S. Hilarii Episcopi Confessoris Ecclesiæ Doctoris ~ III. classis
Scriptura: Feria V infra Hebdomadam I post Epiphaniam

Divinum Officium Rubrics 1960 - 2020 USA

1-14-2021

Ad Matutinum

Incipit
℣. Dómine, lábia +︎ mea apéries.
℟. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
℣. Nyisd meg, +︎ Uram, ajkamat,
℟. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Invitatorium {Antiphona ex Commune aut Festo}
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus.
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus.
Veníte, exsultémus Dómino, iubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem eius in confessióne, et in psalmis iubilémus ei.
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu eius sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Veníte, adorémus.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus eius (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus eius, et oves páscuæ eius.
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus.
Hódie, si vocem eius audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Veníte, adorémus.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus iurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Veníte, adorémus.
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus.
Imádságra hívás {Antifóna a szentek közös officiumából}
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk.
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járuljunk orcája elé hálaadással, és zsoltárokkal vigadjunk neki.
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött, mert nem taszítja el népét az Úr; mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. jöjjetek imádjuk.
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és az ő kezei alakították a szárazat. (térdet hajtunk) Jertek, imádva boruljunk le Isten előtt, és sírjunk az Úr előtt, ki minket alkotott: Mert ő a mi Urunk, Istenünk, és mi az ő legelőjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk.
Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint ama bosszantással a kísértés napján a pusztában: hol megkísértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. jöjjetek imádjuk.
Negyven esztendeig bosszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szívükben mindenkor tévelyegnek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. jöjjetek imádjuk.
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk.
Hymnus {ex Commune aut Festo}
Iste Conféssor Dómini, coléntes
Quem pie laudant pópuli per orbem,
Hac die lætus méruit suprémos
Laudis honóres.

Qui pius, prudens, húmilis, pudícus,
Sóbriam duxit sine labe vitam,
Donec humános animávit auræ
Spíritus artus.

Cuius ob præstans méritum, frequénter,
Ægra quæ passim iacuére membra,
Víribus morbi dómitis, salúti
Restituúntur.

Noster hinc illi chorus obsequéntem
Cóncinit laudem celebrésque palmas,
Ut piis eius précibus iuvémur
Omne per ævum.

Sit salus illi, decus atque virtus,
Qui, super cæli sólio corúscans,
Tótius mundi sériem gubérnat,
Trinus et unus.
Amen.
Himnusz {a szentek közös officiumából}
Ím a hitvalló, kit a föld határán
Minden hívő nép szeret és magasztal,
E nap lőn méltó a magas mennyekben
Ünnepelésre.

Jámbor, józan volt, okos és szemérmes.
Útja szeplőtlen, csupa szent alázat,
Míg embertestét eleven tüzével
Lakta a lélek.

Istentől immár, magas érdeméért,
Sok szegény testnek, kit igáz betegség.
Épségét, a kór erejét letörve,
Visszakönyörgé.

Most azért pálmát emelünk előtte
S érdemét illő karimába zengjük;
Égi szószólónk legyen így imája
Minden időben.

