S. Paschalis Baylon Confessoris ~ Duplex
Scriptura: Feria V infra Hebdomadam post Ascensionem

Ad Matutinum    05-17-2018

Incipit
V. Dómine, lábia +︎ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Deus in adiutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúia.
Kezdet
V. Nyisd meg, +︎ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
Invitatorium {Antiphona ex Commune aut Festo}
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúia.
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúia.
Veníte, exsultémus Dómino, iubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem eius in confessióne, et in psalmis iubilémus ei.
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúia.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu eius sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Veníte, adorémus, allelúia.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus eius (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus eius, et oves páscuæ eius.
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúia.
Hódie, si vocem eius audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Veníte, adorémus, allelúia.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus iurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Veníte, adorémus, allelúia.
Ant. Regem Confessórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúia.
Imádságra hívás {Antifóna a szentek közös officiumából}
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk, Alleluja.
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk, Alleluja.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járuljunk orcája elé hálaadással, és zsoltárokkal vigadjunk neki.
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk, Alleluja.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött, mert nem taszítja el népét az Úr; mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. jöjjetek imádjuk, Alleluja.
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és az ő kezei alakították a szárazat. (térdet hajtunk) Jertek, imádva boruljunk le Isten előtt, és sírjunk az Úr előtt, ki minket alkotott: Mert ő a mi Urunk, Istenünk, és mi az ő legelőjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk, Alleluja.
Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint ama bosszantással a kísértés napján a pusztában: hol megkísértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. jöjjetek imádjuk, Alleluja.
Negyven esztendeig bosszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szívükben mindenkor tévelyegnek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk, Alleluja.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. jöjjetek imádjuk, Alleluja.
Ant. Az Úr a hitvallók királya * jöjjetek imádjuk, Alleluja.
Hymnus {ex Commune aut Festo}
Iste Conféssor Dómini sacrátus,
Festa plebs cuius celébrat per orbem,
Hódie lætus méruit secréta
Scándere cæli.

Qui pius, prudens, húmilis, pudícus,
Sóbrius, castus fuit et quiétus,
Vita dum præsens vegetávit eius
Córporis artus.

Ad sacram cuius túmulum frequénter
Membra languéntem modo sanitáti,
Quólibet morbo fúerint graváta,
Restituúntur.

Unde nunc noster chorus in honórem
Ipsius, hymnum canit hunc libénter:
Ut piis eius méritis iuvémur
Omne per ævum.

Sit salus illi, decus atque virtus,
Qui supra cæli résidens cacúmen,
Tótius mundi máchinam gubérnat
Trinus et unus.
Amen.
Himnusz {a szentek közös officiumából}
Iste Conféssor Dómini sacrátus,
Festa plebs cujus celébrat per orbem,
Hódie lætus méruit secréta
Scándere cæli.

Qui pius, prudens, húmilis, pudícus,
Sóbrius, castus fuit et quiétus,
Vita dum præsens vegetávit ejus
Córporis artus.

Ad sacram cujus túmulum frequénter
Membra languéntem modo sanitáti,
Quólibet morbo fúerint graváta,
Restituúntur.

Unde nunc noster chorus in honórem
Ipsius, hymnum canit hunc libénter:
Ut piis ejus méritis juvémur
Omne per ævum.

