Feria Sexta infra Hebdomadam XX post Octavam Pentecostes I. Octobris ~ IV. classis


Ad Matutinum     10-12-2018

Incipit
V. Dómine, lábia +︎ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Dómine, lábia mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Dómine, lábia mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.

Psalmus 3 [0]
3:2 Dómine, quid multiplicáti sunt qui tríbulant me? * multi insúrgunt advérsum me.
3:3 Multi dicunt ánimæ meæ: * Non est salus ipsi in Deo eius.
3:4 Tu autem, Dómine, suscéptor meus es, * glória mea, et exáltans caput meum.
3:5 Voce mea ad Dóminum clamávi: * et exaudívit me de monte sancto suo.
3:6 Ego dormívi, et soporátus sum: * et exsurréxi, quia Dóminus suscépit me.
3:7 Non timébo míllia pópuli circumdántis me: * exsúrge, Dómine, salvum me fac, Deus meus.
3:8 Quóniam tu percussísti omnes adversántes mihi sine causa: * dentes peccatórum contrivísti.
3:9 Dómini est salus: * et super pópulum tuum benedíctio tua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Kezdet
V. Nyisd meg, +︎ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Nyisd meg, Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Nyisd meg, Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!

Zsoltár 3 [0]
3:2 Uram, mennyire megsokasodtak, kik engem szorongatnak. * Sokan támadnak ellenem.
3:3 Sokan mondják lelkemnek: * Nincs neki szabadulása az ő Istenében.
3:4 Te pedig, Uram, az én oltalmazóm vagy; * az én dicsőségem, ki fölemeled fejemet.
3:5 Szómmal az Úrhoz kiáltottam; * és meghallgatott engem az ő szent hegyéről.
3:6 Én szenderegtem, és mély álomban voltam, * és fölkeltem; mert az Úr megtartott engem.
3:7 Nem félek az engem környező nép ezreitől; * kelj föl, Uram, szabadíts meg engem, én Istenem!
3:8 Mert te verted meg mind, kik ok nélkül ellenkeztek velem; * a bűnösök fogait összetörted.
3:9 Az Úré a szabadítás, * és népeden a te áldásod.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Invitatorium {Antiphona ex Psalterio secundum tempora}
Ant. Adorémus Dóminum, * Quóniam ipse fecit nos.
Ant. Adorémus Dóminum, * Quóniam ipse fecit nos.
Veníte, exsultémus Dómino, iubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem eius in confessióne, et in psalmis iubilémus ei.
Ant. Adorémus Dóminum, * Quóniam ipse fecit nos.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu eius sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Quóniam ipse fecit nos.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus eius (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus eius, et oves páscuæ eius.
Ant. Adorémus Dóminum, * Quóniam ipse fecit nos.
Hódie, si vocem eius audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Quóniam ipse fecit nos.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus iurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Adorémus Dóminum, * Quóniam ipse fecit nos.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Quóniam ipse fecit nos.
Ant. Adorémus Dóminum, * Quóniam ipse fecit nos.
Imádságra hívás {Antifóna a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Ant. Let us worship the Lord, for * He is our Maker.
Ant. Let us worship the Lord, for * He is our Maker.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járuljunk orcája elé hálaadással, és zsoltárokkal vigadjunk neki.
Ant. Let us worship the Lord, for * He is our Maker.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött, mert nem taszítja el népét az Úr; mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. He is our Maker.
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és az ő kezei alakították a szárazat. (térdet hajtunk) Jertek, imádva boruljunk le Isten előtt, és sírjunk az Úr előtt, ki minket alkotott: Mert ő a mi Urunk, Istenünk, és mi az ő legelőjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Let us worship the Lord, for * He is our Maker.
Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint ama bosszantással a kísértés napján a pusztában: hol megkísértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. He is our Maker.
Negyven esztendeig bosszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szívükben mindenkor tévelyegnek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Let us worship the Lord, for * He is our Maker.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. He is our Maker.
Ant. Let us worship the Lord, for * He is our Maker.
Hymnus {ex Psalterio secundum tempora}
Tu, Trinitátis Unitas,
Orbem poténter quæ regis,
Atténde laudis cánticum,
Quod excubántes psállimus.

Nam léctulo consúrgimus
Noctis quiéto témpore,
Ut flagitémus vúlnerum
A te medélam ómnium.

Quo fraude quidquid dǽmonum
In nóctibus delíquimus,
Abstérgat illud cǽlitus
Tuæ potéstas glóriæ.

Ne corpus adsit sórdidum,
Nec torpor instet córdium,
Ne críminis contágio
Tepéscat ardor spíritus.

Ob hoc, Redémptor, quǽsumus,
Reple tuo nos lúmine,
Per quod diérum círculis
Nullis ruámus áctibus.

Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Únice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sǽculum.
Amen.
Himnusz {a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Ó Háromság Egysége te,
Ki mindenen uralkodol,
Halld meg az áldó éneket,
Mit virrasztván zengünk neked.

Ébred a hajnal csillaga,
S a felkelő fényt hirdeti,
Az éjszakák homálya hull.
Ragyogjon ránk a Tiszta Fény.

Immár az ágyból fölkelünk
Éjszaka békés idején,
Hogy tőled kérjünk tisztulást,
Minden sebünkre gyógyulást.

Ha vétkeztünk az éjszakán,
Megférvén ördögök csele:
A mennyekből hadd mossa le
Dicsősége hatalma azt.

Hogy testünk szenny ne ülje meg,
Ne tompaság a szíveket,
És meg ne hűtse bűnragály
A szellem szárnyaló tüzét.

Kérünk azért, Üdvözítő,
Hogy fényességed töltsön el,
Ragyogja be napunk a fény,
S botlás ne érje lépteink.

Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökön uralkodó.
Ámen.
Psalmi cum lectionibus {Antiphonæ ex Psalterio secundum tempora}
Nocturn I.