Hódolat néked, öröm és imádás,
Aki mennyekben ragyogó király vagy,
Úr és kormányzó az egész világon
Hármas is, egy is.
Ámen.
Psalmi cum lectionibus {Antiphonæ ex Psalterio secundum tempora}
Nocturn I.
Ant. In Deo salutáre meum * et glória mea: et spes mea in Deo est.
Psalmus 61 [1]
61:2 Nonne Deo subiécta erit ánima mea? * ab ipso enim salutáre meum.
61:3 Nam et ipse Deus meus, et salutáris meus: * suscéptor meus, non movébor ámplius.
61:4 Quoúsque irrúitis in hóminem? * interfícitis univérsi vos: tamquam paríeti inclináto et macériæ depúlsæ?
61:5 Verúmtamen prétium meum cogitavérunt repéllere, cucúrri in siti: * ore suo benedicébant, et corde suo maledicébant.
61:6 Verúmtamen Deo subiécta esto, ánima mea: * quóniam ab ipso patiéntia mea.
61:7 Quia ipse Deus meus, et salvátor meus: * adiútor meus, non emigrábo.
61:8 In Deo salutáre meum, et glória mea: * Deus auxílii mei, et spes mea in Deo est.
61:9 Speráte in eo omnis congregátio pópuli, effúndite coram illo corda vestra: * Deus adiútor noster in ætérnum.
61:10 Verúmtamen vani fílii hóminum, mendáces fílii hóminum in statéris: * ut decípiant ipsi de vanitáte in idípsum.
61:11 Nolíte speráre in iniquitáte, et rapínas nolíte concupíscere: * divítiæ si áffluant, nolíte cor appónere.
61:12 Semel locútus est Deus, duo hæc audívi, quia potéstas Dei est, et tibi, Dómine, misericórdia: * quia tu reddes unicuíque iuxta ópera sua.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. In Deo salutáre meum et glória mea: et spes mea in Deo est.
Zsoltárok és olvasmányok {Antifónák a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Nocturn I.
Ant. Üdvöm és dicsőségem * Istentől várom, ő az én menedékem.
Zsoltár 61 [1]
61:2 Nemde az Istennek lesz alávetve az én lelkem, * miután tőle vagyon szabadulásom?
61:3 Mert ő Istenem és szabadítóm; * az én oltalmazóm, s nem fogok többé ingadozni.
61:4 Meddig rohantok az emberre, * mint egy meghajlott falra és eldőlt kerítésre, hogy megöljétek őt mindnyájan?
61:5 Meg akarnak fosztani becsületemtől, én szomjazva futok; * ők szájukkal áldanak, és szívükben átkoznak.
61:6 Mindazáltal, én lelkem, engedelmeskedjél az Istennek; * mert tőle vagyon az én béketűrésem.
61:7 Mert ő Istenem és üdvözítőm; * az én segítőm, nem fogok eltérni.
61:8 Istenben az én szabadulásom és dicsőségem, * ő segítségem Istene; és reményem Istenben vagyon.
61:9 Bízzatok benne, a nép minden gyülekezete, öntsétek ki előtte szíveteket; * Isten a mi segítőnk mindörökké.
61:10 De hiúk az emberek fiai, hazugok az emberek fiai a mérlegben; * úgy hogy önmagukat csalják meg a hiúságban.
61:11 Ne bízzatok a gonoszságban, és ne kívánjátok meg a ragadományokat; * ha bővelkedtek gazdagsággal, szíveteket ahhoz ne tegyétek.
61:12 Egyszer szólott az Isten, s e kettőt hallottam: hogy a hatalom Istené, és tied, Uram, az irgalmasság; * mert te megfizetsz kinek-kinek az ő cselekedetei szerint.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Üdvöm és dicsőségem Istentől várom, ő az én menedékem.
Ant. Vidéte ópera Dómini, * et audítam fácite vocem laudis eius.
Psalmus 65(1-12) [2]
65:1 Iubiláte Deo, omnis terra, psalmum dícite nómini eius: * date glóriam laudi eius.
65:3 Dícite Deo: Quam terribília sunt ópera tua, Dómine! * in multitúdine virtútis tuæ mentiéntur tibi inimíci tui.
65:4 Omnis terra adóret te, et psallat tibi: * psalmum dicat nómini tuo.
65:5 Veníte, et vidéte ópera Dei: * terríbilis in consíliis super fílios hóminum.
65:6 Qui convértit mare in áridam, in flúmine pertransíbunt pede: * ibi lætábimur in ipso.
65:7 Qui dominátur in virtúte sua in ætérnum, óculi eius super gentes respíciunt: * qui exásperant non exalténtur in semetípsis.
65:8 Benedícite, gentes, Deum nostrum: * et audítam fácite vocem laudis eius,
65:9 Qui pósuit ánimam meam ad vitam: * et non dedit in commotiónem pedes meos.
65:10 Quóniam probásti nos, Deus: * igne nos examinásti, sicut examinátur argéntum.
65:11 Induxísti nos in láqueum, posuísti tribulatiónes in dorso nostro: * imposuísti hómines super cápita nostra.
65:12 Transívimus per ignem et aquam: * et eduxísti nos in refrigérium.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Vidéte ópera Dómini, et audítam fácite vocem laudis eius.
Ant. Lássátok az Úr tetteit, * harsogjátok ítéletét.
Zsoltár 65(1-12) [2]
65:1 Örvendezzetek az Úrnak, minden föld, mondjatok dicséretet az ő nevének; * tegyétek dicsőségessé dicséretét.
65:3 Mondjátok az Istennek: Mely rettenetesek a te cselekedeteid, Uram, * a te erőd nagysága miatt hízelkedni fognak neked ellenségeid.
65:4 Az egész föld imádjon téged és énekeljen neked; * mondjon dicséretet a te nevednek.
65:5 Jöjjetek, és lássátok az Isten műveit; * rettenetes ő tanácsaiban az emberek fiai fölött.
65:6 Ki a tengert szárazzá változtatta, a folyóvízen lábbal mentek át; * ott vigadtunk őbenne.
65:7 Ki saját ereje által uralkodik mindörökké, az ő szemei a nemzetekre néznek. * Kik búsítják őt, föl ne fuvalkodjanak magukban.
65:8 Áldjátok, nemzetek, a mi Istenünket, * és hallassátok az ő dicséretének szózatát.
65:9 Ki engemet életben tartott, * és nem hagyta ingadozni lábaimat.
65:10 Mert megkísértettél minket, Isten, * tűzzel próbáltál minket, mint próbáltatik az ezüst.
65:11 Tőrbe vittél minket, nyomorúságokat tettél hátunkra, * embereket ültettél fejeinkre.
65:12 Tűzön és vízen mentünk át, * de kivezettél minket enyhülésre.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Lássátok az Úr tetteit, harsogjátok ítéletét.
Ant. Audíte, omnes * qui timétis Deum, quanta fecit ánimæ meæ.
Psalmus 65(13-20) [3]
65:13 Introíbo in domum tuam in holocáustis: * reddam tibi vota mea, quæ distinxérunt lábia mea.
65:14 Et locútum est os meum, * in tribulatióne mea.
65:15 Holocáusta medulláta ófferam tibi cum incénso aríetum: * ófferam tibi boves cum hircis.
65:16 Veníte, audíte, et narrábo, omnes, qui timétis Deum: * quanta fecit ánimæ meæ.
65:17 Ad ipsum ore meo clamávi, * et exaltávi sub lingua mea.
65:18 Iniquitátem si aspéxi in corde meo, * non exáudiet Dóminus.
65:19 Proptérea exaudívit Deus, * et atténdit voci deprecatiónis meæ.
65:20 Benedíctus Deus, * qui non amóvit oratiónem meam, et misericórdiam suam a me.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Audíte, omnes qui timétis Deum, quanta fecit ánimæ meæ.
Ant. Gyertek ide mind, * halljátok mily nagy dolgot tett velem.
Zsoltár 65(13-20) [3]
65:13 Bemegyek a te házadba égőáldozatokkal, * teljesítem neked fogadásaimat, melyeket ajkaim kifejeztek,
65:14 és az én szám mondott * szorongásomban.
65:15 Velős égőáldozatokat viszek neked a kosok jó illatszerével, * tulkokat áldozok neked bakokkal.
65:16 Jöjjetek, halljátok mindnyájan, kik félitek az Urat, és elbeszélem, * mennyit cselekedett az én lelkemmel.
65:17 Hozzá kiáltottam számmal, * és fölmagasztaltam őt nyelvemmel.
65:18 Ha gonoszságra tekintettem volna szívemben, * nem hallgatott volna meg az Úr.
65:19 De meghallgatott az Isten, * és könyörgésem szavára figyelmezett.
65:20 Áldott legyen az Isten, * ki nem távoztatta el imádságomat és az ő irgalmát éntőlem.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Gyertek ide mind, halljátok mily nagy dolgot tett velem.
Ant. Exsúrgat Deus, * et dissipéntur inimíci eius.
Psalmus 67(2-11) [4]
67:2 Exsúrgat Deus, et dissipéntur inimíci eius, * et fúgiant qui odérunt eum, a fácie eius.
67:3 Sicut déficit fumus, defíciant: * sicut fluit cera a fácie ignis, sic péreant peccatóres a fácie Dei.
67:4 Et iusti epuléntur, et exsúltent in conspéctu Dei: * et delecténtur in lætítia.
67:5 Cantáte Deo, psalmum dícite nómini eius: * iter fácite ei, qui ascéndit super occásum: (fit reverentia) Dóminus nomen illi.
67:5 Exsultáte in conspéctu eius: * turbabúntur a fácie eius, patris orphanórum et iúdicis viduárum.
67:6 Deus in loco sancto suo: * Deus, qui inhabitáre facit uníus moris in domo:
67:7 Qui edúcit vinctos in fortitúdine, * simíliter eos qui exásperant, qui hábitant in sepúlcris.
67:8 Deus, cum egrederéris in conspéctu pópuli tui, * cum pertransíres in desérto:
67:9 Terra mota est, étenim cæli distillavérunt a fácie Dei Sínai, * a fácie Dei Israël.
67:10 Plúviam voluntáriam segregábis, Deus, hereditáti tuæ: * et infirmáta est, tu vero perfecísti eam.
67:11 Animália tua habitábunt in ea: * parásti in dulcédine tua páuperi, Deus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Exsúrgat Deus, et dissipéntur inimíci eius.
Ant. Fölkel az Isten, * ellenségei szétszóródnak.
Zsoltár 67(2-11) [4]
67:2 Keljen föl az Isten, és széledjenek el az ő ellenségei, * és fussanak orcája elől, kik őt gyűlölik.
67:3 Mint elenyészik a füst, enyésszenek el; * mint elolvad a viasz a tűz színe előtt, úgy vesszenek el a bűnösök Isten színe elől.
67:4 És az igazak vendégeskedjenek és vigadjanak Isten színe előtt, * és gyönyörködjenek örömmel.
67:5 Énekeljetek Istennek, mondjatok dicséretet az ő nevének, * készítsetek utat annak, ki fölmegyen napnyugatra, (fejet hajtunk) Úr az * ő neve.
67:5 Örvendezzetek színe előtt, * mely előtt amazok megrémülnek. Árvák atyja és özvegyek bírája
67:6 Isten az ő szent helyén, * Isten, ki békés lakást ad a házban az egyértelműeknek,
67:7 Ki a foglyokat kivezeti erősséggel, * hasonlóképpen az ellenszegülőket, kik a sírokban laknak.
67:8 Isten, midőn a te néped színe előtt jártál, * midőn átmentél a pusztán,
67:9 A föld megrendült, és az egek csöpögtek a Sinai Istenének színe előtt, * Izrael Istenének színe előtt.
67:10 Óhajtott esőt adtál, Isten, a te örökségednek; * mely elfáradott, de te megerősítetted őt.
67:11 A te nyájad lakott abban; * elkészítetted azt, Isten, kegyességedből a szegénynek.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Fölkel az Isten, ellenségei szétszóródnak.
Ant. Deus noster, * Deus salvos faciéndi: et Dómini sunt éxitus mortis.
Psalmus 67(12-24) [5]
67:12 Dóminus dabit verbum evangelizántibus, * virtúte multa.
67:13 Rex virtútum dilécti dilécti: * et speciéi domus divídere spólia.
67:14 Si dormiátis inter médios cleros, pennæ colúmbæ deargentátæ, * et posterióra dorsi eius in pallóre auri.
67:15 Dum discérnit cæléstis reges super eam, nive dealbabúntur in Selmon: * mons Dei, mons pinguis.
67:16 Mons coagulátus, mons pinguis: * ut quid suspicámini montes coagulátos?
67:17 Mons, in quo beneplácitum est Deo habitáre in eo: * étenim Dóminus habitábit in finem.
67:18 Currus Dei decem míllibus múltiplex, míllia lætántium: * Dóminus in eis in Sina in sancto.
67:19 Ascendísti in altum, cepísti captivitátem: * accepísti dona in homínibus.
67:19 Étenim non credéntes, * inhabitáre Dóminum Deum.
67:20 Benedíctus Dóminus die cotídie: * prósperum iter fáciet nobis Deus salutárium nostrórum.
67:21 Deus noster, Deus salvos faciéndi: * et Dómini Dómini éxitus mortis.
67:22 Verúmtamen Deus confrínget cápita inimicórum suórum: * vérticem capílli perambulántium in delíctis suis.
67:23 Dixit Dóminus: Ex Basan convértam, * convértam in profúndum maris:
67:24 Ut intingátur pes tuus in sánguine: * lingua canum tuórum ex inimícis, ab ipso.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Deus noster, Deus salvos faciéndi: et Dómini sunt éxitus mortis.
Ant. Isten, a mi üdvösségünk Istene, * a Hatalmas megóv a haláltól.
Zsoltár 67(12-24) [5]
67:12 Az Úr szót ad az örömhír vivőinek * nagy hatalommal.
67:13 A seregek királyai futva futnak; * és a ház ékességének jut a ragadományok osztása.
67:14 Ha osztályrészeitekben feküsztök, hasonlók lesztek a galambhoz, * melynek tollai ezüstösek, és háta vége felé aranysárga.
67:15 Midőn a mennyben lakó ott a királyokat elszéleszti, fehérek lesznek mint a hótól Szelmon. * Az Isten hegye kövér hegy,
67:16 Erős hegy, termékeny hegy. * Miért nézitek gyanúsan az erős hegységet?
67:17 E hegy az, melyen az Istennek lakni tetszik; * mert az Úr ott fog lakni mindörökké.
67:18 Isten szekere több tízezernél, ezrek az örvendezők; * az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen a szentélyben.
67:19 Fölmégy a magasba, fogva viszed a fogságot, * ajándékokat veszel az embereknek,
67:19 A nem hívőknek is, * hogy az Úr Istennél lakjanak.
67:20 Áldott legyen az Úr minden nap; * szerencsés utat készít nekünk a mi üdvösségünk Istene.
67:21 A mi Istenünk a szabadító Isten; * és az Úré, az Úré a halálból való kivitel.
67:22 Ellenben Isten összezúzza ellenségei fejeit, * a vétkeikben járók fejtetejét.
67:23 Mondá az Úr: Bászánból visszatérítem őket, * a tenger mélységébe térítem;
67:24 Hogy lábad vérbe mártassék, * ebeid nyelve az ellenség vérébe.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Isten, a mi üdvösségünk Istene, a Hatalmas megóv a haláltól.
Ant. In ecclésiis * benedícite Dómino Deo.
Psalmus 67(25-36) [6]
67:25 Vidérunt ingréssus tuos, Deus: * ingréssus Dei mei: regis mei qui est in sancto.
67:26 Prævenérunt príncipes coniúncti psalléntibus: * in médio iuvenculárum tympanistriárum.
67:27 In ecclésiis benedícite Deo Dómino, * de fóntibus Israël.
67:28 Ibi Béniamin adolescéntulus: * in mentis excéssu.
67:28 Príncipes Iuda, duces eórum: * príncipes Zábulon, príncipes Néphtali.
67:29 Manda, Deus, virtúti tuæ: * confírma hoc, Deus, quod operátus es in nobis.
67:30 A templo tuo in Ierúsalem, * tibi ófferent reges múnera.
67:31 Íncrepa feras arúndinis, congregátio taurórum in vaccis populórum: * ut exclúdant eos, qui probáti sunt argénto.
67:32 Díssipa gentes, quæ bella volunt: vénient legáti ex Ægýpto: * Æthiópia prævéniet manus eius Deo.
67:33 Regna terræ, cantáte Deo: * psállite Dómino.
67:34 Psállite Deo, qui ascéndit super cælum cæli, * ad Oriéntem.
67:35 Ecce dabit voci suæ vocem virtútis, date glóriam Deo super Israël, * magnificéntia eius, et virtus eius in núbibus.
67:36 Mirábilis Deus in sanctis suis, Deus Israël ipse dabit virtútem, et fortitúdinem plebi suæ, * benedíctus Deus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. In ecclésiis benedícite Dómino Deo.
Ant. Templomaiban * áldjátok Istent, az Urat.
Zsoltár 67(25-36) [6]
67:25 Látják bemeneteledet, Isten, * az én Istenem bemenetelét; az én királyomét, ki a szentélyben vagyon.
67:26 Elől mennek a fejedelmek az éneklőkkel együtt * a doboló leányzók között.
67:27 A gyülekezetekben áldjátok az Úr Istent, * Izrael törzséből valók.
67:28 Ott van az ifjú Benjamin * lelki elragadtatásban,
67:28 Júda fejedelmei, azok vezérei, * Zabulon fejedelmei, Neftali fejedelmei.
67:29 Parancsolj, Isten, a te erődnek; * erősítsd meg azt, Isten, mit közöttünk cselekedtél,
67:30 A te templomodból Jeruzsálemben. * A királyok ajándékokat hoznak neked.
67:31 Dorgáld meg a nádas vadait; bikák gyülekezete van a népek tehenei között, * hogy kirekesszék azokat, kik megpróbáltattak, mint az ezüst.
67:32 Széleszd el a nemzeteket, melyek hadakat kívánnak. Követek jőnek Egyiptomból, * Etiópia megelőzve nyújtja kezeit az Istenhez.
67:33 Föld országai, énekeljetek az Istennek; * zengjetek az Úrnak,
67:34 Zengjetek az Istennek, ki fölmegy az egek ege fölé * napkeletre.
67:35 Íme szózatának az erő szavát adja. Adjatok dicsőséget az Istennek, Izrael fölött, * az ő dicsősége és ereje a felhőkben.
67:36 Csodálatos az Isten az ő szentjeiben; Izrael Istene ő ad hatalmat és erőt az ő népének. * Áldott legyen az Isten.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Templomaiban áldjátok Istent, az Urat.
Ant. Salvum me fac, * Deus, quóniam intravérunt aquæ usque ad ánimam meam.
Psalmus 68(2-13) [7]
68:2 Salvum me fac, Deus: quóniam intravérunt aquæ usque ad ánimam meam.
68:3 Infíxus sum in limo profúndi: * et non est substántia.
68:3 Veni in altitúdinem maris: * et tempéstas demérsit me.
68:4 Laborávi clamans, raucæ factæ sunt fauces meæ: * defecérunt óculi mei, dum spero in Deum meum.
68:5 Multiplicáti sunt super capíllos cápitis mei, * qui odérunt me gratis.
68:5 Confortáti sunt qui persecúti sunt me inimíci mei iniúste: * quæ non rápui, tunc exsolvébam.
68:6 Deus, tu scis insipiéntiam meam: * et delícta mea a te non sunt abscóndita.
68:7 Non erubéscant in me qui exspéctant te, Dómine, * Dómine virtútum.
68:7 Non confundántur super me * qui quǽrunt te, Deus Israël.
68:8 Quóniam propter te sustínui oppróbrium: * opéruit confúsio fáciem meam.
68:9 Extráneus factus sum frátribus meis, * et peregrínus fíliis matris meæ.
68:10 Quóniam zelus domus tuæ comédit me: * et oppróbria exprobrántium tibi cecidérunt super me.
68:11 Et opérui in ieiúnio ánimam meam: * et factum est in oppróbrium mihi.
68:12 Et pósui vestiméntum meum cilícium: * et factus sum illis in parábolam.
68:13 Advérsum me loquebántur, qui sedébant in porta: * et in me psallébant qui bibébant vinum.
68:13 Ego vero oratiónem meam ad te, Dómine: * tempus benepláciti, Deus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Salvum me fac, Deus, quóniam intravérunt aquæ usque ad ánimam meam.
Ant. Ments meg, Istenem, * a víz már torkomig ér.
Zsoltár 68(2-13) [7]
68:2 Szabadíts meg engem, Isten, * mert behatottak a vizek lelkemig.
68:3 Besüllyedtem a mélységes sárba, * és nincs megállapodás;
68:3 A tenger mélységére jutottam, * és a szélvész elmerített engem.
68:4 Elfáradtam a kiáltásban, torkom elrekedt, * szemeim elbágyadnak, míg az én Istenemben bízom.
68:5 Megsokasodtak fejem hajszálai fölött, * kik engem ok nélkül gyűlölnek;
68:5 Megerősödnek ellenségeim, kik igazságtalanul üldöznek engem; * amit nem ragadtam el, meg kell fizetnem.
68:6 Isten, te tudod balgatagságomat; * és vétkeim nincsenek előtted elrejtve.
68:7 Ne piruljanak meg miattam, kik téged várnak, Uram, * erők ura.
68:7 Ne szégyenüljenek meg miattam, * kik téged keresnek, Izrael Istene.
68:8 Mert éretted szenvedem a gyalázatot, * szégyen borítja el orcámat.
68:9 Idegenné lettem atyámfiainál, * és jövevénnyé anyám fiainál.
68:10 Mert a buzgóság házadért megemészt engem; * és a téged gyalázók szidalmai esnek rám.
68:11 Böjtöléssel födöztem lelkemet: * és gyalázatomra lett nekem.
68:12 Öltözetemmé tettem a zsákot: * és közmondássá lettem nekik.
68:13 Ellenem szólának, kik a kapuban ültek; * és rólam éneklének, kik bort ittak.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Ments meg, Istenem, a víz már torkomig ér.
Ant. Propter inimícos meos * éripe me, Dómine.
Psalmus 68(14-29) [8]
68:14 In multitúdine misericórdiæ tuæ exáudi me, * in veritáte salútis tuæ:
68:15 Éripe me de luto, ut non infígar: * líbera me ab iis, qui odérunt me, et de profúndis aquárum.
68:16 Non me demérgat tempéstas aquæ, neque absórbeat me profúndum: * neque úrgeat super me púteus os suum.
68:17 Exáudi me, Dómine, quóniam benígna est misericórdia tua: * secúndum multitúdinem miseratiónum tuárum réspice in me.
68:18 Et ne avértas fáciem tuam a púero tuo: * quóniam tríbulor, velóciter exáudi me.
68:19 Inténde ánimæ meæ, et líbera eam: * propter inimícos meos éripe me.
68:20 Tu scis impropérium meum, et confusiónem meam, * et reveréntiam meam.
68:21 In conspéctu tuo sunt omnes qui tríbulant me: * impropérium exspectávit cor meum, et misériam.
68:21 Et sustínui qui simul contristarétur, et non fuit: * et qui consolarétur, et non invéni.
68:22 Et dedérunt in escam meam fel: * et in siti mea potavérunt me acéto.
68:23 Fiat mensa eórum coram ipsis in láqueum, * et in retributiónes, et in scándalum.
68:24 Obscuréntur óculi eórum ne vídeant: * et dorsum eórum semper incúrva.
68:25 Effúnde super eos iram tuam: * et furor iræ tuæ comprehéndat eos.
68:26 Fiat habitátio eórum desérta: * et in tabernáculis eórum non sit qui inhábitet.
68:27 Quóniam quem tu percussísti, persecúti sunt: * et super dolórem vúlnerum meórum addidérunt.
68:28 Appóne iniquitátem super iniquitátem eórum: * et non intrent in iustítiam tuam.
68:29 Deleántur de libro vivéntium: * et cum iustis non scribántur.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Propter inimícos meos éripe me, Dómine.
Ant. Ellenségeimtől * ments meg, Uram.
Zsoltár 68(14-29) [8]
68:14 Én pedig tehozzád imádkozom, Uram, * legyen ez a tetszés ideje, Istenem,
68:14 Irgalmad sokaságában hallgass meg engem, * a te szabadításod igazvolta szerint.
68:15 Ragadj ki engem a sárból, hogy bele ne süllyedjek; * szabadíts meg engem azoktól, kik engem gyűlölnek, és a vizek mélységéből.
68:16 Ne merítsen el engem a víz árja, és ne nyeljen el engem a mélység, * és ne zárja rám száját a kút.
68:17 Hallgass meg engem, Uram, mert kegyes a te irgalmad; * könyörületed sokasága szerint tekints reám.
68:18 És ne fordítsd el orcádat a te szolgádtól; * mert szorongattatom, gyorsan hallgass meg engem.
68:19 Legyen gondod lelkemre, és szabadítsd meg azt; * ellenségeim miatt ments meg engem.
68:20 Te tudod gyalázatomat és megszégyenülésemet * és pirulásomat.
68:21 Színed előtt vannak mindnyájan, kik engem szorongatnak; * szidalmat és ínséget vár szívem.
68:21 És vártam, ki szánakozzék, és nem volt; * és ki megvigasztaljon, és nem találtam.
68:22 És epét adtak nekem eledelül; * és szomjúságomban ecettel itattak engem.
68:23 Legyen az ő asztaluk tőrré előttük, * és visszafizetéssé és botránkozássá.
68:24 Homályosodjanak meg szemeik, hogy ne lássanak, * és hátukat mindenkor görbítsd meg.
68:25 Öntsd ki rájuk haragodat; * és haragod búsulása ragadja meg őket.
68:26 Legyen puszta az ő lakhelyük, * és ne legyen, ki hajlékaikban lakjék.
68:27 Mert akit te megvertél, azt üldözték; * és sebeim fájdalmát többé tették.
68:28 Hagyd vétkezni vétkük felett, * és ne jussanak igazságodba.
68:29 Töröltessenek ki az élők könyvéből, * és az igazakkal ne írassanak be.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Ellenségeimtől ments meg, Uram.
Ant. Quǽrite Dóminum, * et vivet ánima vestra.
Psalmus 68(30-37) [9]
68:30 Ego sum pauper et dolens: * salus tua, Deus, suscépit me.
68:31 Laudábo nomen Dei cum cántico: * et magnificábo eum in laude:
68:32 Et placébit Deo super vítulum novéllum: * córnua producéntem et úngulas.
68:33 Vídeant páuperes et læténtur: * quǽrite Deum, et vivet ánima vestra.
68:34 Quóniam exaudívit páuperes Dóminus: * et vinctos suos non despéxit.
68:35 Laudent illum cæli et terra, * mare et ómnia reptília in eis.
68:36 Quóniam Deus salvam fáciet Sion: * et ædificabúntur civitátes Iuda.
68:36 Et inhabitábunt ibi, * et hereditáte acquírent eam.
68:37 Et semen servórum eius possidébit eam: * et qui díligunt nomen eius, habitábunt in ea.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Quǽrite Dóminum, et vivet ánima vestra.
Ant. Keressétek az Urat * és élni fog lelketek.
Zsoltár 68(30-37) [9]
68:30 Én szegény vagyok és szenvedő, * a te szabadításod, Isten, fölemel engem.
68:31 Dicsérem az Isten nevét énekkel, * és magasztalom őt dicsérettel.
68:32 S ez kedvesebb lesz Istennek a gyenge borjúnál, * melynek szarvai és körmei kelnek.
68:33 Lássák a szegények, és vigadjanak; * keressétek az Istent, és élni fog lelketek;
68:34 Mert az Úr meghallgatja a szegényeket, * és foglyait nem veti meg.
68:35 Dicsérjék őt az egek és a föld, * a tenger és minden, mi azokban mozog.
68:36 Mert az Isten megszabadítja Siont, * és fölépíttetnek Júda városai,
68:36 S ott fognak lakni, * és örökségül veszik azt.
68:37 És szolgáinak ivadéka fogja bírni azt; * és kik szeretik az ő nevét, azok fognak lakni abban.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Keressétek az Urat és élni fog lelketek.
℣. Laudábo nomen Dei cum cántico.
℟. Et magnificábo eum in laude.
℣. Dicsőítem Isten nevét énekemben.
℟. Ünnepi hálával magasztalom.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exáudi, Dómine Iesu Christe, preces servórum tuórum, et miserére nobis: Qui cum Patre et Spíritu Sancto vivis et regnas in sǽcula sæculórum. Amen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.

℣. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Ille nos benedícat, qui sine fine vivit et regnat. Amen.

Lectio 1
De Epístola prima ad Corínthios
1 Cor 7:1-4
1 De quibus autem scripsístis mihi: Bonum est hómini mulíerem non tángere:
2 Propter fornicatiónem autem, unusquísque suam uxórem hábeat, et unaquǽque suum virum hábeat.
3 Uxóri vir débitum reddat: simíliter autem et uxor viro.
4 Múlier sui córporis potestátem non habet, sed vir. Simíliter autem et vir sui córporis potestátem non habet, sed múlier.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.

℟. Deus, in te sperávi, Dómine, non confúndar in ætérnum: in iustítia tua líbera me,
* Et éripe me.
℣. Inclína ad me aurem tuam, et salva me.
℟. Et éripe me.

℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Az áldjon meg minket, aki mindörökké uralkodik. Ámen.

1. olvasmány
Olvasmány szent Pál apostol Korintusiakhoz írott első leveléből
1 Cor 7:1-4
1 A leveletekre ezt válaszolom: Jó, ha az ember asszonnyal nem érintkezik.
2 A kicsapongás veszélye miatt azonban legyen csak minden férfinak felesége és minden asszonynak férje.
3 A férfi teljesítse házastársi kötelességét feleségével szemben, hasonlóképpen az asszony is férjével szemben.
4 Az asszony testével nem maga rendelkezik, hanem a férje, éppígy a férfi testével sem ő rendelkezik, hanem a felesége.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.

