdj le és aludj, aztán ha valaki szólít, így válaszolj: Beszélj, Uram, szolgád figyel!” Sámuel elment és nyugovóra tért a helyén. 
10 Akkor megjelent az Úr, elé állt és szólította, mint előző alkalommal: „Sámuel, Sámuel!” És Sámuel így válaszolt: „Beszélj, szolgád figyel!” 
11 Akkor az Úr azt mondta Sámuelnek: „Nézd, olyat teszek Izraelben, hogy aki csak hallja, annak mindkét füle csengeni fog tőle. 
12 Azon a napon valóra váltom Élin mind, amit házára kimondtam, elejétől végig.

[Lectio3]
!1 Sam 3:15-20
15 Sámuel egész reggelig fekve maradt. Akkor kinyitotta az Úr házának kapuját. De Sámuel félt Éli előtt mutatkozni. 
16 Éli azonban odahívta magához Sámuelt. Így szólította: „Sámuel, fiam!” „Itt vagyok” - felelte neki. 
17 Erre megkérdezte tőle: „Mit mondott neked? Ne titkolj el előlem semmit. Isten ezt meg azt tegye veled, ha valamit eltitkolsz előlem abból, amit mondott neked.” 
18 Sámuel tehát elmondott mindent, és nem hallgatott el semmit. Erre Éli azt mondta: „Ő az Úr! Tegye, ami tetszik neki!” 
19 Sámuel felnőtt és vele volt az Úr, és nem hagyta, hogy egyetlen szava is meghiúsuljon. 
20 Dántól Beersebáig egész Izrael megtudta, hogy Sámuelt az Úr prófétájává választotta.

[Lectio7]
Evangélium szent János Apostol kőnyvéből
!John 6:56-59
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. És így tovább
_
Homily by St Austin, Bishop of Hippo.
!27th Tract on John.
I have said, my brethren, that what the Lord hath set before us, in eating of His Flesh and drinking of His Blood, is that we should dwell in Him, and He in us. We dwell in Him when we are His members, and He dwelleth in us when we are His temple. But the bond whereby we are made His members is oneness and what is the cause of oneness but love And love of God, whence is it? Ask the Apostle. „The love of God,” saith he, „is shed abroad in our hearts by the Holy Ghost. Which is given unto us.” (Rom. v. 5.)