Sit salus illi, decus atque virtus,
Qui supra cæli résidens cacúmen,
Tótius mundi máchinam gubérnat
Trinus et unus.
Amen.
Psalmi cum lectionibus {Antiphonæ ex Psalterio secundum tempora}
Nocturn I.
Ant. Allelúia, * allelúia, allelúia.
Psalmus 61 [1]
61:2 Nonne Deo subiécta erit ánima mea? * ab ipso enim salutáre meum.
61:3 Nam et ipse Deus meus, et salutáris meus: * suscéptor meus, non movébor ámplius.
61:4 Quoúsque irrúitis in hóminem? * interfícitis univérsi vos: tamquam paríeti inclináto et macériæ depúlsæ?
61:5 Verúmtamen prétium meum cogitavérunt repéllere, cucúrri in siti: * ore suo benedicébant, et corde suo maledicébant.
61:6 Verúmtamen Deo subiécta esto, ánima mea: * quóniam ab ipso patiéntia mea.
61:7 Quia ipse Deus meus, et salvátor meus: * adiútor meus, non emigrábo.
61:8 In Deo salutáre meum, et glória mea: * Deus auxílii mei, et spes mea in Deo est.
61:9 Speráte in eo omnis congregátio pópuli, effúndite coram illo corda vestra: * Deus adiútor noster in ætérnum.
61:10 Verúmtamen vani fílii hóminum, mendáces fílii hóminum in statéris: * ut decípiant ipsi de vanitáte in idípsum.
61:11 Nolíte speráre in iniquitáte, et rapínas nolíte concupíscere: * divítiæ si áffluant, nolíte cor appónere.
61:12 Semel locútus est Deus, duo hæc audívi, quia potéstas Dei est, et tibi, Dómine, misericórdia: * quia tu reddes unicuíque iuxta ópera sua.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltárok és olvasmányok {Antifónák a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Nocturn I.
Ant. Alleluja, * alleluja, alleluja.
Zsoltár 61 [1]
61:2 Nemde az Istennek lesz alávetve az én lelkem, * miután tőle vagyon szabadulásom?
61:3 Mert ő Istenem és szabadítóm; * az én oltalmazóm, s nem fogok többé ingadozni.
61:4 Meddig rohantok az emberre, * mint egy meghajlott falra és eldőlt kerítésre, hogy megöljétek őt mindnyájan?
61:5 Meg akarnak fosztani becsületemtől, én szomjazva futok; * ők szájukkal áldanak, és szívükben átkoznak.
61:6 Mindazáltal, én lelkem, engedelmeskedjél az Istennek; * mert tőle vagyon az én béketűrésem.
61:7 Mert ő Istenem és üdvözítőm; * az én segítőm, nem fogok eltérni.
61:8 Istenben az én szabadulásom és dicsőségem, * ő segítségem Istene; és reményem Istenben vagyon.
61:9 Bízzatok benne, a nép minden gyülekezete, öntsétek ki előtte szíveteket; * Isten a mi segítőnk mindörökké.
61:10 De hiúk az emberek fiai, hazugok az emberek fiai a mérlegben; * úgy hogy önmagukat csalják meg a hiúságban.
61:11 Ne bízzatok a gonoszságban, és ne kívánjátok meg a ragadományokat; * ha bővelkedtek gazdagsággal, szíveteket ahhoz ne tegyétek.
61:12 Egyszer szólott az Isten, s e kettőt hallottam: hogy a hatalom Istené, és tied, Uram, az irgalmasság; * mert te megfizetsz kinek-kinek az ő cselekedetei szerint.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 65(1-12) [2]
65:1 Iubiláte Deo, omnis terra, psalmum dícite nómini eius: * date glóriam laudi eius.
65:3 Dícite Deo: Quam terribília sunt ópera tua, Dómine! * in multitúdine virtútis tuæ mentiéntur tibi inimíci tui.
65:4 Omnis terra adóret te, et psallat tibi: * psalmum dicat nómini tuo.
65:5 Veníte, et vidéte ópera Dei: * terríbilis in consíliis super fílios hóminum.
65:6 Qui convértit mare in áridam, in flúmine pertransíbunt pede: * ibi lætábimur in ipso.
65:7 Qui dominátur in virtúte sua in ætérnum, óculi eius super gentes respíciunt: * qui exásperant non exalténtur in semetípsis.
65:8 Benedícite, gentes, Deum nostrum: * et audítam fácite vocem laudis eius,
65:9 Qui pósuit ánimam meam ad vitam: * et non dedit in commotiónem pedes meos.
65:10 Quóniam probásti nos, Deus: * igne nos examinásti, sicut examinátur argéntum.
65:11 Induxísti nos in láqueum, posuísti tribulatiónes in dorso nostro: * imposuísti hómines super cápita nostra.
65:12 Transívimus per ignem et aquam: * et eduxísti nos in refrigérium.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 65(1-12) [2]
65:1 Örvendezzetek az Úrnak, minden föld, mondjatok dicséretet az ő nevének; * tegyétek dicsőségessé dicséretét.
65:3 Mondjátok az Istennek: Mely rettenetesek a te cselekedeteid, Uram, * a te erőd nagysága miatt hízelkedni fognak neked ellenségeid.
65:4 Az egész föld imádjon téged és énekeljen neked; * mondjon dicséretet a te nevednek.
65:5 Jöjjetek, és lássátok az Isten műveit; * rettenetes ő tanácsaiban az emberek fiai fölött.
65:6 Ki a tengert szárazzá változtatta, a folyóvízen lábbal mentek át; * ott vigadtunk őbenne.
65:7 Ki saját ereje által uralkodik mindörökké, az ő szemei a nemzetekre néznek. * Kik búsítják őt, föl ne fuvalkodjanak magukban.
65:8 Áldjátok, nemzetek, a mi Istenünket, * és hallassátok az ő dicséretének szózatát.
65:9 Ki engemet életben tartott, * és nem hagyta ingadozni lábaimat.
65:10 Mert megkísértettél minket, Isten, * tűzzel próbáltál minket, mint próbáltatik az ezüst.
65:11 Tőrbe vittél minket, nyomorúságokat tettél hátunkra, * embereket ültettél fejeinkre.
65:12 Tűzön és vízen mentünk át, * de kivezettél minket enyhülésre.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 65(13-20) [3]
65:13 Introíbo in domum tuam in holocáustis: * reddam tibi vota mea, quæ distinxérunt lábia mea.
65:14 Et locútum est os meum, * in tribulatióne mea.
65:15 Holocáusta medulláta ófferam tibi cum incénso aríetum: * ófferam tibi boves cum hircis.
65:16 Veníte, audíte, et narrábo, omnes, qui timétis Deum: * quanta fecit ánimæ meæ.
65:17 Ad ipsum ore meo clamávi, * et exaltávi sub lingua mea.
65:18 Iniquitátem si aspéxi in corde meo, * non exáudiet Dóminus.
65:19 Proptérea exaudívit Deus, * et atténdit voci deprecatiónis meæ.
65:20 Benedíctus Deus, * qui non amóvit oratiónem meam, et misericórdiam suam a me.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Allelúia, allelúia, allelúia.
Zsoltár 65(13-20) [3]
65:13 Bemegyek a te házadba égőáldozatokkal, * teljesítem neked fogadásaimat, melyeket ajkaim kifejeztek,
65:14 és az én szám mondott * szorongásomban.
65:15 Velős égőáldozatokat viszek neked a kosok jó illatszerével, * tulkokat áldozok neked bakokkal.
65:16 Jöjjetek, halljátok mindnyájan, kik félitek az Urat, és elbeszélem, * mennyit cselekedett az én lelkemmel.
65:17 Hozzá kiáltottam számmal, * és fölmagasztaltam őt nyelvemmel.
65:18 Ha gonoszságra tekintettem volna szívemben, * nem hallgatott volna meg az Úr.
65:19 De meghallgatott az Isten, * és könyörgésem szavára figyelmezett.
65:20 Áldott legyen az Isten, * ki nem távoztatta el imádságomat és az ő irgalmát éntőlem.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Alleluja, alleluja, alleluja.
V. Deus regeneravit nos in spem vivam, allelúia.
R. Per resurrectiónem Iesu Christi ex mórtuis, allelúia.
V. Az Úr megújít minket élő reménnyel, alleluja.
R. Krisztus halottaiból való feltámadása által, alleluja.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exáudi, Dómine Iesu Christe, preces servórum tuórum, et miserére nobis: Qui cum Patre et Spíritu Sancto vivis et regnas in sǽcula sæculórum. Amen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.

V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. Benedictióne perpétua benedícat nos Pater ætérnus. Amen.

Lectio 1
Incipit Epístola tértia beáti Ioánnis Apóstoli
3 Ioannes 1:1-4
1 Sénior Gaio caríssimo, quem ego díligo in veritáte.
2 Caríssime, de ómnibus oratiónem fácio próspere te íngredi, et valére sicut próspere agit ánima tua.
3 Gavísus sum valde veniéntibus frátribus, et testimónium perhibéntibus veritáti tuæ, sicut tu in veritáte ámbulas.
4 Maiórem horum non hábeo grátiam, quam ut áudiam fílios meos in veritáte ambuláre.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Post passiónem suam per dies quadragínta appárens eis, et loquens de regno Dei, allelúia:
* Et, vidéntibus illis, elevátus est, allelúia: et nubes suscépit eum ab óculis eórum, allelúia.
V. Et convéscens, præcépit eis, ab Ierosólymis ne discéderent, sed exspectárent promissiónem Patris.
R. Et, vidéntibus illis, elevátus est, allelúia: et nubes suscépit eum ab óculis eórum, allelúia.

V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Maradandó áldással áldjon meg minket az örök Isten. Ámen.

1. olvasmány
Olvasmány szent János apostol harmadik leveléből
3 John 1:1-4
1 Én, "az Öreg", kedves Gájuszomnak, akit az Igazságban szeretek.
2 Kedvesem, kívánom, hogy minden sikerüljön neked és egészséges légy testben is, lélekben is.
3 Nagyon örültem, amikor testvérek érkeztek, és tanúsították, hogy igaz vagy, s az igazság útján jársz.
4 Nincs nagyobb örömöm, mint amikor hallom, hogy gyermekeim az igazság útján járnak.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. Being seen of them forty days after that He had suffered, and speaking of the kingdom of God. Alleluia.
* And while they beheld, He was taken up, and a cloud received Him out of their sight. Alleluia.
V. And, eating together with them, He commanded them that they should not depart from Jerusalem, but wait for the Promise of the Father.
R. And while they beheld, He was taken up, and a cloud received Him out of their sight. Alleluia.
V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. Unigénitus Dei Fílius nos benedícere et adiuváre dignétur. Amen.