℟. In thee, O God, do I put my trust; let me never be put to confusion, O Lord deliver me in thy righteousness,
* And cause me to escape.
℣. Incline thine ear unto me, deliver me speedily.
℟. And cause me to escape.
℣. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Cuius festum cólimus, ipse intercédat pro nobis ad Dóminum. Amen.

Lectio 2
1 Cor 7:5-9
5 Nolíte fraudáre ínvicem, nisi forte ex consénsu ad tempus, ut vacétis oratióni: et íterum revertímini in idípsum, ne tentet vos sátanas propter incontinéntiam vestram.
6 Hoc autem dico secúndum indulgéntiam, non secúndum impérium.
7 Volo enim omnes vos esse sicut meípsum: sed unusquísque próprium donum habet ex Deo: álius quidem sic, álius vero sic.
8 Dico autem non nuptis, et víduis: bonum est illis si sic permáneant, sicut et ego.
9 Quod si non se cóntinent, nubant. Mélius est enim núbere, quam uri.
1 Cor 7:10-14
10 Iis autem, qui matrimónio iuncti sunt, præcípio non ego, sed Dóminus, uxórem a viro non discédere:
11 Quod si discésserit, manére innúptam, aut viro suo reconciliári. Et vir uxórem non dimíttat.
12 Nam céteris ego dico, non Dóminus. Si quis frater uxórem habet infidélem et hæc conséntit habitáre cum illo, non dimíttat illam.
13 Et si qua múlier fidélis habet virum infidélem, et hic conséntit habitáre cum illa, non dimíttat virum:
14 Sanctificátus est enim vir infidélis per mulíerem fidélem, et sanctificáta est múlier infidélis per virum fidélem: alióquin fílii vestri immúndi essent, nunc autem sancti sunt.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.

℟. Gaudébunt lábia mea cum cantávero tibi:
* Et ánima mea, quam redemísti, Dómine.
℣. Sed et lingua mea meditábitur iustítiam tuam, tota die laudem tuam.
℟. Et ánima mea, quam redemísti, Dómine.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Et ánima mea, quam redemísti, Dómine.
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Akinek az ünnepét ünnepeljük, járjon közben érettünk az Úrnál. Ámen.

2. olvasmány
1 Cor 7:5-9
5 Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy azt imádsággal töltsétek. Azután térjetek vissza egymáshoz, nehogy a sátán megkísértsen benneteket, mivel nem tudtok megtartóztatásban élni.
6 Ezt engedményként mondom, nem parancsként.
7 Szeretném ugyanis, ha mindnyájan olyanok volnátok, mint én magam, de hát mindenki saját ajándékát kapta Istentől, az egyik ilyet, a másik olyat.
8 A nem házasoknak és az özvegyeknek ezt mondom: Jó, ha úgy maradnak, mint én is.
9 De ha nem tartóztatják meg magukat, kössenek csak házasságot, mert jobb megházasodni, mint égni.
1 Cor 7:10-14
10 A házasoknak meg nem én parancsolom, hanem az Úr: A feleség ne hagyja el férjét.
11 Ha mégis elhagyná, maradjon férj nélkül, vagy béküljön ki férjével. A férfi se bocsássa el feleségét.
12 A többieknek azonban én mondom, nem az Úr: Ha valamelyik testvérnek hitetlen felesége van, aki kész vele élni, ne küldje el.
13 S ha valamelyik asszonynak hitetlen férje van, és az szívesen marad vele, ne hagyja el férjét.
14 Mert a hitetlen férjet megszenteli felesége, és a hitetlen asszonyt megszenteli férje. Különben gyermekeitek tisztátalanok volnának, pedig szentek.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.

℟. My lips shall be fain when I sing unto thee;
* And my soul, which Thou, O Lord, hast redeemed.
℣. My tongue shall also talk of thy righteousness, all the day long of thy praise.
℟. And my soul, which Thou, O Lord, hast redeemed.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. And my soul, which Thou, O Lord, hast redeemed.
℣. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Ad societátem cívium supernórum perdúcat nos Rex Angelórum. Amen.

Lectio 3
Hilárius, in Aquitánia nóbili génere natus, doctrína et eloquéntia excélluit. Pictavórum epíscopus creátus, tale munus sic gessit, ut a fidélibus summam laudem consequerétur. Ob cathólicam fidem, quam strénue propugnávit, quadriénnio apud Phrýgiam relegátus, inter ália mirácula, mórtuum suscitávit. Duódecim libros scripsit de Trinitáte contra Ariános, et Gálliam univérsam addúxit, ut Arianórum impietátem condemnáret. Multos libros scripsit mira eruditióne; quos omnes sanctus Hierónymus ad Lætam sine ulla erróris suspicióne legi posse testátur illis verbis: Hilárii libros inoffénso decúrrat pede. Migrávit in cælum idibus ianuárii, anno trecentésimo sexagésimo nono. Eum Pius nonus Póntifex máximus, instánte sýnodo Burdigalénsi, Doctórem universális Ecclésiæ declarávit et confirmávit.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.


Te Deum
Te Deum laudámus: * te Dóminum confitémur.
Te ætérnum Patrem * omnis terra venerátur.
Tibi omnes Ángeli, * tibi Cæli, et univérsæ Potestátes:
Tibi Chérubim et Séraphim * incessábili voce proclámant:

(Fit reverentia) Sanctus, Sanctus, Sanctus * Dóminus Deus Sábaoth.

Pleni sunt cæli et terra * maiestátis glóriæ tuæ.
Te gloriósus * Apostolórum chorus,
Te Prophetárum * laudábilis númerus,
Te Mártyrum candidátus * laudat exércitus.
Te per orbem terrárum * sancta confitétur Ecclésia,
Patrem * imménsæ maiestátis;
Venerándum tuum verum * et únicum Fílium;
Sanctum quoque * Paráclitum Spíritum.
Tu Rex glóriæ, * Christe.
Tu Patris * sempitérnus es Fílius.

Fit reverentia
Tu, ad liberándum susceptúrus hóminem: * non horruísti Vírginis úterum.

Tu, devícto mortis acúleo, * aperuísti credéntibus regna cælórum.
Tu ad déxteram Dei sedes, * in glória Patris.
Iudex créderis * esse ventúrus.

Sequens versus dicitur flexis genibus
Te ergo quǽsumus, tuis fámulis súbveni, * quos pretióso sánguine redemísti.

Ætérna fac cum Sanctis tuis * in glória numerári.
Salvum fac pópulum tuum, Dómine, * et bénedic hereditáti tuæ.
Et rege eos, * et extólle illos usque in ætérnum.
Per síngulos dies * benedícimus te.

Fit reverentia, secundum consuetudinem
Et laudámus nomen tuum in sǽculum, * et in sǽculum sǽculi.

Dignáre, Dómine, die isto * sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine, * miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos, * quemádmodum sperávimus in te.
In te, Dómine, sperávi: * non confúndar in ætérnum.
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. A mennyei seregek társaságába vigyen el minket az angyalok Királya. Ámen.

3. olvasmány
Hilary, born of a noble family in Aquitaine, had few equals in teaching and eloquence. Made bishop of Poitiers, he exercised his ministry in such a way as to gain the highest praise from the faithful. His vigorous campaign for the Catholic faith led to a four year exile in Phrygia. There he raised a dead man to life and performed other miracles. He wrote twelve books on the Trinity against the Arians, and induced all Gaul to condemn the Arian blasphemy. He wrote many books showing wonderful learning; St. Jerome writing to Laeta, testifies in these words that they can be read with out the least fear of error: one can run through Hilary's works without stumbling. He went to heaven on the 13th of January in the year 369. Pius IX, at the request of the synod of Bordeaux, declared and confirmed him to be a Doctor of the universal Church.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.


Te Deum
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.

Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!

Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.

Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.

Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.

Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.

Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!

Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.

Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandæ sint.
Hagyd ki a többit, kivéve ha a Laudest külön imádkozod.
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui pópulo tuo ætérnæ salútis beátum Hilárium minístrum tribuísti: præsta, quǽsumus; ut quem Doctórem vitæ habúimus in terris, intercessórem habére mereámur in cælis.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki az örök üdvösseget adtad szent Hilary szolgádnak, add hogy akik a földön Egyhazdoktorként tiszteljük, mennyei közbenjárását is élvezhessük
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.

Ad Laudes

Incipit
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmi {Psalmi, antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Iubiláte * in conspéctu régis Dómini.
Psalmus 97 [1]
97:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * quia mirabília fecit.
97:1 Salvávit sibi déxtera eius: * et brácchium sanctum eius.
97:2 Notum fecit Dóminus salutáre suum: * in conspéctu géntium revelávit iustítiam suam.
97:3 Recordátus est misericórdiæ suæ, * et veritátis suæ dómui Israël.
97:3 Vidérunt omnes términi terræ * salutáre Dei nostri.
97:4 Iubiláte Deo, omnis terra: * cantáte, et exsultáte, et psállite.
97:5 Psállite Dómino in cíthara, in cíthara et voce psalmi: * in tubis ductílibus, et voce tubæ córneæ.
97:6 Iubiláte in conspéctu regis Dómini: * moveátur mare, et plenitúdo eius: orbis terrárum, et qui hábitant in eo.
97:8 Flúmina plaudent manu, simul montes exsultábunt a conspéctu Dómini: * quóniam venit iudicáre terram.
97:9 Iudicábit orbem terrárum in iustítia, * et pópulos in æquitáte.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Iubiláte in conspéctu régis Dómini.
Zsoltárok {Psalms, antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Ujjongjatok * színe előtt, az Úr s Király előtt.
Zsoltár 97 [1]
97:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * mert csoda dolgokat cselekedett.
97:1 Megsegítette őt jobbja * és az ő szent karja.
97:2 Az Úr kijelentette szabadítását, * a nemzetek színe előtt kinyilatkoztatta igazságát.
97:3 Megemlékezett irgalmasságáról * és igazmondásáról Izrael háza iránt.
97:3 A föld minden határa látja * a mi Istenünk szabadítását.
97:4 Örvendezzetek az Istennek, minden föld, * énekeljetek és vigadjatok, és zengjetek dicséretet.
97:5 Zengjetek az Úrnak citerán, citerával, és zsoltárszóval * harsonazengés és kürthangok között.
97:6 Örvendezzetek az Úr, a király színe előtt. * Induljon meg a tenger, és mi azt betölti; a föld kereksége, és a kik azon laknak.
97:8 Tapsoljanak kézzel a folyók, egyetemben örvendezzenek a hegyek az Úr színe előtt; * mert eljő a földet ítélni.
97:9 Megítéli a föld kerekségét igazságban, * és a népeket egyenességgel.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Ujjongjatok színe előtt, az Úr s Király előtt.
Ant. Dómine, * refúgium factus es nobis.
Psalmus 89 [2]
89:1 Dómine, refúgium factus es nobis: * a generatióne in generatiónem.
89:2 Priúsquam montes fíerent, aut formarétur terra et orbis: * a sǽculo et usque in sǽculum tu es, Deus.
89:3 Ne avértas hóminem in humilitátem: * et dixísti: Convertímini, fílii hóminum.
89:4 Quóniam mille anni ante óculos tuos, * tamquam dies hestérna, quæ prætériit,
89:5 Et custódia in nocte, * quæ pro níhilo habéntur, eórum anni erunt.
89:6 Mane sicut herba tránseat, mane flóreat, et tránseat: * véspere décidat, indúret et aréscat.
89:7 Quia defécimus in ira tua, * et in furóre tuo turbáti sumus.
89:8 Posuísti iniquitátes nostras in conspéctu tuo: * sǽculum nostrum in illuminatióne vultus tui.
89:9 Quóniam omnes dies nostri defecérunt: * et in ira tua defécimus.
89:9 Anni nostri sicut aránea meditabúntur: * dies annórum nostrórum in ipsis, septuagínta anni.
89:10 Si autem in potentátibus, octogínta anni: * et ámplius eórum, labor et dolor.
89:10 Quóniam supervénit mansuetúdo: * et corripiémur.
89:11 Quis novit potestátem iræ tuæ: * et præ timóre tuo iram tuam dinumeráre?
89:12 Déxteram tuam sic notam fac: * et erudítos corde in sapiéntia.
89:13 Convértere, Dómine, úsquequo? * et deprecábilis esto super servos tuos.
89:14 Repléti sumus mane misericórdia tua: * et exsultávimus, et delectáti sumus ómnibus diébus nostris.
89:15 Lætáti sumus pro diébus, quibus nos humiliásti: * annis, quibus vídimus mala.
89:16 Réspice in servos tuos, et in ópera tua: * et dírige fílios eórum.
89:17 Et sit splendor Dómini, Dei nostri, super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos: * et opus mánuum nostrárum dírige.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dómine, refúgium factus es nobis.
Ant. Uram * te vagy a menedékünk.
Zsoltár 89 [2]
89:1 Uram, oltalmunk lettél nekünk * nemzedékről nemzedékre.
89:2 Mielőtt a hegyek lettek, vagy a föld alkottatott és a világ, * öröktől fogva és örökké vagy te, Isten.
89:3 Ne taszítsd el az embert romlásra, * ki mondottad: Térjetek meg, emberek fiai.
89:4 Mert ezer esztendő a te szemeid előtt, * mint a tegnapi nap, mely elmúlt,
89:5 Mint egy éjjeli őrizet. * Mint amik semmiknek tartatnak, olyanok az ő esztendeik.
89:6 Korán elhervad, mint a fű; reggel virágzik, hogy elhervadjon; * este lehull, elfonnyad és elszárad.
89:7 Mert elenyészünk haragod miatt, * és búsulásod miatt folyvást rettegünk.
89:8 Eléd raktad gonoszságainkat, * és életidőnket orcád világossága elé.
89:9 Mert napjaink mind elenyésznek, * és haragod miatt elfogyunk;
89:9 A mi esztendeink pókhálók gyanánt tekinthetők; * a mi éveink napjai hetven esztendő,
89:10 Jó erőben, nyolcvan esztendő, * s mi azok fölött van, fáradság és fájdalom;
89:10 Mert eljő az ernyedés, * és elragadtatunk.
89:11 Ki ismeri a te haragod erejét? * S a tőled való félelem miatt, ki mérheti meg haragodat?
89:12 Taníts meg jobbodtól függő napjainkat számba venni, * hogy bölcs szívet nyerhessünk.
89:13 Térj hozzánk, Uram, valahára, * és légy könyörületes a te szolgáidhoz.
89:14 És megtelünk reggel irgalmasságoddal, * és örvendezünk és gyönyörködünk minden napjainkban,
89:15 Vigadunk a napokért, melyekben minket megaláztál; * az esztendőkért, melyekben nyomorúságokat láttunk.
89:16 Tekints a te szolgáidra és alkotásodra, * és igazgasd azok fiait.
89:17 És legyen rajtunk a mi Urunk, Istenünk fényessége, és kezeink munkáit te igazgasd fölöttünk, * kezeink munkáját igazgassad.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Uram te vagy a menedékünk.
Ant. Dómine, * in cælo misericórdia tua.
Psalmus 35 [3]
35:2 Dixit iniústus ut delínquat in semetípso: * non est timor Dei ante óculos eius.
35:3 Quóniam dolóse egit in conspéctu eius: * ut inveniátur iníquitas eius ad ódium.
35:4 Verba oris eius iníquitas, et dolus: * nóluit intellégere ut bene ágeret.
35:5 Iniquitátem meditátus est in cubíli suo: * ástitit omni viæ non bonæ, malítiam autem non odívit.
35:6 Dómine, in cælo misericórdia tua: * et véritas tua usque ad nubes.
35:7 Iustítia tua sicut montes Dei: * iudícia tua abýssus multa.
35:7 Hómines, et iuménta salvábis, Dómine: * quemádmodum multiplicásti misericórdiam tuam, Deus.
35:8 Fílii autem hóminum, * in tégmine alárum tuárum sperábunt.
35:9 Inebriabúntur ab ubertáte domus tuæ: * et torrénte voluptátis tuæ potábis eos.
35:10 Quóniam apud te est fons vitæ: * et in lúmine tuo vidébimus lumen.
35:11 Præténde misericórdiam tuam sciéntibus te, * et iustítiam tuam his, qui recto sunt corde.
35:12 Non véniat mihi pes supérbiæ: * et manus peccatóris non móveat me.
35:13 Ibi cecidérunt qui operántur iniquitátem: * expúlsi sunt, nec potuérunt stare.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dómine, in cælo misericórdia tua.
Ant. Uram * irgalmad fölér az égig.
Zsoltár 35 [3]
35:2 Mondá az igaztalan önmagában, hogy vétkezzék: * Nincs az Isten félelme az ő szemei előtt.
35:3 Mert álnokul cselekszik az ő színe előtt; * nehogy gonoszsága föltaláltassék és gyűlöltessék.
35:4 Az ő szája igéi gonoszság és álnokság; * nem akar érteni, hogy jól cselekedjék.
35:5 Hamisságot gondol ágyában; * megáll minden nem jó úton, a gonoszságot pedig nem gyűlöli.
35:6 Uram, a te irgalmasságod az égig ér, * és igaz voltod a felhőkig.
35:7 A te igazságod, mint az Isten hegyei; * ítéleteid nagy mélység;
35:7 Az embereket és barmokat megtartod, Uram. * Mily sokféle a te irgalmasságod, Istenem!
35:8 Azért az emberek fiai * szárnyaid árnyékában bíznak.
35:9 Megrészegülnek a te házad bőségétől; * és gyönyörűséged patakjából itatod őket.
35:10 Mert nálad vagyon az élet kútfeje; * és a te világosságoddal látunk világosságot.
35:11 Terjeszd ki irgalmadat a téged ismerőkre, * és igazságodat azokra, kik igaz szívvel vannak.
35:12 Ne jöjjön rám a kevélység lába; * és a bűnös keze ne mozdítson meg engem.
35:13 Ott esnek el, kik gonoszságot cselekesznek; * kiűzetnek és meg nem állhatnak.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Uram irgalmad fölér az égig.
Ant. Pópulus meus, * ait Dóminus, bonis meis adimplébitur.
Canticum Ieremiæ [4]
Ier 31:10-18
31:10 Audíte verbum Dómini, gentes, * et annuntiáte in ínsulis, quæ procul sunt,
31:11 Et dícite: Qui dispérsit Israël, congregábit eum: * et custódiet eum sicut pastor gregem suum.
31:12 Redémit enim Dóminus Iacob, * et liberávit eum de manu potentióris.
31:13 Et vénient, et laudábunt in monte Sion: * et cónfluent ad bona Dómini,
31:14 Super fruménto, et vino, et óleo, * et fœtu pécorum et armentórum:
31:15 Erítque ánima eórum quasi hortus irríguus, * et ultra non esúrient.
31:16 Tunc lætábitur virgo in choro, * iúvenes et senes simul:
31:17 Et convértam luctum eórum in gáudium, * et consolábor eos, et lætificábo a dolóre suo.
31:18 Et inebriábo ánimam sacerdótum pinguédine: * et pópulus meus bonis meis adimplébitur.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Pópulus meus, ait Dóminus, bonis meis adimplébitur.
Ant. Népem eltelik * javaimmal - mondja az Úr.
Jeremiás éneke [4]
Jer 31:10-18
31:10 Halljátok az Úr igéjét, nemzetek, * és hirdessétek a távollevő szigetekben,
31:11 és mondjátok: Aki elszélesztette Izraelt, összegyűjti őt, * és megőrzi, mint nyáját a pásztor.
31:12 Mert az Úr megváltja Jákobot, * és megszabadítja őt a hatalmasabb kezéből.
31:13 És eljőnek és dicséretet mondanak Sion hegyén, * és egybegyűlnek az Úr javaira,
31:14 A gabonára és borra és olajra, * a barmok és csordák szaporodására;
31:15 és leszen az ő lelkük, mint a megöntözött kert, * és többé nem éheznek.
31:16 Akkor a szűz örvendezni fog az énekkarban, * az ifjak és vének egyetemben;
31:17 Az ő siralmukat örömre fordítom, * és megvigasztalom őket, és fölvidítom búsongásukból.
31:18 És elárasztom a papok lelkét kövérséggel; * és az én népem eltelik javaimmal.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Népem eltelik javaimmal - mondja az Úr.
Ant. Deo nostro * iucúnda sit laudátio.
Psalmus 146 [5]
146:1 Laudáte Dóminum quóniam bonus est psalmus: * Deo nostro sit iucúnda, decóraque laudátio.
146:2 Ædíficans Ierúsalem Dóminus: * dispersiónes Israélis congregábit.
146:3 Qui sanat contrítos corde: * et álligat contritiónes eórum.
146:4 Qui númerat multitúdinem stellárum: * et ómnibus eis nómina vocat.
146:5 Magnus Dóminus noster, et magna virtus eius: * et sapiéntiæ eius non est númerus.
146:6 Suscípiens mansuétos Dóminus: * humílians autem peccatóres usque ad terram.
146:7 Præcínite Dómino in confessióne: * psállite Deo nostro in cíthara.
146:8 Qui óperit cælum núbibus: * et parat terræ plúviam.
146:8 Qui prodúcit in móntibus fænum: * et herbam servitúti hóminum.
146:9 Qui dat iuméntis escam ipsórum: * et pullis corvórum invocántibus eum.
146:10 Non in fortitúdine equi voluntátem habébit: * nec in tíbiis viri beneplácitum erit ei.
146:11 Beneplácitum est Dómino super timéntes eum: * et in eis, qui sperant super misericórdia eius.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Deo nostro iucúnda sit laudátio.
Ant. Istenünknek * kedves a dicsőítés.
Zsoltár 146 [5]
146:1 Dicsérjétek az Urat, mert jó a dicséret; * a mi Istenünknek gyönyörű és illendő dicsérete legyen.
146:2 Fölépítvén az Úr Jeruzsálemet, * Izraelnek elszéledettjeit egybegyűjti.
146:3 Meggyógyítja a töredelmes szívűeket, * és bekötözi azok sebeit.
146:4 Megszámlálja a csillagok sokaságát, * és mindegyiket nevén szólítja.
146:5 Nagy a mi Urunk, és nagy az ő ereje, * és bölcsességének nincsen száma.
146:6 A szelídeket fölfogja az Úr, * a bűnösöket pedig földig alázza.
146:7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, * zengjetek hárfán a mi Istenünknek,
146:8 Ki beborítja az eget felhőkkel, * és a földnek esőt készít.
146:8 Ki a hegyeken szénát teremt * és füvet az emberek szolgálatára.
146:9 Ki megadja élelmüket a barmoknak * és a hozzá kiáltó hollófiaknak.
146:10 Nem a ló erősségében telik kedve, * sem a férfiú lábszáraiban gyönyörködése.
146:11 Az Úr az őt félőkben gyönyörködik, * és azokban, kik az ő irgalmasságában bíznak.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Istenünknek kedves a dicsőítés.
Capitulum Hymnus Versus {ex Commune aut Festo}
Sir 44:16-17
Ecce sacérdos magnus, qui in diébus suis plácuit Deo, et invéntus est iustus: et in témpore iracúndiæ factus est reconciliátio.
℟. Deo grátias.

