Commemoratio officii parvi B.M.V.
℣. Ave María, grátia plena; Dóminus tecum:
℟. Benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui.
Ant. Quando natus es * ineffabíliter ex Vírgine, tunc implétæ sunt Scriptúræ: sicut plúvia in vellus descendísti, ut salvum fáceres genus humánum: te laudámus, Deus noster.
℣. Ora pro nobis sancta Dei Génitrix.
℟. Ut digni efficiámur promissiónibus Christi.
Orémus.
Deus, qui de beátæ Maríæ Vírginis útero Verbum tuum, Angelo nuntiánte, carnem suscípere voluísti: præsta supplícibus tuis; ut, qui vere eam Genitrícem Dei crédimus, ejus apud te intercessiónibus adjuvémur. Per eúmdem Christum Dóminum nostrum.
℟. Amen.
℣. Dulce nomen Dómini nostri Jesu Christi, et beatíssimæ Matris ejus, sit benedíctum in sæcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Commemoratio officii parvi B.M.V.
℣. Ave María, grátia plena; Dóminus tecum:
℟. Benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui.
Ant. When, in an unspeakable manner, * Thou wast born of a Virgin, the Scriptures were fulfilled; to save man, Thou camest down as dew upon the fleece we praise thee, O our God!
℣. Imádkozzál érettünk Istennek szent anyja
℟. Hogy métók lehessünk a Krisztus igéreteire
Könyörögjünk.
O God, who didst will that, at the announcement of an Angel, thy Word should take flesh in the womb of the Blessed Virgin Mary, grant to us thy suppliants, that we who believe her to be truly the Mother of God may be helped by her intercession with thee. Ugyanazon Jézus Krisztus a te fiad által.
℟. Ámen.
℣. Dulce nomen Dómini nostri Jesu Christi, et beatíssimæ Matris ejus, sit benedíctum in sæcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Incipit
Finita Commemoratione officii parvi B.M.V., facimus signum Crucis ✠ atque ad signum Superioris inclinamus Altari.
Deinde alta voce et graviter dicitur Versus:
℣. Deus in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Kezdet
Finita Commemoratione officii parvi B.M.V., facimus signum Crucis ✠ atque ad signum Superioris inclinamus Altari.
Deinde alta voce et graviter dicitur Versus:
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Hymnus
Jam lucis orto sídere,
Deum precémur súpplices,
Ut in diúrnis áctibus
Nos servet a nocéntibus.
Linguam refrénans témperet,
Ne litis horror ínsonet:
Visum fovéndo cóntegat,
Ne vanitátes háuriat.
Sint pura cordis íntima,
Absístat et vecórdia;
Carnis terat supérbiam
Potus cibíque párcitas.
Ut, cum dies abscésserit,
Noctémque sors redúxerit,
Mundi per abstinéntiam
Ipsi canámus glóriam.
Deo Patri sit glória,
Ejúsque soli Fílio,
Cum Spíritu Paráclito,
Et nunc et in perpétuum.
Amen.
|
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át.
Ámen.
|
Psalmi {ex Psalterio secundum diem}
Ant. Allelúia. inchoatur in officio quod cum cantu celebratur tantum
Psalmus 118(1-8) [1]
118:1 (Aleph) Beáti immaculáti in via: * qui ámbulant in lege Dómini.
118:2 Beáti, qui scrutántur testimónia ejus: * in toto corde exquírunt eum.
118:3 Non enim qui operántur iniquitátem, * in viis ejus ambulavérunt.
118:4 Tu mandásti * mandáta tua custodíri nimis.
118:5 Útinam dirigántur viæ meæ, * ad custodiéndas justificatiónes tuas!
118:6 Tunc non confúndar, * cum perspéxero in ómnibus mandátis tuis.
118:7 Confitébor tibi in directióne cordis: * in eo quod dídici judícia justítiæ tuæ.
118:8 Justificatiónes tuas custódiam: * non me derelínquas usquequáque.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Alleluia. intoned solely when the office is chanted
Zsoltár 118(1-8) [1]
118:1 (Alef) Boldogok, kiknek útjuk feddhetetlen, * kik az Úr törvényében járnak.