Lectio 2
3 Ioannes 1:5-10
5 Caríssime, fidéliter facis quidquid operáris in fratres, et hoc in peregrínos,
6 Qui testimónium reddidérunt caritáti tuæ in conspéctu ecclésiæ: quos, benefáciens, dedúces digne Deo.
7 Pro nómine enim eius profécti sunt, nihil accipiéntes a géntibus.
8 Nos ergo debémus suscípere huiúsmodi, ut cooperatóres simus veritátis.
9 Scripsíssem fórsitan ecclésiæ: sed is qui amat primátum gérere in eis, Diótrephes, non récipit nos:
10 Propter hoc si vénero, commonébo eius ópera, quæ facit, verbis malígnis gárriens in nos: et quasi non ei ista suffíciant, neque ipse súscipit fratres: et eos qui suscípiunt, próhibet, et de ecclésia éicit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Omnis pulchritúdo Dómini exaltáta est super sídera:
* Spécies eius in núbibus cæli, et nomen eius in ætérnum pérmanet, allelúia.
V. A summo cælo egréssio eius, et occúrsus eius usque ad summum eius.
R. Spécies eius in núbibus cæli, et nomen eius in ætérnum pérmanet, allelúia.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Isten Egyszülött Fia méltóztasson megáldani és támogatni minket. Ámen.

2. olvasmány
3 John 1:5-10
5 Kedvesem, te helyes magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, kivált az idegenek iránt.
6 Ez bizonyítja szeretetedet az egyház színe előtt; jól teszed, ha ezentúl is Istenhez méltó útravalóval bocsátod őket útnak.
7 Mert az ő nevéért keltek útra, s a pogányoktól nem fogadtak el semmit.
8 Ezért ezeket az embereket nekünk kell befogadnunk, hogy munkatársaik legyünk az Igazság szolgálatában.
9 Írtam valamit az egyháznak, de Diotrefesz vezetésre törekszik, nem fogad el minket.
10 Ezért ha majd megérkezem, szóba hozom viselt dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az egyházból.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. The Lord hath set His beauty above the stars;
* His loveliness is in the clouds of heaven, and His Name endureth for ever. Alleluia.
V. His going forth is from the end of the heaven, and His circuit unto the ends of it.
R. His loveliness is in the clouds of heaven, and His Name endureth for ever. Alleluia.
V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. Spíritus Sancti grátia illúminet sensus et corda nostra. Amen.

Lectio 3
3 Ioannes 1:11-14
11 Caríssime, noli imitári malum, sed quod bonum est. Qui benéfacit, ex Deo est: qui maléfacit, non vidit Deum.
12 Demétrio testimónium rédditur ab ómnibus, et ab ipsa veritáte, sed et nos testimónium perhibémus: et nosti quóniam testimónium nostrum verum est.
13 Multa hábui tibi scríbere: sed nólui per atraméntum et cálamum scríbere tibi.
14 Spero autem prótinus te vidére, et os ad os loquémur. Pax tibi. Salútant te amíci. Salúta amícos nominátim.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Exaltáre, Dómine, allelúia,
* In virtúte tua, allelúia.
V. Eleváta est, magnificéntia tua super cælos, Deus.
R. In virtúte tua, allelúia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. In virtúte tua, allelúia.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. A Szentlélek kegyelme világosítsa meg érzékeinket és szívünket. Ámen.