Hymnus
Iesu Redémptor ómnium,
Perpes coróna Prǽsulum,
In hac die cleméntius
Indúlgeas precántibus.

Tui sacri qua nóminis
Conféssor almus cláruit:
Huius celébrat ánnua
Devóta plebs solémnia.

Qui rite mundi gáudia
Huius cadúca réspuens,
Æternitátis prǽmio
Potítur inter Ángelos.

Huius benígnus ánnue
Nobis sequi vestígia:
Huius precátu, sérvulis
Dimítte noxam críminis.

Sit Christe, Rex piíssime,
Tibi, Patríque glória,
Cum Spíritu Paráclito,
Nunc, et per omne sǽculum.
Amen.

℣. Iustum dedúxit Dóminus per vias rectas.
℟. Et osténdit illi regnum Dei.
Olvasmány, himnusz, vers {a szentek közös officiumából}
Sir 44:16-17
Ime a nagy főpap aki a maga idejében tetszett az Urnak, igaznak bizonyult és a haragnapján engesztelés lett
℟. Istennek legyen hála.

Himnusz
Világ megváltó Jézusa,
Papok örök koszoruja,
Nézz kegyesebben e napon
Végig könyörgő nyájadon.

E nap tett nevedről e Szent
Tündökletes hitvallomást,
Áhítattal üli a nép
Ma ennek évi ünnepét.

Világ esendő élveit
Ez megvetette józanul
S az égi angyalok között
Szolgált jutalmát éli most.

Jóságosan bólints reá,
Hogy ennek járjuk nyomdokát,
S hogy kedveért elengeded
Kis szolgáidnak vétküket.

Kegyes Király, Krisztus, neked
És az Atyának tisztelet,
S a Vígasztalónak veled,
Most és örök időkön át.
Ámen.

℣. Az igazat az Úr vezette egyenes utakon
℟. Megmutatta neki Isten országát
Canticum: Benedictus {Antiphona ex Proprio Sanctorum}
Ant. Euge, serve bone * et fidélis, quia in pauca fuísti fidélis, supra multa te constítuam, dicit Dóminus.
Canticum Zachariæ
Luc. 1:68-79
1:68 Benedíctus Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sǽculo sunt, prophetárum eius:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Iusiurándum, quod iurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et iustítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias eius:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi eius: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Euge, serve bone et fidélis, quia in pauca fuísti fidélis, supra multa te constítuam, dicit Dóminus.
Canticum: Benedictus {Antifóna a szentek saját officiumából}
Ant. Jól van hűséges * derék szolga: Minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád. mondta neki ura.
Zakariás éneke
Lk 1:68-79
1:68 Áldott az Úr, Izraelnek Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.
1:69 És fölemelte nekünk az üdvösség szarvát, * Dávidnak, az ő szolgájának házában;
1:70 Amint ígért az ő szent prófétái szája által * elejétől fogva
1:71 Szabadulást a mi ellenségeinktől * és mindazok kezéből, kik gyűlöltek minket;
1:72 Irgalmasságot cselekedvén atyáinkkal, * és megemlékezvén az ő szent szövetségéről,
1:73 Az esküről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, * hogy megadja nekünk,
1:74 Hogy ellenségeink kezéből megszabadulván, * félelem nélkül szolgáljunk neki,
1:75 Szentségben és igazságban őelőtte * minden napjainkban.
1:76 És te, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fogsz hívatni; * mert az Úr színe előtt jársz majd, elkészítendő az ő utait;
1:77 Hogy az üdvösség tudományát közöld népével, * az ő bűneik bocsánatára,
1:78 A mi Istenünk nagy irgalmassága által, * mellyel meglátogatott minket a magasságból támadó;
1:79 Hogy megvilágosítsa azokat, kik sötétségben s a halál árnyékában ülnek, * és lábainkat a békesség útjára igazgassa.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Jól van hűséges derék szolga: Minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád. mondta neki ura.
Preces Feriales{omittitur}
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui pópulo tuo ætérnæ salútis beátum Hilárium minístrum tribuísti: præsta, quǽsumus; ut quem Doctórem vitæ habúimus in terris, intercessórem habére mereámur in cælis.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.

Commemoratio S. Felicis Presbyteri et Martyris
Ant. Qui odit ánimam suam in hoc mundo, in vitam ætérnam custódit eam.

℣. Iustus ut palma florébit.
℟. Sicut cedrus Líbani multiplicábitur.

Orémus.
Concede, quǽsumus, omnípotens Deus: ut ad meliórem vitam Sanctórum tuórum exémpla nos próvocent; quátenus, quorum solémnia ágimus, étiam actus imitémur.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki az örök üdvösseget adtad szent Hilary szolgádnak, add hogy akik a földön Egyhazdoktorként tiszteljük, mennyei közbenjárását is élvezhessük
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.

Commemoration: St. Felix, Priest and Martyr
Ant. Aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti az örök életre.

℣. Az igaz virul, mint a pálma.
℟. Fölfelé nő, mint a Libanon cédrusa.

Könyörögjünk.
Grant, we beseech thee, O Almighty God, that the example of thy Saints may continually stir us up to amend our sinful lives, that as we do solemnly commemorate them, we may also sincerely strive to imitate them.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.

Ad Primam

Incipit
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Hymnus
Iam lucis orto sídere,
Deum precémur súpplices,
Ut in diúrnis áctibus
Nos servet a nocéntibus.

Linguam refrénans témperet,
Ne litis horror ínsonet:
Visum fovéndo cóntegat,
Ne vanitátes háuriat.

Sint pura cordis íntima,
Absístat et vecórdia;
Carnis terat supérbiam
Potus cibíque párcitas.

Ut, cum dies abscésserit,
Noctémque sors redúxerit,
Mundi per abstinéntiam
Ipsi canámus glóriam.

Deo Patri sit glória,
Eiúsque soli Fílio,
Cum Spíritu Paráclito,
Nunc et per omne sǽculum.
Amen.
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.

Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.

Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.

Hogy majd a nap ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.

Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át.
Ámen.
Psalmi {Psalms, antiphons ex Psalterio secundum diem}
Ant. In loco páscuæ * ibi Dóminus me collocávit.
Psalmus 22 [1]
22:1 Dóminus regit me, et nihil mihi déerit: * in loco páscuæ ibi me collocávit.
22:2 Super aquam refectiónis educávit me: * ánimam meam convértit.
22:3 Dedúxit me super sémitas iustítiæ, * propter nomen suum.
22:4 Nam, et si ambulávero in médio umbræ mortis, non timébo mala: * quóniam tu mecum es.
22:4 Virga tua, et báculus tuus: * ipsa me consoláta sunt.
22:5 Parásti in conspéctu meo mensam, * advérsus eos, qui tríbulant me.
22:5 Impinguásti in óleo caput meum: * et calix meus inébrians quam præclárus est!
22:6 Et misericórdia tua subsequétur me * ómnibus diébus vitæ meæ:
22:6 Et ut inhábitem in domo Dómini, * in longitúdinem diérum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltárok {Psalms, antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Zöldellő réteken * az Úr igazgat engem.
Zsoltár 22 [1]
22:1 Az Úr igazgat engem, és semmi híjával nem leszek; * a legelés helyére fektetett engem;
22:2 A megújulás vize mellett nevelt engem; * lelkemet megtérítette,
22:3 Az igazság ösvényein hordozott engem * az ő nevéért.
22:4 Mert ha a halál árnyéka közepette járok is, nem félek a rosszaktól: * mivel te velem vagy.
22:4 A te vessződ és botod, * azok vigasztaltak engem.
22:5 Asztalt készítettél előttem * azok ellen, kik engem szorongatnak.
22:5 Megkented olajjal fejemet; * és az én kedvet adó poharam mely jeles!
22:6 És a te irgalmasságod követ engem * életem teljes napjaiban;
22:6 Hogy az Úr házában lakjam * hosszú ideig.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 71(2-8) [2]
71:2 Deus, iudícium tuum regi da: * et iustítiam tuam fílio regis:
71:2 Iudicáre pópulum tuum in iustítia, * et páuperes tuos in iudício.
71:3 Suscípiant montes pacem pópulo: * et colles iustítiam.
71:4 Iudicábit páuperes pópuli, et salvos fáciet fílios páuperum: * et humiliábit calumniatórem.
71:5 Et permanébit cum sole, et ante lunam, * in generatióne et generatiónem.
71:6 Descéndet sicut plúvia in vellus: * et sicut stillicídia stillántia super terram.
71:7 Oriétur in diébus eius iustítia, et abundántia pacis: * donec auferátur luna.
71:8 Et dominábitur a mari usque ad mare: * et a flúmine usque ad términos orbis terrárum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 71(2-8) [2]
71:2 Isten, add jogodat a királynak, * és igazságodat a király fiának;
71:2 Hogy igazságosan ítélje a te népedet, * és méltányosan a te szegényeidet.
71:3 A hegyek hozzanak békességet a népnek, * és a halmok igazságot.
71:4 Ő meg fogja ítélni a nép szegényeit, megszabadítja a szegények fiait, * és megalázza a rágalmazót.
71:5 És megmarad, míg a nap és hold tart, * nemzedékről nemzedékre.
71:6 Leszáll, mint az eső a gyapjúra, * és mint az esőcseppek a földre.
71:7 Az ő napjaiban kivirágzik az igazság és a béke bősége, * míg elenyészik a hold.
71:8 És a tengertől tengerig fog uralkodni, * és a folyóvíztől a földkerekség határáig.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 71(9-19) [3]
71:9 Coram illo prócident Æthíopes: * et inimíci eius terram lingent.
71:10 Reges Tharsis, et ínsulæ múnera ófferent: * reges Árabum et Saba dona addúcent.
71:11 Et adorábunt eum omnes reges terræ: * omnes gentes sérvient ei:
71:12 Quia liberábit páuperem a poténte: * et páuperem, cui non erat adiútor.
71:13 Parcet páuperi et ínopi: * et ánimas páuperum salvas fáciet.
71:14 Ex usúris et iniquitáte rédimet ánimas eórum: * et honorábile nomen eórum coram illo.
71:15 Et vivet, et dábitur ei de auro Arábiæ, et adorábunt de ipso semper: * tota die benedícent ei.
71:16 Et erit firmaméntum in terra in summis móntium, superextollétur super Líbanum fructus eius: * et florébunt de civitáte sicut fænum terræ.
71:17 Sit nomen eius benedíctum in sǽcula: * ante solem pérmanet nomen eius.
71:17 Et benedicéntur in ipso omnes tribus terræ: * omnes gentes magnificábunt eum.
71:18 Benedíctus Dóminus, Deus Israël, * qui facit mirabília solus:
71:19 Et benedíctum nomen maiestátis eius in ætérnum: * et replébitur maiestáte eius omnis terra: fiat, fiat.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. In loco páscuæ ibi Dóminus me collocávit.
Zsoltár 71(9-19) [3]
71:9 Leborulnak előtte az etiópok, * és ellenségei a földet nyalják.
71:10 Tarzisz és a sziget királyai ajándékokat mutatnak be; * Arábia és Sába királyai ajándékokat hoznak.
71:11 És imádni fogja őt a föld minden királya; * minden nemzet szolgálni fog neki.
71:12 Mert megszabadítja a szegényt a hatalmastól; * a szegényt, kinek nem volt segítője;
71:13 Megkíméli a szegényt és szűkölködőt, * és a szegények lelkeit megszabadítja.
71:14 Az uzsorákból és hamisságból kiszabadítja azok lelkeit: * mert azok neve tiszteletes őelőtte.
71:15 Élni fog, és Arábia aranyából adatik neki, és imádni fogják őt mindenkoron, * egész nap áldják őt.
71:16 És bőség lesz a földön s a hegytetőkön is, gyümölcse meghaladja a Libanonét, * és a városokban virágzani fognak a lakosok, mint a föld füve.
71:17 Legyen áldott az ő neve mindörökké; * mint a nap megmarad az ő neve,
71:17 és megáldatik benne a föld minden nemzetsége; * minden nép magasztalni fogja őt.
71:18 Áldott legyen Izrael Ura, Istene, * ki egyedül tesz csodálatos dolgokat.
71:19 És áldott legyen az ő fölségének neve mindörökké; * és dicsőségével teljék be az egész föld. Úgy legyen, úgy legyen.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Zöldellő réteken az Úr igazgat engem.
Capitulum Responsorium Versus {ex Psalterio secundum diem}
1 Tim. 1:17
Regi sæculórum immortáli et invisíbili, soli Deo honor et glória in sǽcula sæculórum. Amen.
℟. Deo grátias.