118:2 Boldogok, kik az ő bizonyságait vizsgálják, * teljes szívükből keresik őt;
118:3 Mert nem cselekszenek gonoszt, * kik az ő utain járnak.
118:4 Te parancsoltad * rendeléseidet fölötte megtartatni.
118:5 Bárcsak utaim * a te igazságaid megőrzésére lennének intézve!
118:6 Akkor nem szégyenülök meg, * midőn szemmel tartom minden parancsodat.
118:7 Hálát adok neked egyenes szívvel, * azért, hogy megtanultam a te igazságod ítéleteit.
118:8 A te igazságaidat megőrzöm; * ne hagyj el soha engemet.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(9-16) [2]
118:9 (Beth) In quo córrigit adolescéntior viam suam? * In custodiéndo sermónes tuos.
118:10 In toto corde meo exquisívi te: * ne repéllas me a mandátis tuis.
118:11 In corde meo abscóndi elóquia tua: * ut non peccem tibi.
118:12 Benedíctus es, Dómine: * doce me justificatiónes tuas.
118:13 In lábiis meis, * pronuntiávi ómnia judícia oris tui.
118:14 In via testimoniórum tuórum delectátus sum, * sicut in ómnibus divítiis.
118:15 In mandátis tuis exercébor: * et considerábo vias tuas.
118:16 In justificatiónibus tuis meditábor: * non oblivíscar sermónes tuos.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 118(9-16) [2]
118:9 (Bet) Mivel jobbítja meg útját az ifjú? * A te beszédeid megtartásával.
118:10 Teljes szívemből kereslek téged; * ne hagyj eltévednem parancsaidtól.
118:11 Szívembe rejtem a te beszédeidet, * hogy ne vétsek ellened.
118:12 Áldott vagy te, Uram, * taníts meg engem igazságaidra.
118:13 Ajkaimmal * hirdetem a te szád minden ítéletét.
118:14 A te bizonyságaid útjában gyönyörködöm, * mint mindannyi gazdagságban.
118:15 Parancsaidban gyakorlom magamat, * és vigyázok utaidra.
118:16 A te igazságaidról elmélkedem; * nem feledem el beszédeidet.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(17-24) [3]
118:17 (Ghimel) Retríbue servo tuo, vivífica me: * et custódiam sermónes tuos:
118:18 Revéla óculos meos: * et considerábo mirabília de lege tua.
118:19 Íncola ego sum in terra: * non abscóndas a me mandáta tua.
118:20 Concupívit ánima mea desideráre justificatiónes tuas, * in omni témpore.
118:21 Increpásti supérbos: * maledícti qui declínant a mandátis tuis.
118:22 Aufer a me oppróbrium, et contémptum: * quia testimónia tua exquisívi.
118:23 Étenim sedérunt príncipes, et advérsum me loquebántur: * servus autem tuus exercebátur in justificatiónibus tuis.
118:24 Nam et testimónia tua meditátio mea est: * et consílium meum justificatiónes tuæ.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 118(17-24) [3]
118:17 (Gimel) Tégy jót a te szolgáddal, adj nekem életet; * és megőrzöm beszédeidet.
118:18 Nyisd meg szemeimet, * hogy szemlélhessem a csodákat törvényedben.
118:19 Jövevény vagyok én a földön; * ne rejtsd el tőlem parancsaidat.
118:20 Epedve óhajtja lelkem a te igazságaidat * minden időben.
118:21 Megfedded a kevélyeket; * átkozottak, kik elhajolnak a te parancsaidtól.
118:22 Vedd el rólam a gyalázatot és megvetést, * mivel a te bizonyságaidat keresem.
118:23 Mert fejedelmek ülnek össze, és szólanak ellenem; * de a te szolgád igazságaidban gyakorolja magát;
118:24 Mert bizonyságaid az én elmélkedésem, * és tanácsom a te igazságaid.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(25-32) [4]
118:25 (Daleth) Adhǽsit paviménto ánima mea: * vivífica me secúndum verbum tuum.
118:26 Vias meas enuntiávi, et exaudísti me: * doce me justificatiónes tuas.
118:27 Viam justificatiónum tuárum ínstrue me: * et exercébor in mirabílibus tuis.