Ant. Inclína Dómine, * aurem tuam, et exáudi me.
Psalmus 85 [1]
85:1 Inclína, Dómine, aurem tuam, et exáudi me: * quóniam inops, et pauper sum ego.
85:2 Custódi ánimam meam, quóniam sanctus sum: * salvum fac servum tuum, Deus meus, sperántem in te.
85:3 Miserére mei, Dómine, quóniam ad te clamávi tota die: * lætífica ánimam servi tui, quóniam ad te, Dómine, ánimam meam levávi.
85:5 Quóniam tu, Dómine, suávis, et mitis: * et multæ misericórdiæ ómnibus invocántibus te.
85:6 Áuribus pércipe, Dómine, oratiónem meam: * et inténde voci deprecatiónis meæ.
85:7 In die tribulatiónis meæ clamávi ad te: * quia exaudísti me.
85:8 Non est símilis tui in diis, Dómine: * et non est secúndum ópera tua.
85:9 Omnes gentes quascúmque fecísti, vénient, et adorábunt coram te, Dómine: * et glorificábunt nomen tuum.
85:10 Quóniam magnus es tu, et fáciens mirabília: * tu es Deus solus.
85:11 Deduc me, Dómine, in via tua, et ingrédiar in veritáte tua: * lætétur cor meum ut tímeat nomen tuum.
85:12 Confitébor tibi, Dómine, Deus meus, in toto corde meo, * et glorificábo nomen tuum in ætérnum:
85:13 Quia misericórdia tua magna est super me: * et eruísti ánimam meam ex inférno inferióri.
85:14 Deus, iníqui insurrexérunt super me, et synagóga poténtium quæsiérunt ánimam meam: * et non proposuérunt te in conspéctu suo.
85:15 Et tu, Dómine, Deus miserátor et miséricors, * pátiens, et multæ misericórdiæ, et verax,
85:16 Réspice in me, et miserére mei, * da impérium tuum púero tuo: et salvum fac fílium ancíllæ tuæ.
85:17 Fac mecum signum in bonum, ut vídeant qui odérunt me, et confundántur: * quóniam tu, Dómine, adiuvísti me, et consolátus es me.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Zsoltárok és olvasmányok {Antifónák a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Nocturn I.