℟.br. Christe, Fili Dei vivi, * Miserére nobis.
℟. Christe, Fili Dei vivi, * Miserére nobis.
℣. Qui sedes ad déxteram Patris.
℟. Miserére nobis.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Christe, Fili Dei vivi, * Miserére nobis.

℣. Exsúrge, Christe, ádiuva nos.
℟. Et líbera nos propter nomen tuum.
Olvasmány, válaszos ének, vers {a zsoltáros részből az adott napra}
1Tim 1:17
Az örökkévalóság halhatatlan és láthatatlan királyának, az egyedül való Istennek pedig tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké. Ámen.
℟. Istennek legyen hála.

℟.br. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
℟. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
℣. Aki az Atya jobbján ülsz.
℟. Irgalmazz nekünk.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.

℣. Kelj fel, Krisztus, segíts meg minket.
℟. És szabadíts meg a te nevedért.
Orationes
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Dómine Deus omnípotens, qui ad princípium huius diéi nos perveníre fecísti: tua nos hódie salva virtúte; ut in hac die ad nullum declinémus peccátum, sed semper ad tuam iustítiam faciéndam nostra procédant elóquia, dirigántur cogitatiónes et ópera.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
Imádságok
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
Martyrologium (anticip.)
Décimo octávo Kaléndas Februárii Luna prima Anno Dómini 2021

Sancti Pauli, primi Eremítæ, Confessóris, qui quarto Idus Ianuárii inter beátorum ágmina translátus fuit.
In território Andegavénsi beáti Mauri Abbátis, qui fuit discípulus sancti Benedícti; et, huius disciplínis usque ab infántia erudítus, quantum in eis profécerit, inter ália quæ apud eum pósitus gessit (res nova et post Petrum fere inusitáta), pédibus super aquas incédens patefécit. In Gállias inde ab ipso Benedícto diréctus, ibi, constrúcto célebri monastério, cui quadragínta annis prǽfuit, miraculórum glória clarus, in pace quiévit.
In Iudǽa sanctórum Hábacuc et Michǽæ Prophetárum, quorum córpora, sub Theodósio senióre, divína revelatióne sunt repérta.
Cárali, in Sardínia, sancti Ephísii Mártyris, qui, in persecutióne Diocletiáni, sub Flaviáno Iúdice, plúrimis torméntis divína virtúte superátis, demum, abscíssis cervícibus, victor migrávit in cælum.
Anágniæ sanctæ Secundínæ, Vírginis et Mártyris; quæ sub Décio Imperatóre passa est.
Nolæ, in Campánia, sancti Máximi Epíscopi.
Arvérnis, in Gállia, sancti Boníti, Epíscopi et Confessóris.
In Ægýpto sancti Macárii Abbátis, qui fuit discípulus beáti Antónii, ac vita et miráculis celebérrimus éxstitit.
Alexandríæ beáti Isidóri, sanctitáte vitæ, fide et miráculis clari.
Constantinópoli sancti Ioánnis Calybítæ, qui aliquándiu in ángulo domus patérnæ, deínde in tugúrio, ignótus paréntibus, habitávit; a quibus in morte agnítus, miráculis cláruit. Ipsíus corpus póstea Romam translátum, et in Ínsulæ Tiberínæ Ecclésia, in eius honórem erécta, collocátum est.
℣. Et álibi aliórum plurimórum sanctórum Mártyrum et Confessórum, atque sanctárum Vírginum.
℟. Deo grátias.
Martyrologium (anticip.)
January 15th 2021, the 1st day of the Moon,

On the morrow we keep the feast of holy Paul, the first hermit, who was borne to his place among the blessed upon the 10th day of this present month of January.

In the country of Angers, the blessed Maurus, (founder and) Abbot (of Glanfeuil,) a disciple of St. Benedict, by whom he was trained from his childhood, and made such headway that in obedience to him he walked upon water, a thing new and almost unheard of since the time of the Apostle Peter. Benedict sent him into Gaul, where he built a famous monastery, whereof he was Abbot for forty years, and fell asleep in peace, illustrious for miracles, (in the year 584.)
In Judea, the holy prophets Habakkuk and Michah, (606 years before Christ,) whose bodies were found by revelation from God in the time of the Emperor Theodosius the elder, (between the years of Our Lord 346 and 395.)
At Anagni, the holy Virgin and martyr Secundina, who suffered under the Emperor Decius.
At Cagliari, in Sardinia, the holy martyr Ephisius, who under the judge Flavian, in the persecution under the Emperor Diocletian, was strengthened by God to overcome many torments, but in the end was beheaded, and so rose to heaven a conqueror.
At Nola, in Campania, (about the year 252,) holy Maximus, Bishop of that see.
In Auvergne, in Gaul, (in the year 710,) the holy Confessor Bonitus, Bishop of that see.
In Egypt, the holy Macarius, (in the year 391,) Abbot (of Scittir,) a disciple of blessed Anthony, and very famous for his life and miracles.
Likewise (in Egypt, in the year 391,) blessed Isidore, famous for the holiness of his life, his faith, and his miracles.
At Rome, holy John, called the hidden, who lived unknown to his kinsfolk for a while in a corner of his father's house, and then in a hut upon an island in the Tiber, where he was recognised at the time of his death, and famous for miracles, was buried in the same place, where afterward a church was built in his name, (in the year 450.)
℣. És mindenütt másutt szent vértanúk, hivallók és szüzek.
℟. Istennek legyen hála.
℣. Pretiósa in conspéctu Dómini.
℟. Mors Sanctórum eius.
Sancta María et omnes Sancti intercédant pro nobis ad Dóminum, ut nos mereámur ab eo adiuvári et salvári, qui vivit et regnat in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.

℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
℣. Értékes az Úr szemében.
℟. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. ℟. Ámen.

℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. Réspice in servos tuos, Dómine, et in ópera tua, et dírige fílios eórum.
℟. Et sit splendor Dómini Dei nostri super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos, et opus mánuum nostrárum dírige.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Orémus.
Dirígere et sanctificáre, régere et gubernáre dignáre, Dómine Deus, Rex cæli et terræ, hódie corda et córpora nostra, sensus, sermónes et actus nostros in lege tua, et in opéribus mandatórum tuórum: ut hic et in ætérnum, te auxiliánte, salvi et líberi esse mereámur, Salvátor mundi:
Qui vivis et regnas in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
℟. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
℣. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Dies et actus nostros in sua pace dispónat Dóminus omnípotens. Amen.
Lectio brevis {Per Annum}
2 Thess 3:5
Dóminus autem dírigat corda et córpora nostra in caritáte Dei et patiéntia Christi.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Conclusio
℣. Adiutórium nóstrum in nómine Dómini.
℟. Qui fecit cælum et terram.
℣. Benedícite.
℟. Deus.
℣. Dóminus nos benedícat, et ab omni malo deféndat, et ad vitam perdúcat ætérnam. Et fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Rövid olvasmány {évközi}
2Tessz 3:5
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.

Befejezés
℣. Segítségünk az Úr nevében.
℟. Aki az eget és földet alkotta.
℣. Mondjatok áldást.
℟. Istenünk.
℣. Áldjon meg minket az Úr, szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.

Ad Tertiam

Incipit
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Hymnus
Nunc, Sancte, nobis, Spíritus,
Unum Patri cum Fílio,
Dignáre promptus íngeri
Nostro refúsus péctori.

Os, lingua, mens, sensus, vigor
Confessiónem pérsonent.
Flamméscat igne cáritas,
Accéndat ardor próximos.

Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Únice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sǽculum.
Amen.
Himnusz
Most szállj le, Szentlélek, reánk,
Atyával és Fiúval egy,
Ömöld el szívünk teljesen
S maradj bennünk kegyelmesen.

Száj, szív, érzék, ész, lendület,
Visszhangozzon hitvallomást,
Lánggal égjen a szeretet
S lobogjon át mindenkire.

Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökkön uralkodó.
Ámen.
Psalmi {Psalms, antiphons ex Psalterio secundum diem}
Ant. Quam bonus * Israël Deus, his, qui recto sunt corde.
Psalmus 72(1-9) [1]
72:1 Quam bonus Israël Deus, his, qui recto sunt corde!
72:2 Mei autem pæne moti sunt pedes: * pæne effúsi sunt gressus mei.
72:3 Quia zelávi super iníquos, * pacem peccatórum videns.
72:4 Quia non est respéctus morti eórum: * et firmaméntum in plaga eórum.
72:5 In labóre hóminum non sunt, * et cum homínibus non flagellabúntur:
72:6 Ídeo ténuit eos supérbia, * opérti sunt iniquitáte et impietáte sua.
72:7 Pródiit quasi ex ádipe iníquitas eórum: * transiérunt in afféctum cordis.
72:8 Cogitavérunt, et locúti sunt nequítiam: * iniquitátem in excélso locúti sunt.
72:9 Posuérunt in cælum os suum: * et lingua eórum transívit in terra.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltárok {Psalms, antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Milyen jó az Isten * az igazakhoz, az Úr mindazokhoz, akiknek tiszta a szívük.
Zsoltár 72(1-9) [1]
72:1 Mily jó Izrael Istene * azoknak, kik igaz szívvel vannak.
72:2 Az én lábaim pedig csaknem megtántorodtak; * csaknem elcsuszamodtak lépéseim.
72:3 Mert bosszankodtam a gonoszokra, * látván a bűnösök békességét.
72:4 Mert a fájdalomtól halálukig mentek, * és nincs tartósság csapásukban.
72:5 Nincsenek az emberek bajaiban, * és az emberekkel nem ostoroztatnak.
72:6 Azért fogta el őket a kevélység, * beboríttatnak gonoszságukkal és istentelenségükkel.
72:7 Kiszivárog, mint a kövérségből, az ő gonoszságuk; * a szív indulata után mennek.
72:8 Álnokságot gondolnak és szólanak, * gonoszságot szólanak magasságukban.
72:9 Az ég káromlására nyitják föl szájukat, * és nyelvük az embereket szerte rágalmazza.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 72(10-17) [2]
72:10 Ídeo convertétur pópulus meus hic: * et dies pleni inveniéntur in eis.
72:11 Et dixérunt: Quómodo scit Deus, * et si est sciéntia in excélso?
72:12 Ecce, ipsi peccatóres, et abundántes in sǽculo, * obtinuérunt divítias.
72:13 Et dixi: Ergo sine causa iustificávi cor meum, * et lavi inter innocéntes manus meas:
72:14 Et fui flagellátus tota die, * et castigátio mea in matutínis.
72:15 Si dicébam: Narrábo sic: * ecce, natiónem filiórum tuórum reprobávi.
72:16 Existimábam ut cognóscerem hoc, * labor est ante me:
72:17 Donec intrem in Sanctuárium Dei: * et intéllegam in novíssimis eórum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 72(10-17) [2]
72:10 Azért tér hozzájuk ez az én népem, * hogy náluk jó napokra találjon;
72:11 Mondván: Hogyan tudná meg az Isten? * És van-e tudomány a Fölségesben?
72:12 Íme ők bűnösök, és bővelkednek a világon, * gazdagságot nyertek.
72:13 És mondám: Tehát hiába igazultam meg szívemben, * és mostam meg az ártatlanok között kezeimet?
72:14 És ostoroztattam egész nap, * és fenyíték volt részem reggeltől.
72:15 De ha ezt mondottam volna, úgy beszélvén, mint ők: * íme a te fiaid nemzetségétől elpártoltam volna.
72:16 És gondolkodtam, hogy megértsem ezt; * de ez nehézség volt előttem,
72:17 Mígnem bementem az Isten szentélyébe, * és megértém az ő végüket.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 72(18-28) [3]
72:18 Verúmtamen propter dolos posuísti eis: * deiecísti eos dum allevaréntur.
72:19 Quómodo facti sunt in desolatiónem, súbito defecérunt: * periérunt propter iniquitátem suam.
72:20 Velut sómnium surgéntium, Dómine, * in civitáte tua imáginem ipsórum ad níhilum rédiges.
72:21 Quia inflammátum est cor meum, et renes mei commutáti sunt: * et ego ad níhilum redáctus sum, et nescívi.
72:23 Ut iuméntum factus sum apud te: * et ego semper tecum.
72:24 Tenuísti manum déxteram meam: et in voluntáte tua deduxísti me, * et cum glória suscepísti me.
72:25 Quid enim mihi est in cælo? * et a te quid vólui super terram?
72:26 Defécit caro mea, et cor meum: * Deus cordis mei, et pars mea Deus in ætérnum.
72:27 Quia ecce, qui elóngant se a te, períbunt: * perdidísti omnes, qui fornicántur abs te.
72:28 Mihi autem adhærére Deo bonum est: * pónere in Dómino Deo spem meam:
72:28 Ut annúntiem omnes prædicatiónes tuas, * in portis fíliæ Sion.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Quam bonus Israël Deus, his, qui recto sunt corde.
Zsoltár 72(18-28) [3]
72:18 Mert csalatkozásukra tettél így nekik; * letaszítottad őket, midőn fölemelkedtek.
72:19 Mennyire elpusztultak, hirtelen elfogytak, * elvesztek gonoszságuk miatt.
72:20 Mint a fölserkenők álmát, Uram, * semmivé teszed városodban az ő képüket.
72:21 Ha azért fölhevülne szívem, és vesém fölháborodnék: * akkor én esztelennek tartanám magamat, ki mit sem tud,
72:23 és oktalan barom volnék előtted. * Én mindazáltal mindenkor veled voltam.
72:24 Azért te jobb kezemnél fogsz engem tartani, és akaratod szerint vezetni, * és a dicsőségbe fogadni.
72:25 Mert mim vagyon az égben? * És tekívüled mit akartam a földön?
72:26 Ha testem és szívem elfogyatkozik is, * szívem Istene és osztályrészem az Isten mindörökké.
72:27 Mert íme, akik eltávoznak tőled, elvesznek; * elveszted mind, akik elhajlanak tőled.
72:28 Nekem pedig jó az Istenhez ragaszkodnom, * az Úr Istenbe helyeznem reménységemet;
72:28 Hogy hirdessen minden dicséretedet * Sion leányának kapuiban.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Milyen jó az Isten az igazakhoz, az Úr mindazokhoz, akiknek tiszta a szívük.
Capitulum Responsorium Versus {ex Commune aut Festo}
Sir 44:16-17
Ecce sacérdos magnus, qui in diébus suis plácuit Deo, et invéntus est iustus: et in témpore iracúndiæ factus est reconciliátio.
℟. Deo grátias.