118:28 Dormitávit ánima mea præ tǽdio: * confírma me in verbis tuis.
118:29 Viam iniquitátis ámove a me: * et de lege tua miserére mei.
118:30 Viam veritátis elégi: * judícia tua non sum oblítus.
118:31 Adhǽsi testimóniis tuis, Dómine: * noli me confúndere.
118:32 Viam mandatórum tuórum cucúrri, * cum dilatásti cor meum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 118(25-32) [4]
118:25 (Dalet) A porhoz ragadt lelkem; * eleveníts meg engem a te igéd szerint.
118:26 Elbeszélem utaimat, és meghallgatsz engem; * taníts meg engem a te igazságaidra.
118:27 Oktass engem igazságaid útjára: * és gyakorolni fogom magamat csodatételeidben.
118:28 Lelkem elbágyad az unatkozás miatt; * erősíts meg engem igéid által.
118:29 A gonoszság útját távoztasd el tőlem, * és törvényed szerint könyörülj rajtam.
118:30 Az igazság útját választottam, * nem feledem el ítéleteidet.
118:31 Bizonyságaidhoz ragaszkodom, Uram, * ne hagyj megszégyenülnöm.
118:32 Parancsaid útján futok, * ha kitágítod szívemet.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Canticum Quicumque [5]
Symbolum Athanasium
Quicúmque vult salvus esse, * ante ómnia opus est, ut téneat cathólicam fidem:
Quam nisi quisque íntegram inviolatámque serváverit, * absque dúbio in ætérnum períbit.
Fides autem cathólica hæc est: * ut unum Deum in Trinitáte, et Trinitátem in unitáte venerémur.
Neque confundéntes persónas, * neque substántiam separántes.
Alia est enim persóna Patris, ália Fílii, * ália Spíritus Sancti:
Sed Patris, et Fílii, et Spíritus Sancti una est divínitas, * æquális glória, coætérna majéstas.
Qualis Pater, talis Fílius, * talis Spíritus Sanctus.
Increátus Pater, increátus Fílius, * increátus Spíritus Sanctus.
Imménsus Pater, imménsus Fílius, * imménsus Spíritus Sanctus.
Ætérnus Pater, ætérnus Fílius, * ætérnus Spíritus Sanctus.
Et tamen non tres ætérni, * sed unus ætérnus.
Sicut non tres increáti, nec tres imménsi, * sed unus increátus, et unus imménsus.
Simíliter omnípotens Pater, omnípotens Fílius, * omnípotens Spíritus Sanctus.
Et tamen non tres omnipoténtes, * sed unus omnípotens.
Ita Deus Pater, Deus Fílius, * Deus Spíritus Sanctus.
Et tamen non tres Dii, * sed unus est Deus.
Ita Dóminus Pater, Dóminus Fílius, * Dóminus Spíritus Sanctus.
Et tamen non tres Dómini, * sed unus est Dóminus.
Quia, sicut singillátim unamquámque persónam Deum ac Dóminum confitéri christiána veritáte compéllimur: * ita tres Deos aut Dóminos dícere cathólica religióne prohibémur.
Pater a nullo est factus: * nec creátus, nec génitus.
Fílius a Patre solo est: * non factus, nec creátus, sed génitus.
Spíritus Sanctus a Patre et Fílio: * non factus, nec creátus, nec génitus, sed procédens.
Unus ergo Pater, non tres Patres: unus Fílius, non tres Fílii: * unus Spíritus Sanctus, non tres Spíritus Sancti.
Et in hac Trinitáte nihil prius aut postérius, nihil majus aut minus: * sed totæ tres persónæ coætérnæ sibi sunt et coæquáles.
Ita ut per ómnia, sicut jam supra dictum est, * et únitas in Trinitáte, et Trínitas in unitáte veneránda sit.
Qui vult ergo salvus esse, * ita de Trinitáte séntiat.
Sed necessárium est ad ætérnam salútem, * ut Incarnatiónem quoque Dómini nostri Jesu Christi fidéliter credat.
Est ergo fides recta ut credámus et confiteámur, * quia Dóminus noster Jesus Christus, Dei Fílius, Deus et homo est.