Ant. Incline thy ear, O Lord, * and hear me.
Zsoltár 85 [1]
85:1 Hajtsd meg, Uram, füledet, és hallgass meg engem; * mert nyomorult és szegény vagyok én.
85:2 Őrizd meg lelkemet, mert neked vagyok szentelve; * szabadítsd meg benned bízó szolgádat, én Istenem.
85:3 Könyörülj rajtam, Uram, mert egész nap hozzád kiáltok. * Vidámítsd meg a te szolgád lelkét, mert, Uram, tehozzád emelem lelkemet.
85:5 Mert te, Uram, jóságos vagy és kegyes, * és nagy irgalmú mindazokhoz, kik téged segítségül hívnak.
85:6 Vedd füleidbe, Uram, imádságomat, * és figyelmezz az én könyörgésem szavára.
85:7 Szorongásom napján hozzád kiáltok; * mert te meghallgatsz engem.
85:8 Nincs, Uram, hasonló hozzád az istenek között, * és nincs a te cselekedeteidhez.
85:9 A nemzetek, kiket alkottál, mind eljőnek és imádkozni fognak előtted, Uram, * és dicsőítik majd a te nevedet.
85:10 Mert nagy vagy te, és csodákat mívelsz; * te vagy Isten egyedül.
85:11 Vezess engem, Uram, a te utadon, és igazságodban fogok járni; * vigadjon az én szívem, hogy félje a te nevedet.
85:12 Hálát adok neked, Uram, Istenem, teljes szívemből, * és dicsőítem a te nevedet mindörökké.
85:13 Mert nagy a te irgalmasságod énrajtam, * és kimentetted lelkemet a legalsóbb mélységből.
85:14 Isten, a gonoszok föltámadtak ellenem, és a hatalmasok gyülekezete keresi az én lelkemet; * és nem tart téged szemei előtt.
85:15 De te, Uram, Isten, könyörülő vagy és irgalmas, * tűrő és nagy irgalmú és igazságos;
85:16 Tekints rám, és könyörülj rajtam; * add hatalmadat szolgádnak, és szabadítsd meg szolgálód fiát.
85:17 Add jelét irántam való jóságodnak, hogy lássák azt, kik engem gyűlölnek, és szégyenüljenek meg; * mert, Uram, te segítesz és megvigasztalsz engem.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 86 [2]
86:1 Fundaménta eius in móntibus sanctis: * díligit Dóminus portas Sion super ómnia tabernácula Iacob.
86:3 Gloriósa dicta sunt de te, * cívitas Dei.
86:4 Memor ero Rahab, et Babylónis * sciéntium me.
86:4 Ecce, alienígenæ, et Tyrus, et pópulus Æthíopum, * hi fuérunt illic.
86:5 Numquid Sion dicet: Homo, et homo natus est in ea: * et ipse fundávit eam Altíssimus?
86:6 Dóminus narrábit in scriptúris populórum, et príncipum: * horum, qui fuérunt in ea.
86:7 Sicut lætántium ómnium * habitátio est in te.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Inclína Dómine, aurem tuam, et exáudi me.
Zsoltár 86 [2]
86:1 Az ő alapjai a szent hegyeken vannak; * szereti az Úr Sion kapuit Jákob minden hajléka fölött.
86:3 Dicsőséges dolgok mondatnak felőled, * Isten városa.
86:4 Megemlékezem Ráhábról és Babilonról, * hogy megismerjenek engem.
86:4 Íme az idegenek, és Tírusz és az etiópok népe, * ezek is oda valók.
86:5 Nemde Sionról fog mondatni: Ember és ember született benne; * és maga alapította azt a Fölséges?
86:6 Az Úr fogja ezt elbeszélni a népek és fejedelmek írásaiban, * azokéban, kik benne vannak.
86:7 Mindnyájan vigadni fognak, * kiknek lakásuk vagyon benned.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Incline thy ear, O Lord, and hear me.
Ant. Benedíctus, * Dóminus in ætérnum.
Psalmus 88(2-19) [3]
88:2 Misericórdias Dómini * in ætérnum cantábo.
88:2 In generatiónem et generatiónem * annuntiábo veritátem tuam in ore meo.
88:3 Quóniam dixísti: In ætérnum misericórdia ædificábitur in cælis: * præparábitur véritas tua in eis.
88:4 Dispósui testaméntum eléctis meis, iurávi David, servo meo: * Usque in ætérnum præparábo semen tuum.
88:5 Et ædificábo in generatiónem et generatiónem * sedem tuam.
88:6 Confitebúntur cæli mirabília tua, Dómine: * étenim veritátem tuam in ecclésia sanctórum.
88:7 Quóniam quis in núbibus æquábitur Dómino: * símilis erit Deo in fíliis Dei?
88:8 Deus, qui glorificátur in consílio sanctórum: * magnus et terríbilis super omnes qui in circúitu eius sunt.
88:9 Dómine, Deus virtútum, quis símilis tibi? * potens es, Dómine, et véritas tua in circúitu tuo.
88:10 Tu domináris potestáti maris: * motum autem flúctuum eius tu mítigas.
88:11 Tu humiliásti sicut vulnerátum, supérbum: * in brácchio virtútis tuæ dispersísti inimícos tuos.
88:12 Tui sunt cæli, et tua est terra, orbem terræ et plenitúdinem eius tu fundásti: * aquilónem, et mare tu creásti.
88:13 Thabor et Hermon in nómine tuo exsultábunt: * tuum brácchium cum poténtia.
88:14 Firmétur manus tua, et exaltétur déxtera tua: * iustítia et iudícium præparátio sedis tuæ.
88:15 Misericórdia et véritas præcédent fáciem tuam: * beátus pópulus, qui scit iubilatiónem.
88:16 Dómine, in lúmine vultus tui ambulábunt, et in nómine tuo exsultábunt tota die: * et in iustítia tua exaltabúntur.
88:18 Quóniam glória virtútis eórum tu es: * et in beneplácito tuo exaltábitur cornu nostrum.
88:19 Quia Dómini est assúmptio nostra, * et Sancti Israël, regis nostri.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Blessed be * the Lord for evermore.
Zsoltár 88(2-19) [3]
88:2 Az Úr irgalmasságait * mindörökké éneklem,
88:2 Nemzedékről nemzedékre * hirdetni fogom igazságodat az én számmal.
88:3 Mert azt mondottad: Az irgalmasság örökre megállapíttatik a mennyekben, * el van készítve igazságod azokban.
88:4 Szövetséget kötöttem választottaimmal, megesküdtem Dávid szolgámnak: * Megalapítom a te ivadékodat
88:5 és nemzedékről nemzedékre megerősítem * székedet.
88:6 Hirdetni fogják, Uram, az egek csodatételeidet, * és igaz voltodat a szentek gyülekezetében.
88:7 Mert ki hasonlítható a felhőkben az Úrhoz? * Ki lesz hasonló Isten fiai közt az Istenhez?
88:8 Az Isten, ki a szentek tanácsában dicsőíttetik, * nagy és rettenetes mindazok fölött, kik körötte vannak.
88:9 Erők Ura, Istene, ki hasonló hozzád? * Hatalmas vagy, Uram, és a te igazságod környezetedben.
88:10 Te uralkodol a tenger hatalmasságán, * és habjai dagályát te csendesíted le.
88:11 Te megalázod a kevélyt, mint a sebesültet, * a te erőd karjaival ide s tova hányod ellenségeidet.
88:12 Tieid az egek, és tied a föld; a föld kerekségét, s ami azt betölti, te alapítottad; * az északot és a tengert te teremtetted;