℟.br. Amávit eum Dóminus, * Et ornávit eum.
℟. Amávit eum Dóminus, * Et ornávit eum.
℣. Stolam glóriæ índuit eum.
℟. Et ornávit eum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Amávit eum Dóminus, * Et ornávit eum.

℣. Elégit eum Dóminus sacerdótem sibi.
℟. Ad sacrificándum ei hóstiam laudis.
Chapter Responsory Verse {a szentek közös officiumából}
Sir 44:16-19
Ime a nagy főpap aki a maga idejében tetszett az Urnak, igaznak bizonyult és a haragnapján engesztelés lett
℟. Istennek legyen hála.

℟.br. Az Úr szerette és felékesítette Őt
℟. Az Úr szerette és felékesítette Őt
℣. A dicsőség köntösébe öltöztette
℟. Felékesítette Őt
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Az Úr szerette és felékesítette Őt

℣. Az Úr kiválasztotta őt papjául
℟. Hogy bemutassa a dicséret ádozatát
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui pópulo tuo ætérnæ salútis beátum Hilárium minístrum tribuísti: præsta, quǽsumus; ut quem Doctórem vitæ habúimus in terris, intercessórem habére mereámur in cælis.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki az örök üdvösseget adtad szent Hilary szolgádnak, add hogy akik a földön Egyhazdoktorként tiszteljük, mennyei közbenjárását is élvezhessük
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.

Ad Sextam

Incipit
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Hymnus
Rector potens, verax Deus,
Qui témperas rerum vices,
Splendóre mane illúminas,
Et ígnibus merídiem:

Exstíngue flammas lítium,
Aufer calórem nóxium,
Confer salútem córporum,
Verámque pacem córdium.

Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Únice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sǽculum.
Amen.
Himnusz
Igaz Isten, hatalmas Úr,
Ki az időket forgatod,
A reggelt felragyogtatod
És lángoltatod a delet:

Oltsd el perpatvarok tüzét,
Vidd el a rossz hévségeket,
Egészséggel a testeket,
Békével áldd a szíveket!

Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia.
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökkön uralkodó.
Ámen.
Psalmi {Psalms, antiphons ex Psalterio secundum diem}
Ant. Memor esto * congregatiónis tuæ, Dómine, quam possedísti ab inítio.
Psalmus 73(1-9) [1]
73:1 Ut quid, Deus, repulísti in finem: * irátus est furor tuus super oves páscuæ tuæ?
73:2 Memor esto congregatiónis tuæ, * quam possedísti ab inítio.
73:2 Redemísti virgam hereditátis tuæ: * mons Sion, in quo habitásti in eo.
73:3 Leva manus tuas in supérbias eórum in finem: * quanta malignátus est inimícus in sancto!
73:4 Et gloriáti sunt qui odérunt te: * in médio solemnitátis tuæ.
73:5 Posuérunt signa sua, signa: * et non cognovérunt sicut in éxitu super summum.
73:6 Quasi in silva lignórum secúribus excidérunt iánuas eius in idípsum: * in secúri et áscia deiecérunt eam.
73:7 Incendérunt igni Sanctuárium tuum: * in terra polluérunt tabernáculum nóminis tui.
73:8 Dixérunt in corde suo cognátio eórum simul: * Quiéscere faciámus omnes dies festos Dei a terra.
73:9 Signa nostra non vídimus, iam non est prophéta: * et nos non cognóscet ámplius.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltárok {Psalms, antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Gondolj közösségedre, * amelyet ősidők óta kiválasztottál.
Zsoltár 73(1-9) [1]
73:1 Miért vetettél el minket, Isten, mindvégig, * fölindulván haragod a te legelőd juhaira?
73:2 Emlékezzél meg gyülekezetedről, * melyet kezdettől bírtál,
73:2 és megváltottál, mint örökséged osztályrészét; * ki Sion hegyén laktál.
73:3 Emeld föl az ő kevélységük ellen kezeidet mindvégig. * Mennyi gonoszt tőn az ellenség a szent helyen!
73:4 És dicsekedtek, akik gyűlöltek téged, * ünnepeid között.
73:5 Az ő jeleiket jelekül tették * a magasokra, mint a kapukra, és nem értették.
73:6 Mint a fák erdejében, fejszékkel vágták szét annak ajtajait mindegyütt, * fejszével és bárddal döntötték le azt,
73:7 Felgyújtották tűzzel a te Szentélyedet, * a földön megfertőztették a te neved hajlékát.
73:8 Mondák szívükben ők és nemzetségük együtt: * Szüntessük meg az Isten minden ünnepnapját a földön.
73:9 Jeleinket nem látjuk, már nincs próféta; * s minket ő nem ismer többé.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 73(10-17) [2]
73:10 Úsquequo, Deus, improperábit inimícus: * irrítat adversárius nomen tuum in finem?
73:11 Ut quid avértis manum tuam, et déxteram tuam, * de médio sinu tuo in finem?
73:12 Deus autem Rex noster ante sǽcula: * operátus est salútem in médio terræ.
73:13 Tu confirmásti in virtúte tua mare: * contribulásti cápita dracónum in aquis.
73:14 Tu confregísti cápita dracónis: * dedísti eum escam pópulis Æthíopum.
73:15 Tu dirupísti fontes, et torréntes: * tu siccásti flúvios Ethan.
73:16 Tuus est dies, et tua est nox: * tu fabricátus es auróram et solem.
73:17 Tu fecísti omnes términos terræ: * æstátem et ver tu plasmásti ea.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 73(10-17) [2]
73:10 Isten, meddig szidalmaz az ellenség, * s bosszantja nevedet az ellenkező mindvégig?
73:11 Miért tartod vissza kezedet és jobbodat? * Vond ki kebledből, és végezz.
73:12 Isten a mi királyunk öröktől fogva, * szabadulást szerzett a föld közepette.
73:13 Te tetted erősséggé erőddel a tengert, * összezúztad a sárkányfőket a vizekben.
73:14 Te törted össze a sárkány fejeit, * eledelül adtad őt az etiópok népeinek.
73:15 Te fakasztottál forrásokat és patakokat; * te szárasztottad meg Étán folyóvizeit.
73:16 Tied a nap, és tied az éj; * te alkottad a hajnalt és a napot.
73:17 Te rendezted a föld minden határát; * a nyarat és tavaszt te teremtetted.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 73(18-23) [3]
73:18 Memor esto huius, inimícus improperávit Dómino: * et pópulus insípiens incitávit nomen tuum.
73:19 Ne tradas béstiis ánimas confiténtes tibi, * et ánimas páuperum tuórum ne obliviscáris in finem.
73:20 Réspice in testaméntum tuum: * quia repléti sunt, qui obscuráti sunt terræ dómibus iniquitátum.
73:21 Ne avertátur húmilis factus confúsus: * pauper et inops laudábunt nomen tuum.
73:22 Exsúrge, Deus, iúdica causam tuam: * memor esto improperiórum tuórum, eórum quæ ab insipiénte sunt tota die.
73:23 Ne obliviscáris voces inimicórum tuórum: * supérbia eórum, qui te odérunt, ascéndit semper.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Memor esto congregatiónis tuæ, Dómine, quam possedísti ab inítio.
Zsoltár 73(18-23) [3]
73:18 Emlékezzél meg erről: Az ellenség szidalmazta az Urat, * és az esztelen nép ingerelte a te nevedet.
73:19 Ne add a vadaknak a téged dicsérő lelkeket; * és szegényeid lelkeit ne feledd el egészen.
73:20 Tekints a te szövetségedre; * mert kik homályban voltak a földön, házakat bírnak tele igaztalansággal.
73:21 Ne térjen vissza a megalázott szégyennel; * a szegény és szűkölködő dicsérni fogja a te nevedet.
73:22 Kelj föl, Isten, ítélj a te ügyedben; * emlékezzél meg gyalázatodról, mellyel az esztelen téged egész nap illet.
73:23 Ne feledkezzél el a te ellenségeid szavairól; * azok kevélysége, kik téged gyűlölnek, mindenkor növekedik.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Gondolj közösségedre, amelyet ősidők óta kiválasztottál.
Capitulum Responsorium Versus {ex Commune aut Festo}
Sir 44:20; 44:22
Non est invéntus símilis illi, qui conserváret legem Excélsi: ídeo iureiurándo fecit illum Dóminus créscere in plebem suam.
℟. Deo grátias.

℟.br. Elégit eum Dóminus * Sacerdótem sibi.
℟. Elégit eum Dóminus * Sacerdótem sibi.
℣. Ad sacrificándum ei hóstiam laudis.
℟. Sacerdótem sibi.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Elégit eum Dóminus * Sacerdótem sibi.

℣. Tu es sacérdos in ætérnum.
℟. Secúndum órdinem Melchísedech.
Chapter Responsory Verse {a szentek közös officiumából}
Sir 44:20; 44:22
Nincs hozzá hasonló aki ugyanűgy megtartaná az Úr törvényét. Ezért az Úr megesküdőtt és népe fölé helyezte őt
℟. Istennek legyen hála.

℟.br. Az Úr kiválasztotta őt papjául
℟. Az Úr kiválasztotta őt papjául
℣. Hogy bemutassa a dicséret ádozatát
℟. Papjául
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Az Úr kiválasztotta őt papjául

℣. Te pap vagy mindörökké
℟. Melkizedek rendje szerint
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui pópulo tuo ætérnæ salútis beátum Hilárium minístrum tribuísti: præsta, quǽsumus; ut quem Doctórem vitæ habúimus in terris, intercessórem habére mereámur in cælis.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki az örök üdvösseget adtad szent Hilary szolgádnak, add hogy akik a földön Egyhazdoktorként tiszteljük, mennyei közbenjárását is élvezhessük
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.

Ad Nonam

Incipit
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Hymnus
Rerum, Deus, tenax vigor,
Immótus in te pérmanens,
Lucis diúrnæ témpora
Succéssibus detérminans:

Largíre lumen véspere,
Quo vita nusquam décidat,
Sed prǽmium mortis sacræ
Perénnis instet glória.

Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Únice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sǽculum.
Amen.
Himnusz
Mindent hordozó őserő,
Isten, magad nem mozduló,
Aki az egy nap idejét
Órák rendjébe rendeled:

Hints este is utunkra fényt,
El ne hervadjon életünk,
Adj jó halál jutalmául
Örök dicsőséget nekünk.

Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökkön uralkodó.
Ámen.
Psalmi {Psalms, antiphons ex Psalterio secundum diem}
Ant. Invocábimus * nomen tuum, Dómine: narrábimus mirabília tua.
Psalmus 74 [1]
74:2 Confitébimur tibi, Deus: * confitébimur, et invocábimus nomen tuum.
74:3 Narrábimus mirabília tua: * cum accépero tempus, ego iustítias iudicábo.
74:4 Liquefácta est terra, et omnes qui hábitant in ea: * ego confirmávi colúmnas eius.
74:5 Dixi iníquis: Nolíte iníque ágere: * et delinquéntibus: Nolíte exaltáre cornu:
74:6 Nolíte extóllere in altum cornu vestrum: * nolíte loqui advérsus Deum iniquitátem.
74:7 Quia neque ab Oriénte, neque ab Occidénte, neque a desértis móntibus: * quóniam Deus iudex est.
74:8 Hunc humíliat, et hunc exáltat: * quia calix in manu Dómini vini meri plenus misto.
74:9 Et inclinávit ex hoc in hoc: verúmtamen fæx eius non est exinaníta: * bibent omnes peccatóres terræ.
74:10 Ego autem annuntiábo in sǽculum: * cantábo Deo Iacob.
74:11 Et ómnia córnua peccatórum confríngam: * et exaltabúntur córnua iusti.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltárok {Psalms, antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Dicsérjük * neved és hirdetjük csodatetteid.
Zsoltár 74 [1]
74:2 Hálát adunk neked, Isten, * hálát adunk, és segítségül hívjuk a te nevedet;
74:3 Hirdetjük csodáidat. * Mikor az idő itt leend, én igazsággal fogok ítélni;
74:4 Akkor megolvad a föld és mindnyájan, kik azon laknak; * mert én erősítettem meg annak oszlopait.
74:5 Azért mondom a gonoszoknak: Ne cselekedjetek gonoszul; * és a vétkezőknek: Ne emeljétek föl szarvatokat.
74:6 Ne emeljétek föl magasan szarvatokat; * ne szóljatok az Isten ellen hamisságot.
74:7 Mert sem napkeletről, sem napnyugatról, sem a puszta hegyekről; * mivelhogy Isten a bíró.
74:8 Ezt megalázza, és amazt fölmagasztalja; * mert kehely van az Úr kezében, tele vegyített színborral,
74:9 és tölt egyfelé és másfelé, mindazáltal seprője nem fogyott el, * a föld minden bűnösei fogják inni.
74:10 Én pedig hirdetni fogom ezt mindörökké, * énekelni fogok Jákob Istenének.
74:11 A bűnösök minden szarvát letöröm, * és az igazak szarvai föl fognak emelkedni.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 75(2-7) [2]
75:2 Notus in Iudǽa Deus: * in Israël magnum nomen eius.
75:3 Et factus est in pace locus eius: * et habitátio eius in Sion.
75:4 Ibi confrégit poténtias árcuum, * scutum, gládium, et bellum.
75:5 Illúminans tu mirabíliter a móntibus ætérnis: * turbáti sunt omnes insipiéntes corde.
75:6 Dormiérunt somnum suum: * et nihil invenérunt omnes viri divitiárum in mánibus suis.
75:7 Ab increpatióne tua, Deus Iacob, * dormitavérunt qui ascendérunt equos.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 75(2-7) [2]
75:2 Ismeretes az Isten Júdeában; * Izraelben nagy az ő neve.
75:3 És békességben vagyon az ő helye, * és lakása Sionban.
75:4 Ott törte össze a kézívek hatalmát, * a pajzsot, kardot és hadat.
75:5 Midőn te csodálatosképpen világítottál az örök hegyekről, * a balgatag szívűek mind megháborodtak.
75:6 Aludták álmukat, * és a gazdagság férfiai semmit sem találtak kezeikben
75:7 A te feddésedtől, Jákob Istene, * elaludtak, kik lovon ültek.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 75(8-13) [3]
75:8 Tu terríbilis es, et quis resístet tibi? * ex tunc ira tua.
75:9 De cælo audítum fecísti iudícium: * terra trémuit et quiévit,
75:10 Cum exsúrgeret in iudícium Deus, * ut salvos fáceret omnes mansuétos terræ.
75:11 Quóniam cogitátio hóminis confitébitur tibi: * et relíquiæ cogitatiónis diem festum agent tibi.
75:12 Vovéte, et réddite Dómino, Deo vestro: * omnes, qui in circúitu eius affértis múnera.
75:13 Terríbili et ei qui aufert spíritum príncipum, * terríbili apud reges terræ.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Invocábimus nomen tuum, Dómine: narrábimus mirabília tua.
Zsoltár 75(8-13) [3]
75:8 Te rettenetes vagy; és ki áll ellened, * mihelyst haragszol?
75:9 Mennyből hallattad az ítéletet; * a föld megrendült és elcsendesedett,
75:10 Midőn az Isten fölkelt ítéletre, * hogy megszabadítson a földön minden szelídet.
75:11 Az ember bősz gondolata is dicsér téged, * és még fogytig tartó haragja is ünnepnapot szerez neked.
75:12 Tegyetek fogadást és teljesítsétek azt a ti Uratoknak, Isteneteknek, * mindnyájan, kik köröskörül ajándékokat hoztok
75:13 A rettenetesnek, ki elveszi a fejedelmek lelkét, * ki rettenetes a föld királyainál.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Dicsérjük neved és hirdetjük csodatetteid.
Capitulum Responsorium Versus {ex Commune aut Festo}
Sir 45:19-20
Fungi sacerdótio, et habére laudem in nómine ipsíus, et offérre illi incénsum dignum in odórem suavitátis.
℟. Deo grátias.

