[Officium]
Sabbato infra Hebdomadam I post Octavam Paschae

[Lectio1]
Olvasmány az Apostolok Cselekedeiből
!Acts 10:1-8
1 Cezáreában élt egy Kornéliusz nevű férfi, az itáliai zászlóalj századosa. 
2 Vallásos és istenfélő volt egész háza népével együtt. Bőségesen osztotta az alamizsnát a népnek, és állandóan imádkozott az Istenhez. 
3 A nap kilencedik órájában látomása volt. Egész világosan látta, hogy az Úr angyala belép hozzá és megszólítja: „Kornéliusz!” 
4 Ránézett és ijedten kérdezte: „Mi az, Uram?” Az így válaszolt: „Imádságod és alamizsnád felszállt az Isten színe elé, s megemlékezett rólad. 
5 Ezért most küldj embereket Joppéba, és hívasd el Simont, más néven Pétert. 
6 Egy bizonyos Simon tímárnál szállt meg, akinek a háza a tenger mellett van.” 
7 Mihelyt az angyal, aki ezt közölte, eltűnt, hívatott két szolgát és egy neki alárendelt, istenfélő katonát. 
8 Ezeknek mindent elbeszélt, aztán elküldte őket Joppéba.

[Lectio2]
!Acts 10:9-17
9 Másnap, amikor ezek már úton voltak, sőt közeledtek a városhoz, Péter hat óra tájban fölment a tetőre imádkozni. 
10 Közben megéhezett, és enni kívánt. Míg az ételt készítették neki, elragadtatásba esett. 
11 Látta, hogy megnyílik az ég, és onnét valami lepedőféle ereszkedik alá négy csücskénél fogva a földre. 
12 Mindenféle négylábú és csúszómászó állat meg égi madár volt benne. 
13 „Rajta, Péter, öld le és edd meg!” - szólalt meg egy hang. 
14 „Szó se lehet róla, Uram - felelte Péter -, sosem ettem én semmi közönségest vagy tisztátalant.” 
15 Másodszor is megszólalt a hang: „Amit az Isten tisztává tett, azt te ne tartsd tisztátalannak.” 
16 Ez háromszor megismétlődött, aztán az egész hirtelen fölemelkedett az égbe. 
17 Míg Péter a látomás értelmén töprengett, Kornéliusz emberei Simon háza után kérdezősködve megálltak a kapunál.

[Lectio3]
!Acts 10:34-41
34 Péter így kezdte beszédét: „Valóban el kell ismernem, hogy az Isten nem személyválogató, 
35 mindenki kedves előtte, aki féli és az igazságosságot cselekszi, bármely nép fia is. 
36 A tanítást ugyan Izrael fiainak adta, amikor békét hirdetett Jézus Krisztus által. Ő mindenki Ura. 
37 Ti tudjátok, mik történtek a Jánostól hirdetett keresztség után Galileától kezdve egész Júdeában. 
38 Miképp kente fel az Isten a názáreti Jézust Szentlélekkel és hatalommal. S ő ahol csak járt, jót tett, meggyógyította az összes ördögtől megszállottat, mert vele volt az Isten. 
39 Mi tanúi vagyunk mindannak, amit Júdea egész területén és Jeruzsálemben tett. Aztán megölték, keresztre feszítették, 
40 de harmadnap feltámasztotta az Isten, és látható alakban megmutatta, 
41 igaz, nem az egész népnek, hanem csak az Istentől előre kijelölt tanúknak, vagyis nekünk, akik ettünk és ittunk vele halálából való feltámadása után.

[Responsory3]
@Tempora/Pasc0-3:Responsory1