88:13 Tábor és Hermon a te nevedben örvendenek. * Hatalmas a te karod.
88:14 Erősödjék meg kezed, és magasztaltassék föl a te jobbod. * Jog és igazság a te széked alapja;
88:15 Irgalom és valóság járnak orcád előtt. * Boldog nép az, mely tud vigadozni;
88:16 Uram, a te orcád világosságában járnak ők, és a te nevednek örvendeznek egész nap, * és igazságodban fölmagasztaltatnak.
88:18 Mert erejük dicsősége te vagy, * és jóvoltodból emelkedik föl a mi szarvunk;
88:19 Mert az Úr fölvett bennünket, * Izrael Szentje a mi királyunk.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 88(20-53) [4]
88:20 Tunc locútus es in visióne sanctis tuis, et dixísti: * Pósui adiutórium in poténte: et exaltávi eléctum de plebe mea.
88:21 Invéni David, servum meum: * óleo sancto meo unxi eum.
88:22 Manus enim mea auxiliábitur ei: * et brácchium meum confortábit eum.
88:23 Nihil profíciet inimícus in eo, * et fílius iniquitátis non appónet nocére ei.
88:24 Et concídam a fácie ipsíus inimícos eius: * et odiéntes eum in fugam convértam.
88:25 Et véritas mea, et misericórdia mea cum ipso: * et in nómine meo exaltábitur cornu eius.
88:26 Et ponam in mari manum eius: * et in flumínibus déxteram eius.
88:27 Ipse invocábit me: Pater meus es tu: * Deus meus, et suscéptor salútis meæ.
88:28 Et ego primogénitum ponam illum * excélsum præ régibus terræ.
88:29 In ætérnum servábo illi misericórdiam meam: * et testaméntum meum fidéle ipsi.
88:30 Et ponam in sǽculum sǽculi semen eius: * et thronum eius sicut dies cæli.
88:31 Si autem derelíquerint fílii eius legem meam: * et in iudíciis meis non ambuláverint:
88:32 Si iustítias meas profanáverint: * et mandáta mea non custodíerint:
88:33 Visitábo in virga iniquitátes eórum: * et in verbéribus peccáta eórum.
88:34 Misericórdiam autem meam non dispérgam ab eo: * neque nocébo in veritáte mea:
88:35 Neque profanábo testaméntum meum: * et quæ procédunt de lábiis meis, non fáciam írrita.
88:36 Semel iurávi in sancto meo: Si David méntiar: * semen eius in ætérnum manébit.
88:37 Et thronus eius sicut sol in conspéctu meo, * et sicut luna perfécta in ætérnum: et testis in cælo fidélis.
88:39 Tu vero repulísti et despexísti: * distulísti Christum tuum.
88:40 Evertísti testaméntum servi tui: * profanásti in terra Sanctuárium eius.
88:41 Destruxísti omnes sepes eius: * posuísti firmaméntum eius formídinem.
88:42 Diripuérunt eum omnes transeúntes viam: * factus est oppróbrium vicínis suis.
88:43 Exaltásti déxteram depriméntium eum: * lætificásti omnes inimícos eius.
88:44 Avertísti adiutórium gládii eius: * et non es auxiliátus ei in bello.
88:45 Destruxísti eum ab emundatióne: * et sedem eius in terram collisísti.
88:46 Minorásti dies témporis eius: * perfudísti eum confusióne.
88:47 Úsquequo, Dómine, avértis in finem: * exardéscet sicut ignis ira tua?
88:48 Memoráre quæ mea substántia: * numquid enim vane constituísti omnes fílios hóminum?
88:49 Quis est homo, qui vivet, et non vidébit mortem: * éruet ánimam suam de manu ínferi?
88:50 Ubi sunt misericórdiæ tuæ antíquæ, Dómine, * sicut iurásti David in veritáte tua?
88:51 Memor esto, Dómine, oppróbrii servórum tuórum * quod contínui in sinu meo multárum géntium.
88:52 Quod exprobravérunt inimíci tui, Dómine, * quod exprobravérunt commutatiónem Christi tui.
88:53 Benedíctus Dóminus in ætérnum: * fiat, fiat.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Benedíctus, Dóminus in ætérnum.
Zsoltár 88(20-53) [4]
88:20 Akkor látomásban szólottál szentjeidnek, és mondád: * Segítséget adtam a hatalmasnak, és fölmagasztaltam a választottat népem közül.
88:21 Találtam Dávidot az én szolgámat, * szent olajommal kentem fel őt.
88:22 Mert az én kezem megsegíti őt, * és karom megerősíti őt.
88:23 Semmire sem megy vele az ellenség, * és a gonoszság fia nem mer ártani neki.
88:24 És összevágom orcája előtt ellenségeit, * és gyűlölőit megszalasztom.
88:25 És az én valóságom és irgalmam vele lesz; * és nevemben föl fog emelkedni szarva.
88:26 És a tengerre teszem az ő kezét, * és jobbját a folyóvizekre.
88:27 Ő segítségül hív engem: Te Atyám vagy, * Istenem, és üdvöm oltalma.
88:28 És én elsőszülötté teszem őt, * följebbvalóvá a föld királyainál.
88:29 Örökké megtartom neki irgalmasságomat, * és szövetségemet hűen őneki.
88:30 És ivadékát örökkévalóvá teszem, * és királyi székét, mint az ég napjait.
88:31 De ha fiai elhagyják törvényemet, * és nem járnak ítéleteimben,
88:32 Ha rendeléseimet megfertőztetik, * és parancsaimat nem tartják:
88:33 Meglátogatom vesszővel gonoszságaikat, * és vereségekkel az ő bűneiket.
88:34 Azonban irgalmasságomat nem veszem el tőle, * és nem szegem meg igazmondásomat,
88:35 Sem nem hamisítom meg szövetségemet, * s ami ajkaimon kijő, nem teszem érvénytelenné.
88:36 Egyszer megesküdtem az én szentségemre; hazudok-e Dávidnak? * Az ő ivadéka örökké megmarad,
88:37 és királyi széke, mint a nap, az én szemem előtt, * és mint a teljes hold mindörökké; s ama hűséges tanú az égen.
88:39 Te pedig megvetetted és megutáltad, * távol tartottad a te Fölkentedet,
88:40 Fölforgattad a te szolgád szövetségét, * megfertőztetted a földön az ő Szentélyét,
88:41 Lerontottad minden kerítését, * erősségébe félelmet helyeztél;
88:42 Megrabolta őt minden útonjáró, * gyalázattá lett szomszédainak.
88:43 Fölemelted az ő nyomorgatói jobbját, * örömet szerzettél minden ellenségének,
88:44 Elvetted fegyverének segítségét, * és nem segítetted őt a hadban.
88:45 Eltörlötted az ő tisztaságát, * és székét a földre vetetted,
88:46 Megrövidítetted ideje napjait, * elborítottad őt gyalázattal.
88:47 Meddig fordulsz el, Uram, egészen? * Fölgyullad-e mint a tűz a te haragod?
88:48 Emlékezzél meg, mi az én mivoltom; * hiába alkottad-e mind az emberek fiait?
88:49 Melyik ember az, ki él, és halált nem lát? * Megmenti-e lelkét a pokol kezéből?
88:50 Hol vannak a te régi irgalmasságaid, Uram, * amint megesküdtél Dávidnak igaz voltodra?