℟.br. Tu es sacérdos * In ætérnum.
℟. Tu es sacérdos * In ætérnum.
℣. Secúndum órdinem Melchísedech.
℟. In ætérnum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Tu es sacérdos * In ætérnum.

℣. Iustum dedúxit Dóminus per vias rectas.
℟. Et osténdit illi regnum Dei.
Chapter Responsory Verse {a szentek közös officiumából}
Sir 45:19-20
Örök szövetséget kötött vele, nem talál magához hasonlót dicsőségben; ő megtartotta a Fölséges törvényét, és szövetségben volt vele.
℟. Istennek legyen hála.

℟.br. Te pap vagy mindörökké
℟.br. Te pap vagy mindörökké
℣. Melkizedek rendje szerint
℟. Mindörökké
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Te pap vagy mindörökké

℣. Az igazat az Úr vezette egyenes utakon
℟. Megmutatta neki Isten országát
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui pópulo tuo ætérnæ salútis beátum Hilárium minístrum tribuísti: præsta, quǽsumus; ut quem Doctórem vitæ habúimus in terris, intercessórem habére mereámur in cælis.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki az örök üdvösseget adtad szent Hilary szolgádnak, add hogy akik a földön Egyhazdoktorként tiszteljük, mennyei közbenjárását is élvezhessük
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.

Ad Vesperas

Incipit
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmi {Psalmi, antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Ecce quam bonum * et quam iucúndum habitáre fratres in unum.
Psalmus 132 [1]
132:1 Ecce quam bonum et quam iucúndum, habitáre fratres in unum:
132:2 Sicut unguéntum in cápite, * quod descéndit in barbam, barbam Aaron,
132:2 Quod descéndit in oram vestiménti eius: * sicut ros Hermon, qui descéndit in montem Sion.
132:3 Quóniam illic mandávit Dóminus benedictiónem, * et vitam usque in sǽculum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ecce quam bonum et quam iucúndum habitáre fratres in unum.
Zsoltárok {Psalms, antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Nézzétek * milyen kedves és jó, ha egyetértésben élnek a testvérek.
Zsoltár 132 [1]
132:1 Íme mily jó és mily gyönyörűséges * az atyafiaknak együtt lakniuk.
132:2 Mint főn a kenet, * mely lefolyik a szakállra, Áron szakállára,
132:2 Mely lefolyik ruhája szélére; * mint a Hermon harmata, mely leszáll Sion hegyére.
132:3 Mert oda rendel az Úr áldást * és életet mindörökké.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Nézzétek milyen kedves és jó, ha egyetértésben élnek a testvérek.
Ant. Confitémini Dómino * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
Psalmus 135(1-9) [2]
135:1 Confitémini Dómino quóniam bonus: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:2 Confitémini Deo deórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:3 Confitémini Dómino dominórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:4 Qui facit mirabília magna solus: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:5 Qui fecit cælos in intelléctu: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:6 Qui firmávit terram super aquas: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:7 Qui fecit luminária magna: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:8 Solem in potestátem diéi: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:9 Lunam, et stellas in potestátem noctis: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Confitémini Dómino quóniam in ætérnum misericórdia eius.
Ant. Magasztaljátok az Urat * mert jó: irgalma örökké megmarad.
Zsoltár 135(1-9) [2]
135:1 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:2 Adjatok hálát az istenek Istenének; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:3 Adjatok hálát az urak Urának; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:4 Ki nagy csodákat cselekszik egyedül; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:5 Ki az egeket bölcsen teremtette; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:6 Ki a földet megerősítette a vizek fölött; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:7 Ki nagy világítókat teremtett; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:8 A napot, hogy uralkodjék nappal; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:9 A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Magasztaljátok az Urat mert jó: irgalma örökké megmarad.
Ant. Confitémini Dómino * quia in humilitáte nostra memor fuit nostri.
Psalmus 135(10-26) [3]
135:10 Qui percússit Ægýptum cum primogénitis eórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:11 Qui edúxit Israël de médio eórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:12 In manu poténti, et brácchio excélso: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:13 Qui divísit Mare Rubrum in divisiónes: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:14 Et edúxit Israël per médium eius: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:15 Et excússit Pharaónem, et virtútem eius in Mari Rubro: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:16 Qui tradúxit pópulum suum per desértum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:17 Qui percússit reges magnos: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:18 Et occídit reges fortes: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:19 Sehon, regem Amorrhæórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:20 Et Og, regem Basan: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:21 Et dedit terram eórum hereditátem: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:22 Hereditátem Israël, servo suo: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:23 Quia in humilitáte nostra memor fuit nostri: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:24 Et redémit nos ab inimícis nostris: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:25 Qui dat escam omni carni: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:26 Confitémini Deo cæli: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:26 Confitémini Dómino dominórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Confitémini Dómino quia in humilitáte nostra memor fuit nostri.
Ant. Magasztaljátok az Urat * megemlékezett rólunk szükségünkben.
Zsoltár 135(10-26) [3]
135:10 Ki megverte Egyiptomot elsőszülöttjeivel; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:11 Ki Izraelt közülük kihozta; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:12 Hatalmas kézzel és kinyújtott karral; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:13 Ki a Vörös-tengert részekre osztotta; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:14 És átvezette Izraelt annak közepén; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:15 És bevetette a fáraót és haderejét a Vörös-tengerbe; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:16 Ki átvitte népét a pusztán; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:17 Ki megverte a nagy királyokat; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:18 És megölte az erős királyokat; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:19 Szehont, az amorreusok királyát; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:20 És Ógot, Básán királyát; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:21 És azok földjét örökségül adta; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:22 Örökségül szolgájának, Izraelnek; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:23 Mivel a mi lealáztatásunkban megemlékezett rólunk; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:24 És megszabadított minket ellenségeinktől; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:25 Ki eledelt ad minden testnek; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:26 Adjatok hálát az ég Istenének; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:26 Adjatok hálát az urak Urának; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Magasztaljátok az Urat megemlékezett rólunk szükségünkben.
Ant. Adhǽreat lingua mea * fáucibus meis, si non memínero tui Ierúsalem.
Psalmus 136 [4]
136:1 Super flúmina Babylónis, illic sédimus et flévimus: * cum recordarémur Sion:
136:2 In salícibus in médio eius, * suspéndimus órgana nostra.
136:3 Quia illic interrogavérunt nos, qui captívos duxérunt nos, * verba cantiónum:
136:3 Et qui abduxérunt nos: * Hymnum cantáte nobis de cánticis Sion.
136:4 Quómodo cantábimus cánticum Dómini * in terra aliéna?
136:5 Si oblítus fúero tui, Ierúsalem, * oblivióni detur déxtera mea.
136:6 Adhǽreat lingua mea fáucibus meis, * si non memínero tui:
136:6 Si non proposúero Ierúsalem, * in princípio lætítiæ meæ.
136:7 Memor esto, Dómine, filiórum Edom, * in die Ierúsalem:
136:7 Qui dicunt: Exinaníte, exinaníte * usque ad fundaméntum in ea.
136:8 Fília Babylónis mísera: * beátus, qui retríbuet tibi retributiónem tuam, quam retribuísti nobis.
136:9 Beátus, qui tenébit, * et allídet párvulos tuos ad petram.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Adhǽreat lingua mea fáucibus meis, si non memínero tui Ierúsalem.
Ant. Nyelvem tapadjon ínyemhez * ha nem emlékezem meg rólad Jeruzsálem.
Zsoltár 136 [4]
136:1 Babilon folyóvizei mellett, ott ültünk és sírtunk, * midőn Sionról emlékezénk.
136:2 Benne a fűzfákra * függesztettük hangszereinket.
136:3 Mert ott, kik elvittek és fogságban tartottak minket, * énekszót kívántak tőlünk;
136:3 és kik elhurcoltak minket, mondák: * Zengjetek nekünk éneket Sion énekeiből.
136:4 Hogyan énekeljük az Úr énekét * idegen földön?
136:5 Ha elfeledkezem rólad, Jeruzsálem, * legyen elfeledve jobb kezem.
136:6 Torkomhoz ragadjon nyelvem, * ha meg nem emlékezem rólad,
136:6 Ha nem teszem Jeruzsálemet * fővigasságomnak.
136:7 Emlékezzél meg, Uram, Edom fiairól * Jeruzsálem napján,
136:7 Kik mondák: Pusztítsátok el, pusztítsátok el * azt alapjáig.
136:8 Babilon ínséges leánya, * boldog, ki visszaadja neked fizetésedet, mellyel te nekünk fizettél.
136:9 Boldog, ki megragadja * s a kősziklához csapja kisdedeidet.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Nyelvem tapadjon ínyemhez ha nem emlékezem meg rólad Jeruzsálem.
Ant. Confitébor * nómini tuo, Dómine, super misericórdia et veritáte tua.
Psalmus 137 [5]
137:1 Confitébor tibi, Dómine, in toto corde meo: * quóniam audísti verba oris mei.
137:2 In conspéctu Angelórum psallam tibi: * adorábo ad templum sanctum tuum, et confitébor nómini tuo.
137:3 Super misericórdia tua, et veritáte tua: * quóniam magnificásti super omne, nomen sanctum tuum.
137:4 In quacúmque die invocávero te, exáudi me: * multiplicábis in ánima mea virtútem.
137:5 Confiteántur tibi, Dómine, omnes reges terræ: * quia audiérunt ómnia verba oris tui:
137:6 Et cantent in viis Dómini: * quóniam magna est glória Dómini.
137:7 Quóniam excélsus Dóminus, et humília réspicit: * et alta a longe cognóscit.
137:8 Si ambulávero in médio tribulatiónis, vivificábis me: * et super iram inimicórum meórum extendísti manum tuam, et salvum me fecit déxtera tua.
137:9 Dóminus retríbuet pro me: * Dómine, misericórdia tua in sǽculum: ópera mánuum tuárum ne despícias.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Confitébor nómini tuo, Dómine, super misericórdia et veritáte tua.
Ant. Áldom * szent nevedet, jóságodért és hűségedért.
Zsoltár 137 [5]
137:1 Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből, * mert meghallgattad az én szám igéit;
132:2 Az angyalok színe előtt éneklek neked, * imádkozom a te szent templomodban, és hálát adok nevednek
132:3 A te irgalmadért és igazságodért; * mert fölmagasztaltad mindenek fölött a te szent nevedet.
137:4 Amely napon segítségül hívlak tégedet, hallgass meg engem; * te gyarapítani fogod az erőt lelkemben.
137:5 Adjanak hálát neked, Uram, a föld minden királyai, * mert szádnak minden beszédét hallották,
137:6 és énekeljék meg az Úr utait; * mert nagy az Úr dicsősége.
137:7 Mert fölséges az Úr, és letekint az alázatosokra, * s a magasakat távolról megismeri.
137:8 Ha szorongatás közepette járok is, megtartasz engem életben, * és ellenségeim haragjára kinyújtod kezedet, és megszabadít engem a te jobbod.
137:9 Az Úr megfizet érettem; * Uram, a te irgalmasságod örökkévaló, ne vesd meg a te kezeid alkotásait.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Áldom szent nevedet, jóságodért és hűségedért.
Capitulum Hymnus Versus {ex Commune aut Festo}
Sir 44:16-17
Ecce sacérdos magnus, qui in diébus suis plácuit Deo, et invéntus est iustus: et in témpore iracúndiæ factus est reconciliátio.
℟. Deo grátias.

Hymnus
Iste Conféssor Dómini, coléntes
Quem pie laudant pópuli per orbem,
Hac die lætus méruit suprémos
Laudis honóres.

Qui pius, prudens, húmilis, pudícus,
Sóbriam duxit sine labe vitam,
Donec humános animávit auræ
Spíritus artus.

Cuius ob præstans méritum, frequénter,
Ægra quæ passim iacuére membra,
Víribus morbi dómitis, salúti
Restituúntur.

Noster hinc illi chorus obsequéntem
Cóncinit laudem celebrésque palmas,
Ut piis eius précibus iuvémur
Omne per ævum.

Sit salus illi, decus atque virtus,
Qui, super cæli sólio corúscans,
Tótius mundi sériem gubérnat,
Trinus et unus.
Amen.

℣. Iustum dedúxit Dóminus per vias rectas.
℟. Et osténdit illi regnum Dei.
Olvasmány, himnusz, vers {a szentek közös officiumából}
Sir 44. c.
Ime a nagy főpap aki a maga idejében tetszett az Urnak, igaznak bizonyult és a haragnapján engesztelés lett
℟. Istennek legyen hála.

Himnusz
Ím a hitvalló, kit a föld határán
Minden hívő nép szeret és magasztal,
E nap lőn méltó a magas mennyekben
Ünnepelésre.

Jámbor, józan volt, okos és szemérmes.
Útja szeplőtlen, csupa szent alázat,
Míg embertestét eleven tüzével
Lakta a lélek.

Istentől immár, magas érdeméért,
Sok szegény testnek, kit igáz betegség.
Épségét, a kór erejét letörve,
Visszakönyörgé.

Most azért pálmát emelünk előtte
S érdemét illő karimába zengjük;
Égi szószólónk legyen így imája
Minden időben.

Hódolat néked, öröm és imádás,
Aki mennyekben ragyogó király vagy,
Úr és kormányzó az egész világon
Hármas is, egy is.
Ámen.

℣. Az igazat az Úr vezette egyenes utakon
℟. Megmutatta neki Isten országát
Canticum: Magnificat {Antiphona ex Proprio Sanctorum}
Ant. O Doctor óptime, * Ecclésiæ sanctæ lumen, beáte Hilári, divínæ legis amátor, deprecáre pro nobis Fílium Dei.
Canticum B. Mariæ Virginis
Luc. 1:46-55
1:46 Magníficat * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna qui potens est: * et sanctum nomen eius.
1:50 Et misericórdia eius, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in brácchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini eius in sǽcula.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. O Doctor óptime, Ecclésiæ sanctæ lumen, beáte Hilári, divínæ legis amátor, deprecáre pro nobis Fílium Dei.
Canticum: Magnificat {Antifóna a szentek saját officiumából}
Ant. Igaz és kiválló tanitó, * Egyházunk fénye, Hilarius az isteni Törvény tisztelője, imádkozzál érettünk Isten Fiához.
A Boldogságos Szűz Mária éneke
Lk 1:46-55
1:46 Magasztalja * az én lelkem az Urat,
1:47 és örvendez lelkem * az én üdvözítő Istenemben.
1:48 Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; * íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
1:49 Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, * kinek szent az ő neve.
1:50 És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll * az őt félőkön.
1:51 Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, * elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket.
1:52 Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből, * és felmagasztalta az alázatosokat.
1:53 Az éhezőket betöltötte jókkal, * és a gazdagokat üresen bocsátá.
1:54 Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, * megemlékezvén irgalmasságáról;
1:55 Amint szólott atyáinknak, * Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Igaz és kiválló tanitó, Egyházunk fénye, Hilarius az isteni Törvény tisztelője, imádkozzál érettünk Isten Fiához.
Preces Feriales{omittitur}
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui pópulo tuo ætérnæ salútis beátum Hilárium minístrum tribuísti: præsta, quǽsumus; ut quem Doctórem vitæ habúimus in terris, intercessórem habére mereámur in cælis.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki az örök üdvösseget adtad szent Hilary szolgádnak, add hogy akik a földön Egyhazdoktorként tiszteljük, mennyei közbenjárását is élvezhessük
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.

