[Lectio1] (rubrica tridentina) Olvasmány a Jelenések könyvéből !Rev 4:1-4 1 Ezek után láttam, hogy egyszer csak kapu nyílt az égen, és az előbbi hang, amelyet olyannak hallottam, mintha harsona szólt volna hozzám, folytatta: „Gyere fel ide, és megmutatok neked mindent, aminek ezek után történnie kell.” 2 Nyomban elragadtatásba estem a Lélekben: És íme, trónt állítottak fel a mennyben és a trónon ült valaki. 3 Az ott ülő tekintete jáspishoz és kárneolhoz hasonlított, és smaragdhoz hasonló szivárvány trónja körül. 4 A trón körül huszonnégy szék, a székeken huszonnégy vén ült, fehér ruhába öltözve, a fejükön aranykoszorú. [Lectio2] (rubrica tridentina) !Rev 4:5-8 5 A trónból zengő, mennydörgő villámok csapkodtak. A trón előtt hét lobogó fáklya lángolt: Isten hét szelleme. 6 A trón előtt kristályként csillogó üvegtenger. A trón közepén a trón körül négy élőlény, elöl, hátul tele szemekkel. 7 Az első élőlény oroszlánhoz hasonlított, a második fiatal bikához, a harmadiknak emberhez hasonló arca volt, a negyedik pedig repülő sashoz hasonlított. 8 Mind a négy élőlénynek hat-hat szárnya volt körös-körül és belül is, tele szemekkel. [Lectio3] (rubrica tridentina) !Rev 4:8-11 8 Éjjel-nappal folyvást ezt zengték: „Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van és aki eljő!” 9 Míg az élőlények dicsőséget, áldást és hálát zengtek a trónon ülőnek, az örökkön-örökké élőnek, 10 a huszonnégy vén leborult a trónon ülő előtt, és imádta az örökkön-örökké élőt. Koszorújukat a trón elé tették és zengték: 11 „Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtetted a mindenséget, akaratod hívott létre és teremtett mindent.” [Lectio7] Evangélium szent János Apostol kőnyvéből !John 21:20-24 Azon időben mondá Jézus Péternek: kövess engem. Péter hátrafordult, s látta, hogy az a tanítvány, akit Jézus kedvelt, s aki a vacsorán a keblére hajolt és megkérdezte tőle: „Uram, ki árul el?” - az követi. Amikor meglátta, Péter Jézushoz fordult: „Hát vele mi lesz, Uram?” És így tovább. _ Homily by St John Chrysostom, Patriarch (of Constantinople.) !87th Homily. on John. Christ had made known great things to Peter, charged him with the care of the whole world, announced to him his future martyrdom, and given him testimony of His especial love. Peter then would have John for a fellow and helper, and he said, What shall this man do? as it were, Shall not he also follow the same path with me? At the supper, when Peter would ask a question of the Lord, he dared not, but got John for his spokesman; and now Peter asketh that which he thought John fain would know, but dared not ask for himself. Christ saith unto him If I will that he tarry till I come, what is that to thee?