Deus est ex substántia Patris ante sǽcula génitus: * et homo est ex substántia matris in sǽculo natus.
Perféctus Deus, perféctus homo: * ex ánima rationáli et humána carne subsístens.
Æquális Patri secúndum divinitátem: * minor Patre secúndum humanitátem.
Qui licet Deus sit et homo, * non duo tamen, sed unus est Christus.
Unus autem non conversióne divinitátis in carnem, * sed assumptióne humanitátis in Deum.
Unus omníno, non confusióne substántiæ, * sed unitáte persónæ.
Nam sicut ánima rationális et caro unus est homo: * ita Deus et homo unus est Christus.
Qui passus est pro salúte nostra: descéndit ad ínferos: * tértia die resurréxit a mórtuis.
Ascéndit ad cœlos, sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: * inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos.
Ad cujus advéntum omnes hómines resúrgere habent cum corpóribus suis; * et redditúri sunt de factis própriis ratiónem.
Et qui bona egérunt, ibunt in vitam ætérnam: * qui vero mala, in ignem ætérnum.
Hæc est fides cathólica, * quam nisi quisque fidéliter firmitérque credíderit, salvus esse non póterit.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúia, allelúia, allelúia
|
Quicumque Kantikum [5]
Atanáz-féle hitvallás
Aki Üdvözülni akar, * mindenekelőtt szükséges, hogy a katolikus hitet tartsa;
Melyet Ha valaki épen és felbonthatatlanul nem tart, * kétségkívül örökre elvész.
Ez Pedig a katolikus hit: * hogy tiszteljünk egy Istent a Szent Háromságban és Szent Háromságot az egyességben;
Sem A személyeket egybe nem elegyítvén, * sem a természetet el nem választván.
Mert Más az Atyának személye, más a Fiúé, * más a Szentléleké;
De Az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek egy az istensége, * egyenlő a dicsősége, egyenlőképpen örökkévaló a felsége.
Amilyen Az Atya, olyan a Fiú, * olyan a Szentlélek.
Nem-teremtett Az Atya, nem-teremtett a Fiú, * nem-teremtett a Szentlélek.
Mérhetetlen Az Atya, mérhetetlen a Fiú, * mérhetetlen a Szentlélek.
Örökkévaló Az Atya, örökkévaló a Fiú, * örökkévaló a Szentlélek;
És Mindazonáltal nem három örökkévaló, * hanem egy örökkévaló;
Miképpen Nem három nem-teremtett, sem három mérhetetlen, * hanem egy nem-teremtett és egy mérhetetlen.
Hasonlóképpen: Mindenható az Atya, mindenható a Fiú, * mindenható a Szentlélek;
És Mindazonáltal: nem hárman a mindenhatók, * hanem egy a mindenható.
Azonképpen: Isten az Atya, Isten a Fiú, * Isten a Szentlélek;
És Mindazonáltal: nem hárman istenek, * hanem egy az Isten.
Azonképpen: Úr az Atya, Úr a Fiú, * Úr a Szentlélek;
És Mindazonáltal: nem három úr, * hanem egy Úr;
Mert Miképpen a keresztényi igazság kényszerít, hogy külön mindenik személyt Istennek és Úrnak valljuk, * úgy a katolikus isteni tudomány tiltja, hogy három istent vagy három urat mondjunk.
Az Atya senkitől sem alkottatott, * sem teremtetett, sem született.
A Fiú csak az Atyától vagyon: * nem alkottatott, sem teremtetett, hanem született.
A Szentlélek az Atyától és a Fiútól vagyon: * nem alkottatott, sem teremtetett, sem született, hanem származott.
Egy Azért az Atya, és nem hárman vannak atyák, egy a Fiú, nem hárman vannak Fiúk, * egy a Szentlélek, nem hárman vannak a lelkek;
És Ebben a Szent Háromságban semmi sincs elébb vagy utóbb, sem nagyobb és kisebb, * hanem a három személy egyenlőképpen örökkévaló és egymáshoz képest egyenlő.
Úgy, Hogy amint előbb mondtuk: * mindenikben az egység a háromságban, és a háromság az egységben tisztelendő legyen.