Ad Completorium

Incipit
℣. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Noctem quiétam et finem perféctum concédat nobis Dóminus omnípotens. Amen.
Kezdet
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Békés éjszakát és tökéletes befejezést adjon nekünk a mindenható Úr. Ámen.
Lectio brevis
1 Pet 5:8-9
Fratres: Sóbrii estóte, et vigiláte: quia adversárius vester diábolus tamquam leo rúgiens círcuit, quærens quem dévoret: cui resístite fortes in fide.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
Rövid olvasmány
1Pét 5:8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; kinek erős hittel álljatok ellen.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℣. Adiutórium nóstrum in nómine Dómini.
℟. Qui fecit cælum et terram.
℣. Segítségünk az Úr nevében van.
℟. Aki az eget és a földet alkotta.
Examen conscientiæ vel Pater Noster totum secreto.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Lelkiismeret-vizsgálatot tartunk vagy csendesen elimádkozzuk a Miatyánkot.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Confíteor Deo omnipoténti, beátæ Maríæ semper Vírgini, beáto Michaéli Archángelo, beáto Ioánni Baptístæ, sanctis Apóstolis Petro et Paulo, et ómnibus Sanctis, quia peccávi nimis, cogitatióne, verbo et ópere: percutit sibi pectus mea culpa, mea culpa, mea máxima culpa. Ídeo precor beátam Maríam semper Vírginem, beátum Michaélem Archángelum, beátum Ioánnem Baptístam, sanctos Apóstolos Petrum et Paulum, et omnes Sanctos, oráre pro me ad Dóminum Deum nostrum.
Misereátur nostri omnípotens Deus, et dimíssis peccátis nostris, perdúcat nos ad vitam ætérnam. Amen.
Indulgéntiam, absolutiónem et remissiónem peccatórum nostrórum tríbuat nobis omnípotens et miséricors Dóminus. Amen.
Gyónom a mindenható Istennek, a Boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, és minden szenteknek: hogy fölöttébb vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel. mellét megüti Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a Boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, és minden szenteket, imádkozzanak érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg vétkeinket és vezessen el minket az örök életre. Ámen.
Vétkeink elengedését, feloldozását és bocsánatát adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Úr. Ámen.
℣. Convérte nos ✙︎ Deus, salutáris noster.
℟. Et avérte iram tuam a nobis.
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
℣. Téríts meg minket ✙︎ Isten, te vagy az üdvösségünk.
℟. És fordítsd el haragodat rólunk.
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Psalmi {Psalms, antiphons ex Psalterio secundum diem}
Ant. Adiútor meus * et liberátor meus esto, Dómine.
Psalmus 69 [1]
69:2 Deus, in adiutórium meum inténde: * Dómine, ad adiuvándum me festína.
69:3 Confundántur et revereántur, * qui quǽrunt ánimam meam.
69:4 Avertántur retrórsum, et erubéscant, * qui volunt mihi mala.
69:4 Avertántur statim erubescéntes, * qui dicunt mihi: Euge, euge.
69:5 Exsúltent et læténtur in te omnes qui quǽrunt te, * et dicant semper: Magnificétur Dóminus: qui díligunt salutáre tuum.
69:6 Ego vero egénus, et pauper sum: * Deus, ádiuva me.
69:6 Adiútor meus, et liberátor meus es tu: * Dómine, ne moréris.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltárok {Psalms, antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Segítőm * és szabadítóm légy, Uram.
Zsoltár 69 [1]
69:2 Isten, figyelmezz segítségemre; * Uram, siess segítésemre.
69:3 Szégyenüljenek meg, és valljanak gyalázatot, * kik lelkemet keresik.
69:4 Térjenek hátra és piruljanak meg, * kik rosszat akarnak nekem;
69:4 Térjenek hátra mindjárt megpirulva, * kik azt mondják nekem: Úgy kell, úgy kell!
69:5 Örvendezzenek és vigadjanak tebenned mindnyájan, kik téged keresnek, * és mondják mindenkor, kik szeretik szabadításodat: Magasztaltassék az Úr!
69:6 Én pedig szűkölködő és szegény vagyok; * Isten, segíts meg engem.
69:6 Én segítőm és szabadítóm vagy te; * Uram, ne késsél.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 70(1-12) [2]
70:1 In te, Dómine, sperávi, non confúndar in ætérnum: * in iustítia tua líbera me, et éripe me.
70:2 Inclína ad me aurem tuam, * et salva me.
70:3 Esto mihi in Deum protectórem, et in locum munítum: * ut salvum me fácias,
70:3 Quóniam firmaméntum meum, * et refúgium meum es tu.
70:4 Deus meus, éripe me de manu peccatóris, * et de manu contra legem agéntis et iníqui:
70:5 Quóniam tu es patiéntia mea, Dómine: * Dómine, spes mea a iuventúte mea.
70:6 In te confirmátus sum ex útero: * de ventre matris meæ tu es protéctor meus.
70:7 In te cantátio mea semper: * tamquam prodígium factus sum multis: et tu adiútor fortis.
70:8 Repleátur os meum laude, ut cantem glóriam tuam: * tota die magnitúdinem tuam.
70:9 Ne proícias me in témpore senectútis: * cum defécerit virtus mea, ne derelínquas me.
70:10 Quia dixérunt inimíci mei mihi: * et qui custodiébant ánimam meam, consílium fecérunt in unum.
70:11 Dicéntes: Deus derelíquit eum, persequímini, et comprehéndite eum: * quia non est qui erípiat.
70:12 Deus, ne elongéris a me: * Deus meus, in auxílium meum réspice.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 70(1-12) [2]
70:1 Tebenned bízom, Uram, soha ne szégyenüljek meg; * a te igazságod által szabadíts meg engem, és ments meg engem.
70:2 Hajtsd hozzám füledet, * és szabadíts meg engem.
70:3 Légy nekem oltalmazó Istenem és erős helyem, * hogy megszabadíts engem;
70:3 Mert erősségem * és oltalmam te vagy.
70:4 Én Istenem, ments meg engem a bűnös kezéből, * és a törvény ellen cselekvő és a gonosz kezéből.
70:5 Mert te vagy az én béketűrésem, Uram; * Uram, az én reményem ifjúságomtól.
70:6 Teáltalad erősödtem meg anyám méhétől; * anyám méhétől fogva vagy az én oltalmazóm.
70:7 Felőled van éneklésem mindenkoron, * mintegy csodája lettem soknak, és te erős segítő voltál.
70:8 Teljék meg az én szám dicsérettel, hogy énekeljem dicsőségedet, * egész nap a te nagy voltodat.
70:9 Ne vess el engem a vénség idején; * midőn megfogyatkozik erőm, ne hagyj el engem.
70:10 Mert szólanak rólam ellenségeim; * és kik életemre leselkednek, együtt tartanak tanácsot,
70:11 Mondván: Az Isten elhagyta őt, üldözzétek és fogjátok meg őt; * mert nincs, ki megmentse.
70:12 Isten, ne légy távol tőlem; * én Istenem, tekints segítségemre.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 70(13-24) [3]
70:13 Confundántur, et defíciant detrahéntes ánimæ meæ: * operiántur confusióne, et pudóre qui quǽrunt mala mihi.
70:14 Ego autem semper sperábo: * et adíciam super omnem laudem tuam.
70:15 Os meum annuntiábit iustítiam tuam: * tota die salutáre tuum.
70:16 Quóniam non cognóvi litteratúram, introíbo in poténtias Dómini: * Dómine, memorábor iustítiæ tuæ solíus.
70:17 Deus, docuísti me a iuventúte mea: * et usque nunc pronuntiábo mirabília tua.
70:18 Et usque in senéctam et sénium: * Deus, ne derelínquas me,
70:18 Donec annúntiem brácchium tuum * generatióni omni, quæ ventúra est:
70:19 Poténtiam tuam, et iustítiam tuam, Deus, usque in altíssima, quæ fecísti magnália: * Deus, quis símilis tibi?
70:20 Quantas ostendísti mihi tribulatiónes multas et malas: et convérsus vivificásti me: * et de abýssis terræ íterum reduxísti me:
70:21 Multiplicásti magnificéntiam tuam: * et convérsus consolátus es me.
70:22 Nam et ego confitébor tibi in vasis psalmi veritátem tuam: * Deus, psallam tibi in cíthara, Sanctus Israël.
70:23 Exsultábunt lábia mea cum cantávero tibi: * et ánima mea, quam redemísti.
70:24 Sed et lingua mea tota die meditábitur iustítiam tuam: * cum confúsi et revériti fúerint, qui quærunt mala mihi.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Adiútor meus et liberátor meus esto, Dómine.
Zsoltár 70(13-24) [3]
70:13 Szégyenüljenek meg és enyésszenek el az én lelkem rágalmazói; * boríttassanak be gyalázattal és szégyennel, kik nekem rosszat akarnak.
70:14 Én pedig mindenkor bízom, * és még többet teszek minden dicséretedre.
70:15 Az én szám hirdeti igazságodat, * egész nap a te szabadításodat,
70:16 Melynek számát nem tudom. Bemegyek az Úr hatalmasságába; * Uram, egyedül a te igazságodról fogok emlékezni.
70:17 Isten, te tanítottál engem ifjúságomtól; * és mind ez ideig beszélem csodáidat.
70:18 És vénségemig és őszkoromig, * Isten, ne hagyj el engem,
70:18 Míg hirdetem a te karodat * minden jövendő nemzedéknek,
70:19 Hatalmadat, és igazságodat, mely a magasságig ér, Isten, mely nagyokat cselekedtél. * Isten, ki hasonló hozzád?
70:20 Mily sok és gonosz szorongatást mutattál nekem! De megfordulván, fölélesztettél engem, * és a föld mélységeiből ismét visszahoztál engem.
70:21 Megsokasítottad nagyvoltodat; * és megfordulván, megvigasztaltál engem.
70:22 Én is dicsérni fogom hangszerekkel a te hűségedet, * Isten, énekelni fogok neked hárfával, Izrael Szentje.
70:23 Örvendezni fognak ajkaim, midőn éneklek neked, * és lelkem, melyet megváltottál.
70:24 De nyelvem is egész nap beszélni fogja igazságodat; * mert megszégyenülnek és megpirulnak, kik nekem rosszat akarnak.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Segítőm és szabadítóm légy, Uram.
Hymnus
Te lucis ante términum,
Rerum Creátor, póscimus,
Ut pro tua cleméntia
Sis præsul et custódia.

Procul recédant sómnia,
Et nóctium phantásmata;
Hostémque nóstrum cómprime,
Ne polluántur córpora.

Præsta, Pater piíssime,
Patríque compar Únice,
Cum Spíritu Paráclito
Regnans per omne sǽculum.
Amen.
Himnusz
A napvilág leáldozott;
Kérünk, Teremtőnk tégedet,
Maradj velünk kegyelmesen,
Őrizzed, óvjad népedet.

A rossz álmok távozzanak,
És minden éji képzelet.
Ellenségünket űzzed el,
Hogy testünket ne rontsa meg.

Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökkön uralkodó.
Ámen.
Capitulum Responsorium Versus
Ier 14:9
Tu autem in nobis es, Dómine, et nomen sanctum tuum invocátum est super nos: ne derelínquas nos, Dómine, Deus noster.
℟. Deo grátias.

℟.br. In manus tuas, Dómine, * Comméndo spíritum meum.
℟. In manus tuas, Dómine, * Comméndo spíritum meum.
℣. Redemísti nos, Dómine, Deus veritátis.
℟. Comméndo spíritum meum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. In manus tuas, Dómine, * Comméndo spíritum meum.

℣. Custódi nos, Dómine, ut pupíllam óculi.
℟. Sub umbra alárum tuárum prótege nos.
Olvasmány, válaszos ének, vers
Jer 14:9
Holott te, Uram, közöttünk vagy, és a te neved segítségül hívatott miránk; ne hagyj el minket Urunk, Istenünk.
℟. Istennek legyen hála.

℟.br. Uram kezeidbe, * Ajánlom lelkemet.
℟. Uram kezeidbe, * Ajánlom lelkemet.
℣. Megváltottal minket, Urunk, az igazság Istene.
℟. Ajánlom lelkemet.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Uram kezeidbe, * Ajánlom lelkemet.

℣. Őrizz meg minket Urunk, mint szemed világát.
℟. Szárnyaid árnyéka alatt védj meg minket.
Canticum: Nunc dimittis
Ant. Salva nos, * Dómine, vigilántes, custódi nos dormiéntes; ut vigilémus cum Christo, et requiescámus in pace.
Canticum Simeonis
Luc. 2:29-32
2:29 Nunc dimíttis servum tuum, Dómine, * secúndum verbum tuum in pace:
2:30 Quia vidérunt óculi mei * salutáre tuum,
2:31 Quod parásti * ante fáciem ómnium populórum,
2:32 Lumen ad revelatiónem géntium, * et glóriam plebis tuæ Israël.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Salva nos, * Dómine, vigilántes, custódi nos dormiéntes; ut vigilémus cum Christo, et requiescámus in pace.
Nunc dimittis kantikum
Ant. Védj meg minket, * Uram, amikor virrasztunk, őrizz minket, amikor alszunk, hogy Krisztusban virrasszunk és békességben nyugodjunk.
Simeon éneke
Lk 2:29-32
2:29 Most bocsátod el, Uram, szolgádat * a te igéd szerint békességben;
2:30 Mert látták szemeim * a te üdvösségedet,
2:31 Kit rendeltél * minden népek színe elé,
2:32 Világosságul a pogányok megvilágosítására, * és dicsőségül a te népednek, Izraelnek.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Védj meg minket, * Uram, amikor virrasztunk, őrizz minket, amikor alszunk, hogy Krisztusban virrasszunk és békességben nyugodjunk.
Oratio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Vísita, quǽsumus, Dómine, habitatiónem istam, et omnes insídias inimíci ab ea lónge repélle: Ángeli tui sancti hábitent in ea, qui nos in pace custódiant; et benedíctio tua sit super nos semper.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
Könyörgés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Látogasd meg Urunk hajlékunkat, és az ellenség minden cselvetését tartsd távol tőlünk; angyalaid lakjanak velünk, akik békében védelmeznek minket; és áldásod legyen velünk mindig.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
Benedictio. Benedícat et custódiat nos omnípotens et miséricors Dóminus, Pater, et Fílius, et Spíritus Sanctus.
℟. Amen.
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
Áldás. Áldjon meg és őrizzen minket a mindenható és irgalmas Úr, az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
℟. Ámen.
Antiphona finalis B.M.V.
Alma Redemptóris Mater, quæ pérvia cæli
Porta manes, et stella maris, succúrre cadénti,
Súrgere qui curat, pópulo: tu quæ genuísti,
Natúra miránte, tuum sanctum Genitórem,
Virgo prius ac postérius, Gabriélis ab ore
Sumens illud Ave, peccatórum miserére.

℣. Post partum, Virgo, invioláta permansísti.
℟. Dei Génetrix, intercéde pro nobis.
Orémus.
Deus, qui salútis ætérnæ, beátæ Maríæ virginitáte fecúnda, humáno géneri prǽmia præstitísti: tríbue, quǽsumus; ut ipsam pro nobis intercédere sentiámus, per quam merúimus auctórem vitæ suscípere, Dóminum nóstrum Iesum Christum Fílium tuum. Amen.
℣. Divínum auxílium máneat semper nobíscum.
℟. Amen.
Final Antiphon of the Blessed Virgin Mary
Szülőanyja Megváltónknak, kitárt égi ajtó, szép csillaga
Hajnaloknak, rád vár szegény néped,
Elestünkből segíts felkelni. A te szent szülötted,
Tennen örök Szülőd, a természet csodájára,
Szűz akkor és most és mindenkor. Gábriel szája által
Hallottad az Ávét, bűneink bocsánatára.

℣.Szülésed után is sértetlen szűz maradtál.
℟. Istennek szent anyja, könyörögj értünk.
Könyörögjünk.
Isten, ki az örök üdvösséget a Boldogságos Szűz Mária termékeny szüzessége útján biztosítottad számunkra, add kérünk, hogy annak közbenjárására számíthassunk, akin keresztül az élet alkotóját fogadhattuk, a mi Urunkat, Jézus Krisztust, a te Fiadat. Ámen.
℣. Az Isten áldása maradjon mindig velünk.
℟. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium
Omnes    Plures    Appendix

Options    Sancta Missa    Ordo

Versions
Tridentine - 1570
Tridentine - 1888
Tridentine - 1906
Divino Afflatu - 1954
Reduced - 1955
Rubrics 1960 - 1960
Rubrics 1960 - 2020 USA
Monastic - 1963
Ordo Praedicatorum - 1962
Language 2
Latin
Dansk
Deutsch
English
Español
Français
Italiano
Magyar
Polski
Português
Latin-Bea
Polski-Newer
Votives
Hodie
Apostolorum
Evangelistarum
Unius Martyris
Plurimorum Martyrum
Confessoris Pontificis
Doctorum Pontificium
Confessoris non Pontificis
Doctoris non Pontificis
Unam Virginum
Plures Virgines
Non Virginum Martyrum
Non Virginum non Martyrum
Dedicationis Ecclesiae
Officium defunctorum
Beata Maria in Sabbato
Beatae Mariae Virginis
Officium parvum Beatae Mariae Virginis

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help