(Habakuk Éneke * Hab 3:7-12)
3:7 A gonoszság miatt látom reszketni Etiópia sátorait s Mádián földjének bőrhajlékait.
3:8 Vajon a folyóvizek ellen haragudtál-e meg, Uram? A folyóvizek ellen van-e a te búsulásod, vagy a tenger ellen a te bosszankodásod? Ki felülsz lovaidra és szekereidre, hogy megszabadíts.
3:9 Felvonván felvonod kézíjadat, amint megesküdtél a nemzetségeknek; a földből folyóvizeket hasítasz.
3:10 Látnak téged, és megrendülnek a hegyek; a vizek árja özönlik; a mélység szózatát adja, a magasság fölemeli kezeit.
3:11 A nap és hold megállanak hajlékukban, a te nyilaid csillámánál mennek ők, és villogó dárdád fényénél.
3:12 Búsulásodban eltapodod a földet; haragodban elrémíted a nemzeteket.