Aki Azért üdvözülni akar, * ilyen értelemben gondolkodjék a Szentháromságról;
De Szükséges az örök üdvösséghez az is, * hogy igaz hittel higgyen Urunk, Jézus Krisztus megtestesüléséről is.
Ez Azért az igaz hit: hogy higgyük és valljuk, * hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus Istennek Fia, Isten és ember.
Isten: Időnek előtte, az Atyának lényegi valójából született, * és ember: az anyának valójából időben született.
Tökéletes Isten, tökéletes ember: * értelmes lélekből és emberi testből áll.
Egyenlő Az Atyával istensége szerint, * kisebb az Atyánál embersége szerint;
Noha Isten és ember, * mindazonáltal nem kettő, hanem csak egy a Krisztus.
Egy Pedig: nem az istenségnek testté változásával, * hanem az emberi természetnek Istenhez való felvételével.
Egy Nem a természeteknek egybeelegyítése által, * hanem az egy személyben való egysége által.
Mert Miképpen az értelemmel bíró lélek és test egy ember, * úgy az Isten és ember: egy Krisztus.
Ő Üdvösségünkért szenvedett, poklokra szállott, * harmadnapra halottaiból feltámadott.
Felment A mennyekbe, ül a mindenható Atyaistennek jobbján, * onnan leszen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat;
Kinek Eljövetelére minden embernek fel kell kelni testükkel együtt, * és számot kell adni tulajdon cselekedeteikről;
És Akik jót cselekedtek, örök életre mennek, * akik pedig gonoszt, örök tűzre.
Ez A katolikus hit, * melyet ha valaki híven és állhatatosan nem hisz, üdvösségre nem juthat.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Alleluia, alleluia, alleluia
|
Capitulum Versus {ex Psalterio secundum diem}
1 Tim. 1:17
Regi sæculórum immortáli et invisíbili, soli Deo honor et glória in sǽcula sæculórum. Amen.
℟. Deo grátias.
℣. Exsúrge, Christe, ádjuva nos.
℟. Et líbera nos propter nomen tuum.
|
Olvasmány, vers {a zsoltáros részből az adott napra}
1Tim 1:17
Az örökkévalóság halhatatlan és láthatatlan királyának, az egyedül való Istennek pedig tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké. Ámen.
℟. Istennek legyen hála.
℣. Kelj fel, Krisztus, segíts meg minket.
℟. És szabadíts meg a te nevedért.
|
Oratio
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater Noster dicitur secreto usque ad Et ne nos indúcas in tentatiónem:
Pater noster, qui es in cœlis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cœlo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Dómine Deus omnípotens, qui ad princípium hujus diéi nos perveníre fecísti: tua nos hódie salva virtúte; ut in hac die ad nullum declinémus peccátum, sed semper ad tuam justítiam faciéndam nostra procédant elóquia, dirigántur cogitatiónes et ópera.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Divínum auxílium máneat semper nobíscum.
℟. Et cum frátribus nostris abséntibus.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Hic expletur Prima. Deinde legitur Martyrologium in Capitulo sine benedictione. Extra Conventum non legitur Martyrologium, sed immediate incipitur Pretiósa. ut infra.
|
Könyörgés
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Our Father is said silently until And lead us not into temptation:.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. V. Az Isten áldása maradjon mindig velünk.
℟. R. És távollévő testvéreinkkel. Ámen.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
Here Prime ends. Thereafter, the Martyrology is read in the Chapter Hall without blessing. Outside the convent, the Martyrology is not read but one immediately continues with Pretiósa. as below.
|
Martyrologium {anticip.}
Prídie Idus Octóbris Luna sexta décima Anno Dómini 2019
Romæ, via Aurélia, natális beáti Callísti Primi, Papæ et Mártyris; qui, Alexándri Imperatóris jussu, diútius fame in cárcere cruciátus, et quotídie fústibus cæsus, tandem, præcipitátus e fenéstra domus in qua custodiebátur, atque in púteum demérsus, victóriæ triúmphum proméruit.
Arímini sancti Gaudéntii, Epíscopi et Mártyris.
