[Officium]
Feria Tertia infra Hebdomadam I post Octavam Pentecostes

[Oratio]
@Tempora/Pent01-0:OratioW

[Lectio1]
A királyok első könyvéből
!1 Sam 1:12-18
12 Így imádkozott az Úr előtt. Éli közben figyelte a száját. 
13 Hanna ugyanis csöndben imádkozott, csak ajkai mozogtak, hangja nem hallatszott. Emiatt Éli részegnek vélte, 
14 ezért így szólt hozzá Éli: „Meddig akarsz még itt maradni ilyen részegen? Igyekezz kijózanodni!” 
15 De Hanna ezt válaszolta: „Nem, uram! Szerencsétlen asszony vagyok, sem bort, sem mámorító italt nem ittam, csak a szívemet öntöttem ki az Úr előtt. 
16 Ne tartsd szolgálódat semmirekellőnek! Mert nagy bánatomban és szomorúságomban imádkoztam ilyen sokáig.” 
17 Éli így felelt rá: „Menj békével! Izrael Istene teljesíti kérésedet, amelyet elé terjesztettél.” 
18 Erre azt mondta: „Bárcsak tetszésre találna szolgálód szemedben.”

[Lectio2]
!1 Sam 1:18-22
18 Aztán az asszony elment útjára, evett, és az arca nem volt többé olyan, mint azelőtt. 
19 Másnap korán fölkeltek és leborultak az Úr előtt. Aztán hazatértek Rámába. Elkana együtt volt feleségével Hannával, és az Úr megemlékezett róla. 
20 Hanna fogant, és amikor elérkezett az ideje, fiút szült. A Sámuel nevet adta neki, „mert - amint mondta - az Úrtól könyörögtem ki.” 
21 Amikor Elkana egész családjával újra fölment, hogy az Úrnak az évi áldozatot bemutassa és teljesítse fogadalmát, 
22 Hanna nem ment föl vele. Azt mondta férjének: „Először elválasztom a gyereket, aztán elviszem: jelenjen meg az Úr színe előtt és maradjon ott örökre.”

[Lectio3]
!1 Sam 1:23-28
23 Férje, Elkana ezt felelte neki: „Tégy úgy, amint jónak látod. Maradj itthon, amíg el nem választod. Csak teljesítse az Úr szavadat!” Így az asszony otthon maradt, s szoptatta a fiát, míg el nem választotta. 
24 Mihelyt elválasztotta, fölvitte magával, egy hároméves marhával, egy efa liszttel és egy tömlő borral egyetemben, és Silóban belépett az Úr templomába; a fiú meg nagyon kicsi volt. 
25 Amikor a marhát feláldozták, a fiú anyja odament Élihez. Megszólította: 
26 „Engedd meg, uram! Amint igaz, hogy élsz, uram, az az asszony vagyok, aki itt álltam melletted és imádkoztam az Úrhoz. 
27 Ezért a fiúért imádkoztam. S lám, az Úr teljesítette kérésemet, amellyel hozzá fordultam. 
28 Ezért én is átengedem (fiamat) az Úrnak, egész életére átengedem az Úrnak.” És ott leborultak az Úr előtt.