3. olvasmány
3 John 1:10-14
10 Ezért ha majd megérkezem, szóba hozom viselt dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az egyházból.
11 Kedvesem, ne a rosszat utánozd, hanem a jót. Aki a jót teszi, az Istentől van, aki a rosszat teszi, az nem látta az Istent.
12 Demetriusz mellett mindenki, még maga az Igazság is bizonyságot tesz; mi is tanúskodunk, és te tudod, hogy igaz a tanúságunk.
13 Még sok mindent tudnék neked írni, de nem akarom neked tintával és nádtollal írni.
14 Remélem, hogy rövidesen látlak, és akkor élőszóval beszélgetünk.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. Be Thou exalted, O Lord. Alleluia.
* In thine Own strength. Alleluia.
V. O God, Thou hast set thy glory above the heavens.
R. In thine Own strength. Alleluia.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. In thine Own strength. Alleluia.
Nocturn II.
Ant. Allelúia, * allelúia, allelúia.
Psalmus 67(2-11) [4]
67:2 Exsúrgat Deus, et dissipéntur inimíci eius, * et fúgiant qui odérunt eum, a fácie eius.
67:3 Sicut déficit fumus, defíciant: * sicut fluit cera a fácie ignis, sic péreant peccatóres a fácie Dei.
67:4 Et iusti epuléntur, et exsúltent in conspéctu Dei: * et delecténtur in lætítia.
67:5 Cantáte Deo, psalmum dícite nómini eius: * iter fácite ei, qui ascéndit super occásum: (fit reverentia) Dóminus nomen illi.
67:5 Exsultáte in conspéctu eius: * turbabúntur a fácie eius, patris orphanórum et iúdicis viduárum.
67:6 Deus in loco sancto suo: * Deus, qui inhabitáre facit uníus moris in domo:
67:7 Qui edúcit vinctos in fortitúdine, * simíliter eos qui exásperant, qui hábitant in sepúlcris.
67:8 Deus, cum egrederéris in conspéctu pópuli tui, * cum pertransíres in desérto:
67:9 Terra mota est, étenim cæli distillavérunt a fácie Dei Sínai, * a fácie Dei Israël.
67:10 Plúviam voluntáriam segregábis, Deus, hereditáti tuæ: * et infirmáta est, tu vero perfecísti eam.
67:11 Animália tua habitábunt in ea: * parásti in dulcédine tua páuperi, Deus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Nocturn II.
Ant. Alleluja, * alleluja, alleluja.
Zsoltár 67(2-11) [4]
67:2 Keljen föl az Isten, és széledjenek el az ő ellenségei, * és fussanak orcája elől, kik őt gyűlölik.
67:3 Mint elenyészik a füst, enyésszenek el; * mint elolvad a viasz a tűz színe előtt, úgy vesszenek el a bűnösök Isten színe elől.
67:4 És az igazak vendégeskedjenek és vigadjanak Isten színe előtt, * és gyönyörködjenek örömmel.
67:5 Énekeljetek Istennek, mondjatok dicséretet az ő nevének, * készítsetek utat annak, ki fölmegyen napnyugatra, (fejet hajtunk) Úr az * ő neve.
67:5 Örvendezzetek színe előtt, * mely előtt amazok megrémülnek. Árvák atyja és özvegyek bírája
67:6 Isten az ő szent helyén, * Isten, ki békés lakást ad a házban az egyértelműeknek,
67:7 Ki a foglyokat kivezeti erősséggel, * hasonlóképpen az ellenszegülőket, kik a sírokban laknak.
67:8 Isten, midőn a te néped színe előtt jártál, * midőn átmentél a pusztán,
67:9 A föld megrendült, és az egek csöpögtek a Sinai Istenének színe előtt, * Izrael Istenének színe előtt.
67:10 Óhajtott esőt adtál, Isten, a te örökségednek; * mely elfáradott, de te megerősítetted őt.
67:11 A te nyájad lakott abban; * elkészítetted azt, Isten, kegyességedből a szegénynek.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 67(12-24) [5]
67:12 Dóminus dabit verbum evangelizántibus, * virtúte multa.
67:13 Rex virtútum dilécti dilécti: * et speciéi domus divídere spólia.
67:14 Si dormiátis inter médios cleros, pennæ colúmbæ deargentátæ, * et posterióra dorsi eius in pallóre auri.
67:15 Dum discérnit cæléstis reges super eam, nive dealbabúntur in Selmon: * mons Dei, mons pinguis.
67:16 Mons coagulátus, mons pinguis: * ut quid suspicámini montes coagulátos?
67:17 Mons, in quo beneplácitum est Deo habitáre in eo: * étenim Dóminus habitábit in finem.
67:18 Currus Dei decem míllibus múltiplex, míllia lætántium: * Dóminus in eis in Sina in sancto.
67:19 Ascendísti in altum, cepísti captivitátem: * accepísti dona in homínibus.
67:19 Étenim non credéntes, * inhabitáre Dóminum Deum.
67:20 Benedíctus Dóminus die cotídie: * prósperum iter fáciet nobis Deus salutárium nostrórum.
67:21 Deus noster, Deus salvos faciéndi: * et Dómini Dómini éxitus mortis.
67:22 Verúmtamen Deus confrínget cápita inimicórum suórum: * vérticem capílli perambulántium in delíctis suis.
67:23 Dixit Dóminus: Ex Basan convértam, * convértam in profúndum maris:
67:24 Ut intingátur pes tuus in sánguine: * lingua canum tuórum ex inimícis, ab ipso.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 67(12-24) [5]
67:12 Az Úr szót ad az örömhír vivőinek * nagy hatalommal.
67:13 A seregek királyai futva futnak; * és a ház ékességének jut a ragadományok osztása.
67:14 Ha osztályrészeitekben feküsztök, hasonlók lesztek a galambhoz, * melynek tollai ezüstösek, és háta vége felé aranysárga.
67:15 Midőn a mennyben lakó ott a királyokat elszéleszti, fehérek lesznek mint a hótól Szelmon. * Az Isten hegye kövér hegy,
67:16 Erős hegy, termékeny hegy. * Miért nézitek gyanúsan az erős hegységet?
67:17 E hegy az, melyen az Istennek lakni tetszik; * mert az Úr ott fog lakni mindörökké.
67:18 Isten szekere több tízezernél, ezrek az örvendezők; * az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen a szentélyben.
67:19 Fölmégy a magasba, fogva viszed a fogságot, * ajándékokat veszel az embereknek,
67:19 A nem hívőknek is, * hogy az Úr Istennél lakjanak.
67:20 Áldott legyen az Úr minden nap; * szerencsés utat készít nekünk a mi üdvösségünk Istene.
67:21 A mi Istenünk a szabadító Isten; * és az Úré, az Úré a halálból való kivitel.
67:22 Ellenben Isten összezúzza ellenségei fejeit, * a vétkeikben járók fejtetejét.
67:23 Mondá az Úr: Bászánból visszatérítem őket, * a tenger mélységébe térítem;
67:24 Hogy lábad vérbe mártassék, * ebeid nyelve az ellenség vérébe.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 67(25-36) [6]
67:25 Vidérunt ingréssus tuos, Deus: * ingréssus Dei mei: regis mei qui est in sancto.
67:26 Prævenérunt príncipes coniúncti psalléntibus: * in médio iuvenculárum tympanistriárum.
67:27 In ecclésiis benedícite Deo Dómino, * de fóntibus Israël.
67:28 Ibi Béniamin adolescéntulus: * in mentis excéssu.
67:28 Príncipes Iuda, duces eórum: * príncipes Zábulon, príncipes Néphtali.
67:29 Manda, Deus, virtúti tuæ: * confírma hoc, Deus, quod operátus es in nobis.
67:30 A templo tuo in Ierúsalem, * tibi ófferent reges múnera.
67:31 Íncrepa feras arúndinis, congregátio taurórum in vaccis populórum: * ut exclúdant eos, qui probáti sunt argénto.
67:32 Díssipa gentes, quæ bella volunt: vénient legáti ex Ægýpto: * Æthiópia prævéniet manus eius Deo.
67:33 Regna terræ, cantáte Deo: * psállite Dómino.
67:34 Psállite Deo, qui ascéndit super cælum cæli, * ad Oriéntem.
67:35 Ecce dabit voci suæ vocem virtútis, date glóriam Deo super Israël, * magnificéntia eius, et virtus eius in núbibus.
67:36 Mirábilis Deus in sanctis suis, Deus Israël ipse dabit virtútem, et fortitúdinem plebi suæ, * benedíctus Deus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Allelúia, allelúia, allelúia.
Zsoltár 67(25-36) [6]
67:25 Látják bemeneteledet, Isten, * az én Istenem bemenetelét; az én királyomét, ki a szentélyben vagyon.
67:26 Elől mennek a fejedelmek az éneklőkkel együtt * a doboló leányzók között.
67:27 A gyülekezetekben áldjátok az Úr Istent, * Izrael törzséből valók.
67:28 Ott van az ifjú Benjamin * lelki elragadtatásban,
67:28 Júda fejedelmei, azok vezérei, * Zabulon fejedelmei, Neftali fejedelmei.
67:29 Parancsolj, Isten, a te erődnek; * erősítsd meg azt, Isten, mit közöttünk cselekedtél,
67:30 A te templomodból Jeruzsálemben. * A királyok ajándékokat hoznak neked.
67:31 Dorgáld meg a nádas vadait; bikák gyülekezete van a népek tehenei között, * hogy kirekesszék azokat, kik megpróbáltattak, mint az ezüst.
67:32 Széleszd el a nemzeteket, melyek hadakat kívánnak. Követek jőnek Egyiptomból, * Etiópia megelőzve nyújtja kezeit az Istenhez.
67:33 Föld országai, énekeljetek az Istennek; * zengjetek az Úrnak,
67:34 Zengjetek az Istennek, ki fölmegy az egek ege fölé * napkeletre.
67:35 Íme szózatának az erő szavát adja. Adjatok dicsőséget az Istennek, Izrael fölött, * az ő dicsősége és ereje a felhőkben.
67:36 Csodálatos az Isten az ő szentjeiben; Izrael Istene ő ad hatalmat és erőt az ő népének. * Áldott legyen az Isten.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Alleluja, alleluja, alleluja.
V. Deus suscitávit Christum a mórtuis, allelúia.
R. Ut fides nostra et spes esset in Deo, allelúia.
V. Isten feltámasztotta Krisztust halottaiból, alleluja.
R. Hogy hitünk és reményünk Istenben legyen, alleluja.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsíus píetas et misericórdia nos ádiuvet, qui cum Patre et Spíritu Sancto vivit et regnat in sǽcula sæculórum. Amen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.

V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. Deus Pater omnípotens sit nobis propítius et clemens. Amen.