Cæsaréæ, in Palæstína, sanctórum Carpónii, Evarísti et Prisciáni, fratrum beátæ Fortunátæ, qui, gládio juguláti, páriter martýrii corónam percepérunt.
Item sanctórum Saturníni et Lupi.
Cæsaréæ, in Palæstína, sanctæ Fortunátæ, Vírginis et Mártyris, ac prædicatórum Mártyrum Carpónii, Evarísti et Prisciáni soróris; quæ, in persecutióne Diocletiáni, post equúleum, ignes, béstias et ália torménta superáta, spíritum Deo réddidit. Ipsíus corpus póstea Neápolim, in Campánia, delátum fuit.
Tudérti, in Umbria, sancti Fortunáti Epíscopi, qui (ut beátus Gregórius Papa refert) in immúndis spirítibus effugándis imménsæ grátia virtútis emícuit.
Herbípoli, in Germánia, sancti Burchárdi, qui fuit primus illíus civitátis Epíscopus.
Brugis Flandrórum sancti Donatiáni, Rheménsis Epíscopi.
Tréviris sancti Rústici Epíscopi.
Lugdúni, in Gállia, sancti Justi, Epíscopi et Confessóris, miræ sanctitátis et prophétici spíritus viri; qui, Episcopátu demísso, in erémum Ægýpti, una cum Lectóre suo Viatóre, secéssit, ibíque, cum áliquot annos próximam Angelis egísset vitam, et dignus suórum labórum finis advenísset, corónam justítiæ perceptúrus migrávit ad Dóminum. Ipsíus sanctum corpus, una cum óssibus beáti Viatóris, qui ejúsdem Epíscopi fúerat miníster, Lugdúnum póstea quarto Nonas Septémbris delátum fuit.
Eódem die deposítio beáti Domínici Loricáti.
Arpíni, in Látio, sancti Bernárdi Confessóris.
℣. Et álibi aliórum plurimórum sanctórum Mártyrum et Confessórum, atque sanctárum Vírginum.
℟. Deo grátias.
|
Martyrology {anticip.}
October 14th 2019, the 16th day of the Moon, were born into the better life:
At Rome, upon the Aurelian Way, the blessed martyr Pope Callistus. By command of the Emperor Alexander he was long starved in prison, and cudgelled every day, then he was cast headlong out of a window of the house wherein he was warded, and drowned in a well, and so earned the triumph of victory.
At Caesarea, in Palestine, the holy Virgin and martyr Fortunata. In the persecution under the Emperor Diocletian she overcame the rack, fire, beasts, and other torments, and gave up her soul to God. Her body was brought later to Naples, in Campania.
Also the holy martyrs Carponius, Evaristus, and Priscian, brothers of the aforesaid Fortunata, who were slain with the sword, and so received their crown.
Also the holy martyrs Saturninus and Lupus.
At Rimini, (in the fourth century,) the holy martyr Gaudentius, Bishop (of that see.)
At Todi, the holy Bishop Fortunatus, who, as is stated by blessed Gregory, was distinguished by the grace of an extraordinary power in driving away unclean spirits.
At Wuerzburg, (in the eighth century,) holy Burchard, the first Bishop of that see.
At Brugge, in Flanders, (toward the end of the fourth century,) holy Donatian, Bishop of Reims.
At Trier, (in the sixth century,) holy Rusticus, Bishop (of that see.)
On the same day, (in the year 1060,) deceased blessed Dominic, called Loricatus, (that is, the mail-wearer, from the coat of mail which he wore as a penance.)
In Latium, the holy Confessor Bernard.
℣. És mindenütt másutt szent vértanúk, hivallók és szüzek.
℟. Istennek legyen hála.
|
℣. Pretiósa in conspéctu Dómini.
℟. Mors Sanctórum ejus.
Sancta María et omnes Sancti intercédant pro nobis ad Dóminum, ut nos mereámur ab eo adjuvári et salvári, qui vivit et regnat in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
℣. Értékes az Úr szemében.
℟. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Deinde ter dicitur
℣. Deus in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Ultimo additur:
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater Noster dicitur secreto usque ad Et ne nos indúcas in tentatiónem:
Pater noster, qui es in cœlis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cœlo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. Réspice in servos tuos, Dómine, et in ópera tua, et dírige fílios eórum.
