[Lectio1]
Jób könyvéből
!Job 9:1-5
1 Jób akkor válaszolt és így szólt: 
2 Igenis jól tudom, hogy a dolog így áll. Lehet Isten előtt embernek igaza? 
3 Még ha összeáll is vele vitatkozni, ezer kérdés közül egyre sem ad választ. 
4 Bölcsessége nagy és ereje hatalmas. Ki marad büntetlen, ha vele szembeszáll? 
5 Hegyeket mozdít el és észre sem venni, hogy mivel haragszik, felforgatja őket.

[Lectio2]
!Job 9:6-10
6 A földet is kimozdítja helyéről, az oszlopai csakúgy inognak. 
7 Ha megparancsolja, nem kel föl a nap sem, pecsétje elveszi a csillagok fényét. 
8 Maga feszítette ki az ég sátorát, tenger magas árját lába alá gyűrte. 
9 Ő alkotta a Göncölszekeret, a Kaszást meg a Fiastyúkot is, s Délnek Kamaráit. 
10 Kifürkészhetetlen s nagy, amit teremtett, csodálatra méltó és tömérdek.

[Lectio3]
!Job 9:11-17
11 Nem látom, amikor elvonul mellettem, járását-kelését nem is veszem észre. 
12 Ha magával ragadja, ki tud ellenállni? Ki mondhatja neki: „Hé! Te mit akarsz itt?” 
13 Büntetését Isten sose vonja vissza, görnyednek előtte Rahab segítői. 
14 Hogy tudnék én neki feleletet adni, vele perbe szállva szavakat találni? 
15 Ha igazam volna, sem tudnék mit felelni, bírám előtt inkább kegyelmet kell kérnem. 
16 S ha kiáltásomra feleletet adna, akkor sem hihetném, hogy hallgat szavamra. 
17 Egyetlen hajszálért a földbe tapos, sebeimet ok nélkül szaporítja.