Lectio 4
Paschalis Baylon, paupéribus piisque paréntibus in oppido Turris Formosæ, Seguntinæ diœcesis, in Aragónia natus, a téneris annis plura dedit futuræ sanctitátis indicia. Sortítus ánimam bonam ac rerum cæléstium appríme studiosam, puerítiam atque adolescéntiam in gregis custódia transegit; quam ille vivéndi ratiónem ideo præcipue diligebat, quod humilitáti fovendæ ac innocéntiæ conservandæ in primis utilem atque opportunam iudicáret. Erat in victu modicus, in oratióne assiduus, tantáque apud coævos et socios florebat auctoritate et grátia, ut eórum lites compónens, erróres corrigens, ignorantiam erudiens ac desidiam éxcitans, velut ómnium parens et magister máximo studio colerétur ac amarétur: beátus étiam tum a plerisque appellatus.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Honestum fecit illum Dóminus, et custodívit eum ab inimícis, et a seductóribus tutávit illum:
* Et dedit illi claritátem æternam, allelúia.
V. Iustum dedúxit Dóminus per vias rectas, et osténdit illi regnum Dei.
R. Et dedit illi claritátem æternam, allelúia.

V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Atya Isten, légy hozzánk kegyes és irgalmas. Ámen.

4. olvasmány
Paschal Baylon was the son of poor and godly parents, in the town of Torre Hermosa, and Diocese of Sagunta in Aragon, in the year of our Lord 1540. From his childhood he gave indications of a holy life. He was naturally of a good disposition, and very wishful to learn about heavenly things. His boyhood and youth he passed in the occupation of a shepherd. This way of life pleased him well, because he thought it one useful and fitted to nourish lowliness and keep innocency. He ate little, and was instant in prayer. He had great weight and favour with his fellows and neighbours, whose quarrels he healed, corrected their mistakes, enlightened their ignorance, and roused them from idleness. They all greatly honoured and loved him, as though he were their father and teacher, and even then many called him "Beato," that is "the Blessed."
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. The Lord made him honourable, and defended him from his enemies, and kept him safe from those that lay in wait for him
* And gave him perpetual glory. Alleluia.
V. He went down with him into the pit, and left him not in bonds.
R. And gave him perpetual glory. Alleluia.
V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. Christus perpétuæ det nobis gáudia vitæ. Amen.

Lectio 5
Qui vero in sæculo, terra nempe desérta et inaquósa, adeo feliciter adoléverat, flos convallium, plantátus in domo Dómini, mirum ubíque sparsit sanctitátis odórem. Igitur Paschalis arrepto vitæ severioris instituto, atque in ordine Minórum strictioris observantiæ Discalceatórum cooptatus, exsultávit ut gigas ad curréndam viam suam; totumque se Dómino excoléndum tradens, dies noctesque cogitabat, qua se ratióne magis ei magisque conformaret. Ita factum est brevi, ut eum, tamquam seraphicæ perfectiónis exemplar, ipsi quoque provectiores imitándum sibi propónerent. Ipse autem in humili serviéntium gradu constitútus, se velut ómnium peripséma réputans, ardua quæque et abiecta domus ministeria, véluti iure quodam peculiari sibi débita, summa cum hilaritate suscipiebat, et exercebat humilitate ac patiéntia pari. Carnem spiritui quandoque reluctari nitentem iugi maceratióne afflictávit, atque in servitútem redégit; spíritum vero assidua sui abnegatióne ferventiórem in dies ad anterióra extendebat.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Amávit eum Dóminus, et ornávit eum: stolam glóriæ induit eum,
* Et ad portas paradisi coronávit eum, allelúia.
V. Induit eum Dóminus lorícam fidei, et ornávit eum.
R. Et ad portas paradisi coronávit eum, allelúia.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Örökkévaló Krisztus, add meg nekünk az élet örömét. Ámen.

5. olvasmány
In a world which was to him "a dry land, where no water is" the vallies, "planted in the House of the Lord" Ps. xci. 14, whose strange sweetness spread all around. When he took upon him an harder life, by entering the Institute of barefooted Grey Friars, of the strict Observance, "he rejoiced as a strong man to run a race" Ps. xviii. 6, and gave himself up altogether to serve the Lord, thinking by day and by night only how he might attain more and more to have that mind in him which was also in Christ Jesus Phil. ii. 5. And so it came to pass in a little while, that his very elders set him before them for their model, as a pattern of a man seeking to be perfect in the path of the Seraphic Order. Paschal himself held the lowly place of a lay brother, and deemed himself "the off-scouring of all things" 1. Cor. iv. 13. He took most cheerfully, and discharged with the greatest humility and patience, the hardest and meanest work of the house, as though such were his peculiar right. His flesh would sometimes rebel against his spirit, but he broke it under the yoke of mortification, and brought it into subjection. Day by day the spirit of self-denial waxed stronger in him, and "forgetting those things which were behind, he reached forth unto those things which were before" Phil. iii. 13.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. The Lord loved him and beautified him He Clothed him with a robe of glory
* And crowned him at the gates of Paradise. Alleluia.
V. The Lord hath put on him the breast-plate of faith, and hath adorned him.
R. And crowned him at the gates of Paradise. Alleluia.
V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. Ignem sui amóris accéndat Deus in córdibus nostris. Amen.

Lectio 6
Deíparam Vírginem, cuius clientelæ se ab ineunte ætate dicáverat, tamquam matrem quotidiánis colebat obsequiis atque filiali exorábat fiducia. Porro erga sanctíssimum Eucharistiæ sacraméntum difficile dictu est quam ardénti tenerétur devotiónis afféctu; quem defunctus étiam in cadávere retinére visus est, dum, iacens in féretro, ad sacræ Hostiæ elevatiónem bis óculos reserávit et clausit, magna ómnium, qui áderant, admiratióne. Eiusdem veritátem inter hæreticos publice palamque proféssus, multa et gravia ob eam causam perpéssus est; crebro étiam ad necem petítus, sed singulari Dei providéntia ab impiórum mánibus ereptus. Sæpe inter orándum ómnibus destituebátur sensibus, dulcique languebat amoris deliquio: quo témpore cælestem illam sciéntiam hausisse créditus est, qua, homo rudis et illiteratus, de mystériis fidei difficillimis respondére, atque áliquot étiam libros conscríbere pótuit. Denique meritis plenus, eádem qua prædixerat hora, feliciter migrávit ad Dóminum, anno salútis millesimo quingentésimo nonagesimo secundo, sexto décimo Kalendas Iunii, eodem, quo natus fuerat, festo Pentecostes recurrente, annum agens secúndum supra quinquagesimum. Quibus aliisque virtútibus insignem, ac miraculis tam in vita quam post mortem clarum, Paulus quintus Pontifex maximus illum Beátum appellávit; Alexander autem octavus Sanctórum catálogo adscripsit; tandem Leo décimus tertius peculiarem cœtuum eucharisticórum, item societátum ómnium a sanctíssima Eucharistia, sive quæ in posterum futuræ sunt, patronum cælestem declarávit et constítuit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Iste homo perfécit ómnia quæ locútus est ei Deus, et dixit ad eum: Ingrédere in requiem meam:
* Quia te vidi iustum coram me ex ómnibus géntibus, allelúia.
V. Iste est, qui contempsit vitam mundi, et pervenit ad cæléstia regna.
R. Quia te vidi iustum coram me ex ómnibus géntibus, allelúia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Quia te vidi iustum coram me ex ómnibus géntibus, allelúia.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Szeretetének lángját élessze fel Isten szívünkben. Ámen.