88:51 Emlékezzél meg, Uram, a te szolgáid gyalázatáról, * mit kebelemben hordozok annyi sok nemzettől,
88:52 Hogy gúnyolnak, Uram, a te ellenségeid, * s kigúnyolják a te fölkented balsorsát.
88:53 Áldassék az Úr mindörökké. * Úgy legyen, úgy legyen.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Blessed be the Lord for evermore.
Ant. Exaltáre, * qui iudicas terram.
Psalmus 92 [5]
92:1 Dóminus regnávit, decórem indútus est: * indútus est Dóminus fortitúdinem, et præcínxit se.
92:1 Étenim firmávit orbem terræ, * qui non commovébitur.
92:2 Paráta sedes tua ex tunc: * a sǽculo tu es.
92:3 Elevavérunt flúmina, Dómine: * elevavérunt flúmina vocem suam.
92:3 Elevavérunt flúmina fluctus suos, * a vócibus aquárum multárum.
92:4 Mirábiles elatiónes maris: * mirábilis in altis Dóminus.
92:5 Testimónia tua credibília facta sunt nimis: * domum tuam decet sanctitúdo, Dómine, in longitúdinem diérum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Lift up thyself, * thou that judgest the earth.:
Zsoltár 92 [5]
92:1 Az Úr országol, ékességbe öltözött, * erősségbe öltözött az Úr, és felövezte magát;
92:1 Mert ő erősítette meg a föld kerekségét, * mely nem fog inogni.
92:2 Alapítva van a te széked kezdet óta, * öröktől fogva vagy te.
92:3 Fölemelik, Uram, a folyók, * fölemelik a folyók szavukat,
92:3 Fölemelik a folyók habjaikat, * de a sok vizek zúgásainál,
92:4 A tenger csodálatos dagályánál is * csodálatosabb az Úr a magasságban.
92:5 A te bizonyságtételeid igen hitelesek lettek; * a te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 93 [6]
93:1 Deus ultiónum Dóminus: * Deus ultiónum líbere egit.
93:2 Exaltáre, qui iúdicas terram: * redde retributiónem supérbis.
93:3 Úsquequo peccatóres, Dómine, * úsquequo peccatóres gloriabúntur:
93:4 Effabúntur, et loquéntur iniquitátem: * loquéntur omnes, qui operántur iniustítiam?
93:5 Pópulum tuum, Dómine, humiliavérunt: * et hereditátem tuam vexavérunt.
93:6 Víduam, et ádvenam interfecérunt: * et pupíllos occidérunt.
93:7 Et dixérunt: Non vidébit Dóminus, * nec intélleget Deus Iacob.
93:8 Intellégite, insipiéntes in pópulo: * et stulti, aliquándo sápite.
93:9 Qui plantávit aurem, non áudiet? * aut qui finxit óculum, non consíderat?
93:10 Qui córripit gentes, non árguet: * qui docet hóminem sciéntiam?
93:11 Dóminus scit cogitatiónes hóminum, * quóniam vanæ sunt.
93:12 Beátus homo, quem tu erudíeris, Dómine: * et de lege tua docúeris eum,
93:13 Ut mítiges ei a diébus malis: * donec fodiátur peccatóri fóvea.
93:14 Quia non repéllet Dóminus plebem suam: * et hereditátem suam non derelínquet.
93:15 Quoadúsque iustítia convertátur in iudícium: * et qui iuxta illam omnes qui recto sunt corde.
93:16 Quis consúrget mihi advérsus malignántes? * aut quis stabit mecum advérsus operántes iniquitátem?
93:17 Nisi quia Dóminus adiúvit me: * paulo minus habitásset in inférno ánima mea.
93:18 Si dicébam: Motus est pes meus: * misericórdia tua, Dómine, adiuvábat me.
93:19 Secúndum multitúdinem dolórum meórum in corde meo: * consolatiónes tuæ lætificavérunt ánimam meam.
93:20 Numquid adhǽret tibi sedes iniquitátis: * qui fingis labórem in præcépto?
93:21 Captábunt in ánimam iusti: * et sánguinem innocéntem condemnábunt.
93:22 Et factus est mihi Dóminus in refúgium: * et Deus meus in adiutórium spei meæ.
93:23 Et reddet illis iniquitátem ipsórum: et in malítia eórum dispérdet eos: * dispérdet illos Dóminus, Deus noster.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Exaltáre, qui iudicas terram.
Zsoltár 93 [6]
93:1 Isten a bosszúállás Ura, * a bosszúállás Istene szabadon cselekszik.
93:2 Emelkedjél föl, ki a földet ítéled; * fizesd meg a díjt a kevélyeknek.
93:3 Meddig fognak, Uram, a bűnösök, * meddig fognak a bűnösök örvendezni,
93:4 Beszélni és gonoszságot szólani, * szólani mind, kik igaztalanságot mívelnek?
93:5 A te népedet, Uram, megalázzák, * és örökségedet nyomorgatják;
93:6 Az özvegyet és jövevényt megölik, * és az árvákat meggyilkolják,
93:7 és azt mondják: Nem látja az Úr, * és nem veszi észre Jákob Istene.
93:8 Értsétek meg, esztelenek, a nép között, * és bolondok, valahára okuljatok.
93:9 Ki a fület plántálta, nem hall-e? * Vagy ki a szemet alkotta, nem lát-e?
93:10 Ki megdorgálja a népeket, nem fedd-e meg? * Ki tudományra tanítja az embert?
93:11 Az Úr tudja az emberek gondolatait, * hogy hiábavalók.
93:12 Boldog ember az, kit te oktatsz, Uram, * és törvényedre tanítasz.
93:13 Hogy megnyugtasd őt a rossz napokon, * míg a bűnösnek verem ásatik.
93:14 Mert az Úr nem veti meg népét, * és örökségét nem hagyja el,
93:15 Mígnem az igazság ítéletté változik, * és mellette lesznek mind, kik igaz szívűek.
93:16 Ki kel föl érettem a gonoszok ellen? * Vagy ki áll mellém a gonosztevők ellen?
93:17 Ha akkor az Úr nem segít engem, * csakhamar pokolban lakott volna az én lelkem.
93:18 Ha mondottam: Lábam ingadoz, * a te irgalmasságod, Uram, megsegített engem.
93:19 Szívem fájdalmainak sokasága között * a te vigasztalásaid örvendeztették az én lelkemet.
93:20 Vajon a gonoszság székével tartasz-e? * S a törvény örve alatt nyomorgatás-e a te szándékod?
93:21 Ők kapkodnak az igaz lelkén, * és az ártatlan vért elkárhoztatják;
93:22 De az Úr nekem oltalmam lett, * és az én Istenem reményem segítsége;
93:23 és megfizeti nekik gonoszságukat, és rosszaságukban elveszti őket, * elveszti őket a mi Urunk, Istenünk.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Lift up thyself, thou that judgest the earth.:
V. Intret orátio mea in conspéctu tuo, Dómine.
R. Inclína aurem tuam ad precem meam.
V. Let my prayer come before Thee, O Lord.
R. Incline Thine ear unto my cry.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsíus píetas et misericórdia nos ádiuvet, qui cum Patre et Spíritu Sancto vivit et regnat in sǽcula sæculórum. Amen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.
V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. A cunctis vítiis et peccátis absólvat nos virtus sanctæ Trinitátis. Amen.