℟. Et sit splendor Dómini Dei nostri super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos, et opus mánuum nostrárum dírige.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Et sine Orémus prosequitur Hebdomadarius.
Dirígere et sanctificáre, régere et gubernáre dignáre, Dómine Deus, Rex cœli et terræ, hódie corda et córpora nostra, sensus, sermónes et actus nostros in lege tua, et in opéribus mandatórum tuórum: ut hic et in ætérnum, te auxiliánte, salvi et líberi esse mereámur, Salvátor mundi: Qui vivis et regnas in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Deinde ter dicitur
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Ultimo additur:
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Our Father is said silently until And lead us not into temptation:.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
℟. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Et sine Orémus prosequitur Hebdomadarius.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Regula (vel Lectio brevis)
℣. Adjutórium nostrum in nómine Dómini.
℟. Qui fecit cœlum et terram.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Dies et actus nostros in sua pace dispónat Dóminus omnípotens.
℟. Amen.
In Capitulo legitur unum caput, vel pars capitis ex Regula S. Benedicti.
Ex Régula Sancti Patri Nostri Benedícti. Caput 10: Quáliter æstátis témpore agátur noctúrna laus
A Pascha autem usque ad Kaléndas Novémbres, omnis ut supra dictum est psalmódiæ quántitas teneátur excépto quod lectiónes in códice propter brevitátem nóctium legántur, sed pro ipsis tribus lectiónibus una de Véteri Testaménto memóriter dicátur, quam brevis responsórius subsequátur. Et réliqua ómnia, ut dictum est, impleántur, id est ut numquam minus a duódecim psalmórum quantitáte ad Vigílias noctúrnas dicántur, excéptis tértio et nonagésimo quarto psalmo.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
Cum vero recitatur privatim, hæc erit brevis Lectio per totum annum.
2 Thess 3:5
Dóminus autem dírigat corda et córpora nostra in charitáte Dei et patiéntia Christi.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
|
Rule (or Short reading)
℣. Segítségünk az Úr nevében van.
℟. Aki az eget és a földet alkotta.
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
In the Chapter Hall, a chapter or parts of a chapter from the Rule of S. Benedict is read.
The Rule of our Holy Father Benedict. Chapter 10: How Night Praise Is to Be Accomplished In Summer Time
But from Easter until the first of November as was mentioned above let every portion of psalmody be retained, not counting that lections from the book are by no means to be read, on account of the shortness of the nights, but instead of those three lections, let one from the Old Testament be recited from memory and be followed by a short responsory; and let all else as has been said be completed as usual, so that there may never be said a less quantity than twelve psalms at night office, not counting the third psalm and the ninety-fourth.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
In private recitation, here follows the Short Reading all year round.
2Tessz 3:5
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
|
Commemoratio defunctorum
Deinde dicit Lector: Commemorátio ómnium fratrum, familiárium et benefactórum defunctórum Ordinis nostri.
Die 13. mensis octobris pie in Domino obdormierunt:
Anno 1658 A.R.P. Vincentius lettau, professus et sacerdos Montis Pomarii, hospes Pelplinensis in Borussia obiit.
Anno 1696 Reverendus Fr. Bernardus Placho, professus Sanctæ Coronæ Spinæ, clericus, præclarus organista et altista.
Anno 1732 A.R.P. Mansuetus Sorgner, professus et sacerdos Altovadensis, magister novitiorum, parochus in Capelln.
eodem anno A.R.P. Andreas Czeslinger, professus et sacerdos Wellehradensis, parochus in Tischnowitz.
Anno 1862 A.R. et Ven. P. Adolphus Hadloss, professus et sacerdos Altovadensis, localista in Heuraffel, præfectus culinæ, notarius episcopalis, senior, professus et sacerdos iubilatus.
Anno 1908 A.R.P. Benedictus Michel, professus et sacerdos Altovadensis, parochus in Boršov.
℣. Quorum ánimæ piis ádmodum reverendórum patrum ac religiosórum fratrum suffrágiis commendántur!
Superior:
℣. Requiéscant in pace.