6. olvasmány
The the Virgin Mother of God he had vowed himself when he was but a little lad, and he paid her every day the services of a son, and trusted her as a mother. It is hard to tell how intense was the love which bound him to the Most Holy Sacrament of the Eucharist, a love which seemed literally stronger than death, for when his dead body was found lying on the bier, its eyes opened and shut twice when the Sacred Host was lifted up, to the amazement of all that were there. When he was among heretics, he suffered much and grievously at their hands for plainly and openly telling the truth touching this Sacrament they often sought after him to murder him, but by the singular Providence of God he was delivered from those wicked men. When he was at prayer he often became utterly insensible, and his soul fainted away with the love of God. During these trances it was believed that he received directly from heaven that knowledge which he had, and which enabled him, although a man altogether rough and unlettered, to answer the hardest questions upon the mysteries of the faith, and even to write some books. At last, full of good works, he joyfully passed away to be ever with the Lord, at the hour foretold by himself, on the Feast of Pentecost, the 17th day of May, in the year of salvation 1592, on which day also he had been born fifty -two years before. Illustrious for the graces above mentioned, and for the miracles which he worked both during his life and after his death, he was named Blessed by Pope Paul V., and Alexander VIII. enrolled him among the Saints.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. This is he which did according unto all that God commanded him and God said unto him: Enter thou into My rest;
* For thee have I seen righteous before Me among all people. Alleluia.
V. This is he which loved not his life in this world, and is come unto an everlasting kingdom.
R. For thee have I seen righteous before Me among all people. Alleluia.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. For thee have I seen righteous before Me among all people. Alleluia.
Nocturn III.
Ant. Allelúia, * allelúia, allelúia.
Psalmus 68(2-13) [7]
68:2 Salvum me fac, Deus: * quóniam intravérunt aquæ usque ad ánimam meam.
68:3 Infíxus sum in limo profúndi: * et non est substántia.
68:3 Veni in altitúdinem maris: * et tempéstas demérsit me.
68:4 Laborávi clamans, raucæ factæ sunt fauces meæ: * defecérunt óculi mei, dum spero in Deum meum.
68:5 Multiplicáti sunt super capíllos cápitis mei, * qui odérunt me gratis.
68:5 Confortáti sunt qui persecúti sunt me inimíci mei iniúste: * quæ non rápui, tunc exsolvébam.
68:6 Deus, tu scis insipiéntiam meam: * et delícta mea a te non sunt abscóndita.
68:7 Non erubéscant in me qui exspéctant te, Dómine, * Dómine virtútum.
68:7 Non confundántur super me * qui quǽrunt te, Deus Israël.
68:8 Quóniam propter te sustínui oppróbrium: * opéruit confúsio fáciem meam.
68:9 Extráneus factus sum frátribus meis, * et peregrínus fíliis matris meæ.
68:10 Quóniam zelus domus tuæ comédit me: * et oppróbria exprobrántium tibi cecidérunt super me.
68:11 Et opérui in ieiúnio ánimam meam: * et factum est in oppróbrium mihi.
68:12 Et pósui vestiméntum meum cilícium: * et factus sum illis in parábolam.
68:13 Advérsum me loquebántur, qui sedébant in porta: * et in me psallébant qui bibébant vinum.
68:13 Ego vero oratiónem meam ad te, Dómine: * tempus benepláciti, Deus.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Nocturn III.
Ant. Alleluja, * alleluja, alleluja.
Zsoltár 68(2-13) [7]
68:2 Szabadíts meg engem, Isten, * mert behatottak a vizek lelkemig.
68:3 Besüllyedtem a mélységes sárba, * és nincs megállapodás;
68:3 A tenger mélységére jutottam, * és a szélvész elmerített engem.
68:4 Elfáradtam a kiáltásban, torkom elrekedt, * szemeim elbágyadnak, míg az én Istenemben bízom.
68:5 Megsokasodtak fejem hajszálai fölött, * kik engem ok nélkül gyűlölnek;
68:5 Megerősödnek ellenségeim, kik igazságtalanul üldöznek engem; * amit nem ragadtam el, meg kell fizetnem.
68:6 Isten, te tudod balgatagságomat; * és vétkeim nincsenek előtted elrejtve.
68:7 Ne piruljanak meg miattam, kik téged várnak, Uram, * erők ura.
68:7 Ne szégyenüljenek meg miattam, * kik téged keresnek, Izrael Istene.
68:8 Mert éretted szenvedem a gyalázatot, * szégyen borítja el orcámat.
68:9 Idegenné lettem atyámfiainál, * és jövevénnyé anyám fiainál.
68:10 Mert a buzgóság házadért megemészt engem; * és a téged gyalázók szidalmai esnek rám.
68:11 Böjtöléssel födöztem lelkemet: * és gyalázatomra lett nekem.
68:12 Öltözetemmé tettem a zsákot: * és közmondássá lettem nekik.
68:13 Ellenem szólának, kik a kapuban ültek; * és rólam éneklének, kik bort ittak.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 68(14-29) [8]
68:14 In multitúdine misericórdiæ tuæ exáudi me, * in veritáte salútis tuæ:
68:15 Éripe me de luto, ut non infígar: * líbera me ab iis, qui odérunt me, et de profúndis aquárum.
68:16 Non me demérgat tempéstas aquæ, neque absórbeat me profúndum: * neque úrgeat super me púteus os suum.
68:17 Exáudi me, Dómine, quóniam benígna est misericórdia tua: * secúndum multitúdinem miseratiónum tuárum réspice in me.
68:18 Et ne avértas fáciem tuam a púero tuo: * quóniam tríbulor, velóciter exáudi me.
68:19 Inténde ánimæ meæ, et líbera eam: * propter inimícos meos éripe me.
68:20 Tu scis impropérium meum, et confusiónem meam, * et reveréntiam meam.
68:21 In conspéctu tuo sunt omnes qui tríbulant me: * impropérium exspectávit cor meum, et misériam.
68:21 Et sustínui qui simul contristarétur, et non fuit: * et qui consolarétur, et non invéni.
68:22 Et dedérunt in escam meam fel: * et in siti mea potavérunt me acéto.
68:23 Fiat mensa eórum coram ipsis in láqueum, * et in retributiónes, et in scándalum.
68:24 Obscuréntur óculi eórum ne vídeant: * et dorsum eórum semper incúrva.
68:25 Effúnde super eos iram tuam: * et furor iræ tuæ comprehéndat eos.
68:26 Fiat habitátio eórum desérta: * et in tabernáculis eórum non sit qui inhábitet.
68:27 Quóniam quem tu percussísti, persecúti sunt: * et super dolórem vúlnerum meórum addidérunt.
68:28 Appóne iniquitátem super iniquitátem eórum: * et non intrent in iustítiam tuam.
68:29 Deleántur de libro vivéntium: * et cum iustis non scribántur.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Zsoltár 68(14-29) [8]
68:14 Én pedig tehozzád imádkozom, Uram, * legyen ez a tetszés ideje, Istenem,
68:14 Irgalmad sokaságában hallgass meg engem, * a te szabadításod igazvolta szerint.
68:15 Ragadj ki engem a sárból, hogy bele ne süllyedjek; * szabadíts meg engem azoktól, kik engem gyűlölnek, és a vizek mélységéből.
68:16 Ne merítsen el engem a víz árja, és ne nyeljen el engem a mélység, * és ne zárja rám száját a kút.
68:17 Hallgass meg engem, Uram, mert kegyes a te irgalmad; * könyörületed sokasága szerint tekints reám.
68:18 És ne fordítsd el orcádat a te szolgádtól; * mert szorongattatom, gyorsan hallgass meg engem.
68:19 Legyen gondod lelkemre, és szabadítsd meg azt; * ellenségeim miatt ments meg engem.
68:20 Te tudod gyalázatomat és megszégyenülésemet * és pirulásomat.
68:21 Színed előtt vannak mindnyájan, kik engem szorongatnak; * szidalmat és ínséget vár szívem.
68:21 És vártam, ki szánakozzék, és nem volt; * és ki megvigasztaljon, és nem találtam.
68:22 És epét adtak nekem eledelül; * és szomjúságomban ecettel itattak engem.
68:23 Legyen az ő asztaluk tőrré előttük, * és visszafizetéssé és botránkozássá.
68:24 Homályosodjanak meg szemeik, hogy ne lássanak, * és hátukat mindenkor görbítsd meg.
68:25 Öntsd ki rájuk haragodat; * és haragod búsulása ragadja meg őket.
68:26 Legyen puszta az ő lakhelyük, * és ne legyen, ki hajlékaikban lakjék.
68:27 Mert akit te megvertél, azt üldözték; * és sebeim fájdalmát többé tették.
68:28 Hagyd vétkezni vétkük felett, * és ne jussanak igazságodba.
68:29 Töröltessenek ki az élők könyvéből, * és az igazakkal ne írassanak be.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Psalmus 68(30-37) [9]
68:30 Ego sum pauper et dolens: * salus tua, Deus, suscépit me.
68:31 Laudábo nomen Dei cum cántico: * et magnificábo eum in laude:
68:32 Et placébit Deo super vítulum novéllum: * córnua producéntem et úngulas.
68:33 Vídeant páuperes et læténtur: * quǽrite Deum, et vivet ánima vestra.
68:34 Quóniam exaudívit páuperes Dóminus: * et vinctos suos non despéxit.
68:35 Laudent illum cæli et terra, * mare et ómnia reptília in eis.
68:36 Quóniam Deus salvam fáciet Sion: * et ædificabúntur civitátes Iuda.
68:36 Et inhabitábunt ibi, * et hereditáte acquírent eam.
68:37 Et semen servórum eius possidébit eam: * et qui díligunt nomen eius, habitábunt in ea.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Allelúia, allelúia, allelúia.
Zsoltár 68(30-37) [9]
68:30 Én szegény vagyok és szenvedő, * a te szabadításod, Isten, fölemel engem.
68:31 Dicsérem az Isten nevét énekkel, * és magasztalom őt dicsérettel.
68:32 S ez kedvesebb lesz Istennek a gyenge borjúnál, * melynek szarvai és körmei kelnek.
68:33 Lássák a szegények, és vigadjanak; * keressétek az Istent, és élni fog lelketek;
68:34 Mert az Úr meghallgatja a szegényeket, * és foglyait nem veti meg.
68:35 Dicsérjék őt az egek és a föld, * a tenger és minden, mi azokban mozog.
68:36 Mert az Isten megszabadítja Siont, * és fölépíttetnek Júda városai,
68:36 S ott fognak lakni, * és örökségül veszik azt.
68:37 És szolgáinak ivadéka fogja bírni azt; * és kik szeretik az ő nevét, azok fognak lakni abban.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Alleluja, alleluja, alleluja.
V. Deus et Dóminum suscitávit, allelúia.
R. Et nos suscitábit per virtútem suam, allelúia.
V. Isten az Urat támasztotta fel, alleluja.
R. És minket is feltámaszt hatalmával, alleluja.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. A vínculis peccatórum nostrórum absólvat nos omnípotens et miséricors Dóminus. Amen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Bűneink bilincseiből oldozzon fel minket a mindenható és irgalmas Isten. Ámen.