Sap 1:6-7
Benígnus est enim spíritus sapiéntiæ, et non liberábit malédicum a lábiis suis: quóniam renum illíus testis est Deus, et cordis illíus scrutátor est verus, et linguæ eius audítor. Quóniam Spíritus Dómini replévit orbem terrárum, et hoc quod cóntinet ómnia, sciéntiam habet vocis.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R.br. Misericórdias tuas Dómini * in ætérnum cantábo.
R. Misericórdias tuas Dómini * in ætérnum cantábo.
V. In generatióne et progénie.
R. In ætérnum cantábo.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Misericórdias tuas Dómini * in ætérnum cantábo.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás.

Sap 1:6-7
For the spirit of wisdom is benevolent, and will not acquit the evil speaker from his lips: for God is witness of his reins, and he is a true searcher of his heart, and a hearer of his tongue. For the spirit of the Lord hath filled the whole world: and that, which containeth all things, hath knowledge of the voice.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R.br. The mercies of the Lord * I will sing for ever.
R. The mercies of the Lord * I will sing for ever.
V. Through all generations and posterities.
R. I will sing for ever.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. The mercies of the Lord * I will sing for ever.
Nocturn II.

Ant. Allelúia, * allelúia, allelúia.
Psalmus 95 [7]
95:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * cantáte Dómino, omnis terra.
95:2 Cantáte Dómino, et benedícite nómini eius: * annuntiáte de die in diem salutáre eius.
95:3 Annuntiáte inter gentes glóriam eius, * in ómnibus pópulis mirabília eius.
95:4 Quóniam magnus Dóminus, et laudábilis nimis: * terríbilis est super omnes deos.
95:5 Quóniam omnes dii géntium dæmónia: * Dóminus autem cælos fecit.
95:6 Conféssio, et pulchritúdo in conspéctu eius: * sanctimónia et magnificéntia in sanctificatióne eius.
95:7 Afférte Dómino, pátriæ géntium, afférte Dómino glóriam et honórem: * afférte Dómino glóriam nómini eius.
95:8 Tóllite hóstias, et introíte in átria eius: * adoráte Dóminum in átrio sancto eius.
95:9 Commoveátur a fácie eius univérsa terra: * dícite in géntibus quia Dóminus regnávit.
95:10 Étenim corréxit orbem terræ qui non commovébitur: * iudicábit pópulos in æquitáte.
95:11 Læténtur cæli, et exsúltet terra: commoveátur mare, et plenitúdo eius: * gaudébunt campi, et ómnia quæ in eis sunt.
95:12 Tunc exsultábunt ómnia ligna silvárum a fácie Dómini, quia venit: * quóniam venit iudicáre terram.
95:13 Iudicábit orbem terræ in æquitáte, * et pópulos in veritáte sua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Nocturn II.