℟. Amen.
Psalmus 129 [6]
129:1 De profúndis clamávi ad te, Dómine: * Dómine, exáudi vocem meam:
129:2 Fiant aures tuæ intendéntes, * in vocem deprecatiónis meæ.
129:3 Si iniquitátes observáveris, Dómine: * Dómine, quis sustinébit?
129:4 Quia apud te propitiátio est: * et propter legem tuam sustínui te, Dómine.
129:5 Sustínuit ánima mea in verbo ejus: * sperávit ánima mea in Dómino.
129:6 A custódia matutína usque ad noctem: * speret Israël in Dómino.
129:7 Quia apud Dóminum misericórdia: * et copiósa apud eum redémptio.
129:8 Et ipse rédimet Israël, * ex ómnibus iniquitátibus ejus.
℣. Réquiem ætérnam dona eis Dómine, * et lux perpétua lúceat eis.
℣. A porta ínferi.
℟. Erue, Dómine, ánimas eórum.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus véniæ largítor et humánæ salútis amátor: quǽsumus cleméntiam tuam: ut nostræ congregatiónis fratres, propínquos et benefactóres, qui ex hoc sǽculo transiérunt, beáta María semper vírgine intercedénte cum ómnibus sanctis tuis ad perpétuæ beatitúdinis consórtium perveníre concédas. Per Christum Dóminum nostrum.
℟. Amen.
℣. Requiéscant in pace.
℟. Amen.
|
Commemoration of departed
Deinde dicit Lector: Commemorátio ómnium fratrum, familiárium et benefactórum defunctórum Ordinis nostri.
Die 13. mensis octobris pie in Domino obdormierunt:
Anno 1658 A.R.P. Vincentius lettau, professus et sacerdos Montis Pomarii, hospes Pelplinensis in Borussia obiit.
Anno 1696 Reverendus Fr. Bernardus Placho, professus Sanctæ Coronæ Spinæ, clericus, præclarus organista et altista.
Anno 1732 A.R.P. Mansuetus Sorgner, professus et sacerdos Altovadensis, magister novitiorum, parochus in Capelln.
eodem anno A.R.P. Andreas Czeslinger, professus et sacerdos Wellehradensis, parochus in Tischnowitz.
Anno 1862 A.R. et Ven. P. Adolphus Hadloss, professus et sacerdos Altovadensis, localista in Heuraffel, præfectus culinæ, notarius episcopalis, senior, professus et sacerdos iubilatus.
Anno 1908 A.R.P. Benedictus Michel, professus et sacerdos Altovadensis, parochus in Boršov.
℣. Quorum ánimæ piis ádmodum reverendórum patrum ac religiosórum fratrum suffrágiis commendántur!
Superior:
℣. Nyugodjanak békében.
℟. Ámen.
Zsoltár 129 [6]
129:1 A mélységekből kiáltok, Uram, hozzád, * Uram, hallgasd meg az én szómat,
129:2 Legyenek füleid figyelmesek * az én könyörgésem szavára.
129:3 Ha a vétkeket figyelembe veszed, Uram, * Uram, ki állhat meg előtted?
129:4 De nálad vagyon a kegyelem, * és a te törvényedért reménylek benned, Uram.
129:5 Remél az én lelkem az ő igéjéért. * Az én lelkem az Úrban bízik.
129:6 A reggeli vigyázattól éjjelig * bízzék Izrael az Úrban;
129:7 Mert az Úrnál az irgalmasság, * és nála bőséges a megváltás.
129:8 És ő megszabadítja Izraelt * minden gonoszságából.
℣. Adj, Uram, * örök nyugodalmat nekik.
℟. És az örök világosság * fényeskedjék nekik.
℣. From the gates of hell.
℟. Deliver their souls, O Lord!
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
O God the giver of pardon, and the lover of human salvation, we beseech thy clemency: that thou grant the brethren of our congregation, kinsfolk, and benefactors, which are departed out of this world, blessed Mary ever Virgin making intercession with all the saints, to come to the fellowship of eternal blessedness. A mi Jézus Krisztus a te fiad által.
℟. Ámen.
℣. Nyugodjanak békében.
℟. Ámen.
|