V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. Evangélica léctio sit nobis salus et protéctio. Amen.

Lectio 7
Léctio sancti Evangélii secúndum Lucam
Luc 12:35-40
In illo témpore: Dixit Iesus discípulis suis: Sint lumbi vestri præcincti, et lucernæ ardentes in mánibus vestris. Et réliqua.

Homilía sancti Gregórii Papæ
Homilia 13 in Evang.
Sancti Evangélii, fratres caríssimi, apérta vobis est léctio recitata. Sed ne alíquibus ipsa eius planíties alta fortásse videátur, eam sub brevitáte transcúrrimus, quátenus eius exposítio ita nesciéntibus fiat cógnita, ut tamen sciéntibus non sit onerósa. Dóminus dicit: Sint lumbi vestri præcíncti. Lumbos enim præcíngimus, cum carnis luxúriam per continéntiam coarctámus. Sed quia minus est, mala non ágere, nisi étiam quisque stúdeat, et bonis opéribus insudáre, prótinus ádditur: Et lucérnæ ardéntes in mánibus vestris. Lucérnas quippe ardéntes in mánibus tenémus, cum per bona ópera próximis nostris lucis exémpla monstrámus. De quibus profécto opéribus Dóminus dicit: Lúceat lux vestra coram homínibus, ut vídeant ópera vestra bona, et gloríficent Patrem vestrum qui in cælis est.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Iste est, qui ante Deum magnas virtútes operátus est, et de omni corde suo laudávit Dóminum:
* Ipse intercedat pro peccátis ómnium populórum, allelúia.
V. Ecce homo sine querela, verus Dei cultor, ábstinens se ab omni opere malo, et pérmanens in innocéntia sua.
R. Ipse intercedat pro peccátis ómnium populórum, allelúia.

V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Az Evangélium olvasása legyen üdvösségünkre és védelmünkre. Ámen.

7. olvasmány
Evangélium szent Lukács Evangélista kőnyvéből
Luke 12:35-40
Csípőtök legyen felövezve és égjen a lámpásotok. És így tovább
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. This is he which wrought great wonders before God, and praised the Lord with all his heart.
* May he pray for all people, that their sins may be forgiven unto them. Alleluia.
V. Behold a man without blame, a worshipper of God in truth, keeping himself clean from every evil work, and abiding still in his innocency.
R. May he pray for all people, that their sins may be forgiven unto them. Alleluia.
V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. Cuius festum cólimus, ipse intercédat pro nobis ad Dóminum. Amen.