Ant. Alleluja, * alleluja, alleluja.
Zsoltár 95 [7]
95:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * énekeljetek az Úrnak, minden föld.
95:2 Énekeljetek az Úrnak, és áldjátok az ő nevét; * hirdessétek napról napra szabadítását.
95:3 Hirdessétek a nemzetek között dicsőségét, * minden nép között az ő csodáit.
95:4 Mert nagy az Úr, és igen dicsérendő; * rettenetes minden istenek fölött.
95:5 Mert a pogányok minden istenei gonosz lelkek; * az Úr pedig alkotta az egeket.
95:6 Hálaadás és szépség vagyon színe előtt, * szentség és fönség az ő szentélyében.
95:7 Adjatok az Úrnak népek hazái, adjatok az Úrnak dicsőséget és tiszteletet. * Adjatok az Úr nevének dicsőséget;
95:8 Vigyetek áldozatokat, és menjetek az ő tornácaiba. * Imádjátok az Urat szent tornácában;
95:9 Rendüljön meg orcája előtt az egész föld. * Mondjátok a pogányok között, hogy az Úr országol;
95:10 Ki összeszerkeszté a föld kerekségét, mely nem fog inogni; * igazságban ítéli meg a népeket.
95:11 Vigadjanak az egek, és örvendezzen a föld; induljon meg a tenger, és ami azt betölti; * örüljenek a mezők, és mind ami azokon vagyon;
95:12 örvendezzen az erdők minden fája az Úr színe előtt, mert eljő *; eljő a földet ítélni.
95:13 Megítéli a föld kerekségét igazságban, * és a népeket igaz volta szerint.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 96 [8]
96:1 Dóminus regnávit, exsúltet terra: * læténtur ínsulæ multæ.
96:2 Nubes, et calígo in circúitu eius: * iustítia, et iudícium corréctio sedis eius.
96:3 Ignis ante ípsum præcédet, * et inflammábit in circúitu inimícos eius.
96:4 Illuxérunt fúlgura eius orbi terræ: * vidit, et commóta est terra.
96:5 Montes, sicut cera fluxérunt a fácie Dómini: * a fácie Dómini omnis terra.
96:6 Annuntiavérunt cæli iustítiam eius: * et vidérunt omnes pópuli glóriam eius.
96:7 Confundántur omnes, qui adórant sculptília: * et qui gloriántur in simulácris suis.
96:7 Adoráte eum, omnes Ángeli eius: * audívit, et lætáta est Sion.
96:8 Et exsultavérunt fíliæ Iudæ, * propter iudícia tua, Dómine:
96:9 Quóniam tu Dóminus Altíssimus super omnem terram: * nimis exaltátus es super omnes deos.
96:10 Qui dilígitis Dóminum, odíte malum: * custódit Dóminus ánimas sanctórum suórum, de manu peccatóris liberábit eos.
96:11 Lux orta est iusto, * et rectis corde lætítia.
96:12 Lætámini, iusti, in Dómino: * et confitémini memóriæ sanctificatiónis eius.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Zsoltár 96 [8]
96:1 Az Úr országol, örvendezzen a föld; * vigadjon a sok sziget.
96:2 Felhő és homály van körötte, * igazság és ítélet az ő székének alapja.
96:3 Tűz jár előtte, * és megemészti köröskörül ellenségeit.
96:4 Villámai megvilágítják a föld kerekségét; * látja és megrendül a föld.
96:5 A hegyek mint a viasz megolvadnak az Úr színe előtt, * az Úr színe előtt az egész föld.
96:6 Az egek hirdetik az ő igazságát; * és minden nép az ő dicsőségét.
96:7 Szégyenüljenek meg mindnyájan, kik faragott képeket imádnak, * és kik bálványaikban dicsekszenek.
96:7 Imádjátok őt, minden angyalai. * * Hallja ezt Sion, és örül;
96:8 és Júda leányai örvendeznek * a te ítéleteidben, Uram.
96:9 Mert te, Uram, legfölségesebb vagy az egész földön, * igen fölmagasztaltattál minden istenek fölött.
96:10 Kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt; * az Úr megőrzi az ő szentjei lelkeit, a bűnös kezéből megszabadítja őket.
96:11 Világosság támadott az igaznak, * és vigasság az egyenesszívűeknek.
96:12 Vigadjatok, igazak, az Úrban, * és dicsérjétek az ő szentségének emlékezetét.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 97 [9]
97:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * quia mirabília fecit.
97:1 Salvávit sibi déxtera eius: * et brácchium sanctum eius.
97:2 Notum fecit Dóminus salutáre suum: * in conspéctu géntium revelávit iustítiam suam.
97:3 Recordátus est misericórdiæ suæ, * et veritátis suæ dómui Israël.
97:3 Vidérunt omnes términi terræ * salutáre Dei nostri.
97:4 Iubiláte Deo, omnis terra: * cantáte, et exsultáte, et psállite.
97:5 Psállite Dómino in cíthara, in cíthara et voce psalmi: * in tubis ductílibus, et voce tubæ córneæ.
97:6 Iubiláte in conspéctu regis Dómini: * moveátur mare, et plenitúdo eius: orbis terrárum, et qui hábitant in eo.
97:8 Flúmina plaudent manu, simul montes exsultábunt a conspéctu Dómini: * quóniam venit iudicáre terram.
97:9 Iudicábit orbem terrárum in iustítia, * et pópulos in æquitáte.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Zsoltár 97 [9]
97:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * mert csoda dolgokat cselekedett.
97:1 Megsegítette őt jobbja * és az ő szent karja.
97:2 Az Úr kijelentette szabadítását, * a nemzetek színe előtt kinyilatkoztatta igazságát.
97:3 Megemlékezett irgalmasságáról * és igazmondásáról Izrael háza iránt.
97:3 A föld minden határa látja * a mi Istenünk szabadítását.
97:4 Örvendezzetek az Istennek, minden föld, * énekeljetek és vigadjatok, és zengjetek dicséretet.
97:5 Zengjetek az Úrnak citerán, citerával, és zsoltárszóval * harsonazengés és kürthangok között.
97:6 Örvendezzetek az Úr, a király színe előtt. * Induljon meg a tenger, és mi azt betölti; a föld kereksége, és a kik azon laknak.
97:8 Tapsoljanak kézzel a folyók, egyetemben örvendezzenek a hegyek az Úr színe előtt; * mert eljő a földet ítélni.
97:9 Megítéli a föld kerekségét igazságban, * és a népeket egyenességgel.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 98 [10]
98:1 Dóminus regnávit, irascántur pópuli: * qui sedet super Chérubim, moveátur terra.
98:2 Dóminus in Sion magnus: * et excélsus super omnes pópulos.
98:3 Confiteántur nómini tuo magno: quóniam terríbile, et sanctum est: * et honor regis iudícium díligit.
98:4 Tu parásti directiónes: * iudícium et iustítiam in Iacob tu fecísti.
98:5 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte scabéllum pedum eius: * quóniam sanctum est.
98:6 Móyses et Aaron in sacerdótibus eius: * et Sámuel inter eos, qui ínvocant nomen eius:
98:6 Invocábant Dóminum, et ipse exaudiébat eos: * in colúmna nubis loquebátur ad eos.
98:7 Custodiébant testimónia eius, * et præcéptum quod dedit illis.
98:8 Dómine, Deus noster, tu exaudiébas eos: * Deus, tu propítius fuísti eis, et ulcíscens in omnes adinventiónes eórum.
98:9 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte in monte sancto eius: * quóniam sanctus Dóminus, Deus noster.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Zsoltár 98 [10]
98:1 Az Úr országol, reszkessenek a népek; * a kerubokon ül, rémüljön meg a föld.
98:2 Nagy az Úr Sionban, * és fölséges minden nép fölött.
98:3 Adjanak hálát a te nagy nevednek; mert rettenetes és szent, * és az igazságot szerető király hatalmának.
98:4 Te szerzel törvényt, * ítéletet és igazságot Jákobban te szolgáltatsz.
98:5 Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, és boruljatok le lábai zsámolya előtt, * mert ő szent.
98:6 Mózes és Áron az ő papjai között, * és Sámuel azok között, kik segítségül hívják az ő nevét,
98:6 Segítségül hívták az Urat, és meghallgatta őket, * a felhőoszlopból szólt hozzájuk;
98:7 ők megtartották bizonyságait * és a parancsot, melyet nekik adott.
98:8 Urunk, Istenünk, te meghallgattad őket; * Isten, te kegyelmes voltál hozzájuk, és megbosszultál minden törekvést ellenük.
98:9 Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, és imádjátok az ő szent hegyén; * mert szent a mi Urunk, Istenünk.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 99 [11]
99:2 Iubiláte Deo, omnis terra: * servíte Dómino in lætítia.
99:2 Introíte in conspéctu eius, * in exsultatióne.
99:3 Scitóte quóniam Dóminus ipse est Deus: * ipse fecit nos, et non ipsi nos.
99:4 Pópulus eius, et oves páscuæ eius: * introíte portas eius in confessióne, átria eius in hymnis: confitémini illi.
99:5 Laudáte nomen eius: quóniam suávis est Dóminus, in ætérnum misericórdia eius, * et usque in generatiónem et generatiónem véritas eius.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Zsoltár 99 [11]
99:2 Örvendezzetek az Istennek, minden föld; * szolgáljatok az Úrnak vigassággal,
99:2 Járuljatok színe elé * örvendezéssel.
99:3 Tudjátok meg, hogy ő az Úr, ő az Isten. * Ő alkotott minket, és nem mi magunkat;
99:4 Az ő népe és legelőjének juhai vagyunk. * Menjetek be az ő kapuin hálaadással, tornácaiba dicséretekkel; adjatok hálát neki.
99:5 Dicsérjétek az ő nevét, mert jóságos az Úr, örökké tart irgalmassága, * és nemzedékről nemzedékre az ő igazsága.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Psalmus 100 [12]
100:1 Misericórdiam, et iudícium * cantábo tibi, Dómine:
100:2 Psallam, et intéllegam in via immaculáta, * quando vénies ad me.
100:2 Perambulábam in innocéntia cordis mei, * in médio domus meæ.
100:3 Non proponébam ante óculos meos rem iniústam: * faciéntes prævaricatiónes odívi.
100:4 Non adhǽsit mihi cor pravum: * declinántem a me malígnum non cognoscébam.
100:5 Detrahéntem secréto próximo suo, * hunc persequébar.
100:5 Supérbo óculo, et insatiábili corde, * cum hoc non edébam.
100:6 Óculi mei ad fidéles terræ ut sédeant mecum: * ámbulans in via immaculáta, hic mihi ministrábat.
100:7 Non habitábit in médio domus meæ qui facit supérbiam: * qui lóquitur iníqua, non diréxit in conspéctu oculórum meórum.
100:8 In matutíno interficiébam omnes peccatóres terræ: * ut dispérderem de civitáte Dómini omnes operántes iniquitátem.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Allelúia, allelúia, allelúia.
Zsoltár 100 [12]
100:1 Irgalmasságot és ítéletet éneklek, * Uram, neked éneklek.
100:2 Figyelni fogok a szeplőtelen útra, * mikor hozzám jössz;
100:2 Szívem ártatlanságában fogok járni * az én házamnak közepette.
100:3 Nem teszek szemeim elé igaztalan dolgot, * a törvényszegőket gyűlölöm.
100:4 Nem fog ragaszkodni hozzám az álnok szív; * a tőlem elhajló gonosztevőnek nem leszek ismerője.
100:5 Ki felebarátját titkon rágalmazza, * azt üldözőbe veszem;
100:5 Kinek szeme kevély, szíve telhetetlen, * azzal nem eszem.
100:6 Szemeim a föld hívein lesznek, hogy velem üljenek; * ki szeplőtelen úton jár, az fog szolgálni nekem.
100:7 Nem lesz lakása házamban, ki kevélyen cselekszik; * s az igaztalanul szólónak szemeim előtt nem lesz maradása.
100:8 Korán kiirtom a föld minden bűnösét, * s az Úr városából mind elvesztem a gonoszul cselekvőket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Alleluja, alleluja, alleluja.
Capitulum
1 Cor 16:13-14
Vigiláte, state in fide, viríliter ágite, et confortámini. Omnia vestra in caritáte fiant.
R. Deo grátias.

V. Beáti hábitant in domo tua, Dómine.
R. In sæcula sæculórum laudábunt te.
Capitulum
1 Cor 16:13-14
Watch ye, stand fast in the faith, do manfully, and be strengthened. Let all your things be done in charity.
R. Istennek legyen hála.

V. Blessed are they that dwell in thy house, O Lord:
R. They shall praise thee for ever and ever.
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Largíre, quǽsumus, Dómine, fidélibus tuis indulgéntiam placátus et pacem: ut páriter ab ómnibus mundéntur offénsis, et secúra tibi mente desérviant.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.

Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.

Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Könyörgés {az időszaki részből}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
Grant, we beseech thee, O Lord, to thy faithful people pardon and peace, that they may be cleansed from all their sins, and serve thee with a quiet mind.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.

Hagyd ki a többit, kivéve ha a Laudest külön imádkozod.

Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Options    Sancta Missa    Ordo

Versions
Tridentine 1570
Tridentine 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Monastic
Ordo Praedicatorum
Language 2
Latin
Deutsch
English
Español
Français
Italiano
Magyar
Polski
Português
Latin-Bea
Polski-Newer
Votives
Hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help