Lectio 8
Duo autem sunt, quæ iubéntur, et lumbos restríngere, et lucérnas tenére: ut et mundítia sit castitátis in córpore, et lumen veritátis in operatióne. Redemptóri étenim nostro unum sine áltero placére nequáquam potest: si aut is qui bona agit, adhuc luxúriæ inquinaménta non déserit: aut is qui castitáte præéminet, necdum se per bona ópera exércet. Nec cástitas ergo magna est sine bono ópere, nec opus bonum est áliquod sine castitáte. Sed et si utrúmque ágitur, restat, ut quisquis ille est, spe ad supérnam pátriam tendat, et nequáquam se a vítiis pro mundi huius honestáte contíneat.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Sint lumbi vestri praecincti, et lucernae ardentes in manibus vestris:
* Et vos similes hominibus exspectantibus dominum suum, quando revertatur a nuptiis. Allelúia
V. Vigilate ergo, quia nescitis qua hora Dominus vester venturus sit.
R. Et vos similes hominibus exspectantibus dominum suum, quando revertatur a nuptiis. Allelúia.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Et vos similes hominibus exspectantibus dominum suum, quando revertatur a nuptiis. Allelúia.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Akinek az ünnepét ünnepeljük, járjon közben érettünk az Úrnál. Ámen.

8. olvasmány
Here, then, are two commandments, to gird our loins about, and to keep our lights burning the cleanness of purity in our body, and the light of the truth in our works. Whoso hath the one and not the other, pleaseth not thereby our Redeemer; that is, he pleaseth Him not which doth good works, but bridleth not himself from the pollutions of lust, neither he which is eminent in chastity, but exerciseth not himself in good works. Neither is chastity a great thing without good works, nor good works anything without chastity. And if any man do both, it remaineth that he must look by hope toward our Fatherland above, and not have for his reason wherethrough he turneth himself away from vice, the love of honour in this present world.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. Let your loins be girded about, and your lights burning
* And ye yourselves like unto men that wait for their lord, when he will return from the wedding. Alleluia.
V. Watch therefore, for ye know not what hour your Lord doth come.
R. And ye yourselves like unto men that wait for their lord, when he will return from the wedding. Alleluia.
V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
R. And ye yourselves like unto men that wait for their lord, when he will return from the wedding. Alleluia.
V. Iube, domne, benedícere.
Benedictio. Ad societátem cívium supernórum perdúcat nos Rex Angelórum. Amen.

Lectio 9
Et vos símiles homínibus exspectántibus dóminum suum, quando revertátur a núptiis: ut cum vénerit et pulsáverit, conféstim apériant ei. Venit quippe Dóminus, cum ad iudícium próperat: pulsat vero, cum iam per ægritúdinis moléstias esse mortem vicínam desígnat. Cui conféstim aperímus, si hunc cum amóre suscípimus. Aperíre enim iúdici pulsánti non vult, qui exíre de córpore trépidat: et vidére eum, quem contempsísse se méminit, iúdicem formídat. Qui autem de sua spe et operatióne secúrus est, pulsanti conféstim áperit, quia lætus iúdicem sústinet; et, cum tempus propínquæ mortis advénerit, de glória retributiónis hilaréscit.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.


Te Deum
Te Deum laudámus: * te Dóminum confitémur.
Te ætérnum Patrem * omnis terra venerátur.
Tibi omnes Ángeli, * tibi Cæli, et univérsæ Potestátes:
Tibi Chérubim et Séraphim * incessábili voce proclámant:

(Fit reverentia) Sanctus, Sanctus, Sanctus * Dóminus Deus Sábaoth.

Pleni sunt cæli et terra * maiestátis glóriæ tuæ.
Te gloriósus * Apostolórum chorus,
Te Prophetárum * laudábilis númerus,
Te Mártyrum candidátus * laudat exércitus.
Te per orbem terrárum * sancta confitétur Ecclésia,
Patrem * imménsæ maiestátis;
Venerándum tuum verum * et únicum Fílium;
Sanctum quoque * Paráclitum Spíritum.
Tu Rex glóriæ, * Christe.
Tu Patris * sempitérnus es Fílius.

Fit reverentia
Tu, ad liberándum susceptúrus hóminem: * non horruísti Vírginis úterum.

Tu, devícto mortis acúleo, * aperuísti credéntibus regna cælórum.
Tu ad déxteram Dei sedes, * in glória Patris.
Iudex créderis * esse ventúrus.

Sequens versus dicitur flexis genibus
Te ergo quǽsumus, tuis fámulis súbveni, * quos pretióso sánguine redemísti.

Ætérna fac cum Sanctis tuis * in glória numerári.
Salvum fac pópulum tuum, Dómine, * et bénedic hereditáti tuæ.
Et rege eos, * et extólle illos usque in ætérnum.
Per síngulos dies * benedícimus te.

Fit reverentia, secundum consuetudinem
Et laudámus nomen tuum in sǽculum, * et in sǽculum sǽculi.

Dignáre, Dómine, die isto * sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine, * miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos, * quemádmodum sperávimus in te.
In te, Dómine, sperávi: * non confúndar in ætérnum.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. A mennyei seregek társaságába vigyen el minket az angyalok Királya. Ámen.

9. olvasmány
And ye yourselves like unto men that wait for their lord, when he will return from the wedding that, when he cometh and knocketh, they may open unto him immediately. The Lord cometh at the hour of judgment He knocketh when, by the pains of sickness, He biddeth us know that death is nigh. To Him open we immediately, if we receive Him in love. Whoso feareth to leave this body, will not open to the Judge when He knocketh, for he dreadeth to see that Judge, Whom he knoweth that he hath despised. But whosoever knoweth that his hope and works are built upon a good foundation, when he heareth the Judge knock, openeth to Him immediately, for to such an one that coming is blessed, yea, when the hour of death is at hand, such an one haileth with gladness a glorious reward.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.


Te Deum
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.

Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!

Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.

Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.

Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.

Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.

Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!

Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.

Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui beátum Paschálem Confessórem tuum mirífica erga Córporis et Sánguinis tui sacra mystéria dilectióne decorásti: concéde propítius; ut, quam ille ex hoc divíno convívio spíritus percépit pinguédinem, eándem et nos percípere mereámur:
Qui vivis et regnas cum Deo Patre, in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
O God, who didst glorify thy blessed Confessor Paschal through a wonderful love for the sacred mysteries of thy Body and Blood, grant even unto us also, like him, to taste the inward fatness of thy Supper, O Jesus, our Lord and God:
Ki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes    Prima
Tertia    Sexta    Nona    Vesperae
Completorium

Options    Sancta Missa    Ordo

Versions
Tridentine 1570
Tridentine 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Monastic
Ordo Praedicatorum
Language 2
Latin
Deutsch
English
Español
Français
Italiano
Magyar
Polski
Português
Latin-Bea
Polski-Newer
Votives
Hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help