Feria Tertia Hebdomadæ Sanctæ ~ I. classis


Ad Matutinum    04-16-2019

Incipit
V. Dómine, lábia +︎ mea apéries.
R. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
V. Deus in adiutórium meum inténde.
R. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Laus tibi, Dómine, Rex ætérnæ glóriæ.
Kezdet
V. Nyisd meg, +︎ Uram, ajkamat,
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
V. Istenem, jöjj segítségemre!
R. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Dicséret neked Urunk, örök dicsőség királya.
Invitatorium {Antiphona ex Psalterio secundum tempora}
Ant. Hódie, si vocem Dómini audiéritis, * Nolíte obduráre corda vestra.
Ant. Hódie, si vocem Dómini audiéritis, * Nolíte obduráre corda vestra.
Veníte, exsultémus Dómino, iubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem eius in confessióne, et in psalmis iubilémus ei.
Ant. Hódie, si vocem Dómini audiéritis, * Nolíte obduráre corda vestra.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu eius sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Nolíte obduráre corda vestra.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus eius (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus eius, et oves páscuæ eius.
Ant. Hódie, si vocem Dómini audiéritis, * Nolíte obduráre corda vestra.
Sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Nolíte obduráre corda vestra.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus iurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Hódie, si vocem Dómini audiéritis, * Nolíte obduráre corda vestra.
Gloria omittitur
Ant. Hódie, si vocem Dómini audiéritis, * Nolíte obduráre corda vestra.
Imádságra hívás {Antifóna a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Ant. Hallgassatok ma végre az Úr szavára, * Ne keményítsétek meg szíveteket!
Ant. Hallgassatok ma végre az Úr szavára, * Ne keményítsétek meg szíveteket!
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járuljunk orcája elé hálaadással, és zsoltárokkal vigadjunk neki.
Ant. Hallgassatok ma végre az Úr szavára, * Ne keményítsétek meg szíveteket!
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött, mert nem taszítja el népét az Úr; mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. Ne keményítsétek meg szíveteket!
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és az ő kezei alakították a szárazat. (térdet hajtunk) Jertek, imádva boruljunk le Isten előtt, és sírjunk az Úr előtt, ki minket alkotott: Mert ő a mi Urunk, Istenünk, és mi az ő legelőjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Hallgassatok ma végre az Úr szavára, * Ne keményítsétek meg szíveteket!
Mint ama bosszantással a kísértés napján a pusztában: hol megkísértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. Ne keményítsétek meg szíveteket!
Negyven esztendeig bosszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szívükben mindenkor tévelyegnek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Hallgassatok ma végre az Úr szavára, * Ne keményítsétek meg szíveteket!
Dicsőség elmarad
Ant. Hallgassatok ma végre az Úr szavára, * Ne keményítsétek meg szíveteket!
Hymnus {ex Psalterio secundum tempora}
Pange, lingua, gloriósi
Láuream certáminis,
Et super Crucis trophǽo
Dic triúmphum nóbilem,
Quáliter Redémptor orbis
Immolátus vícerit.

De paréntis protoplásti
Fraude Factor cóndolens,
Quando pomi noxiális
In necem morsu ruit,
Ipse lignum tunc notávit,
Damna ligni ut sólveret.

Hoc opus nostræ salútis
Ordo depopóscerat,
Multifórmis proditóris
Ars ut artem fálleret,
Et medélam ferret inde,
Hostis unde lǽserat.

Quando venit ergo sacri
Plenitúdo témporis,
Missus est ab arce Patris
Natus, orbis Cónditor,
Atque ventre virgináli
Carne amíctus pródiit.

Vagit infans inter arcta
Cónditus præsépia:
Membra pannis involúta
Virgo Mater álligat:
Et Dei manus pedésque
Stricta cingit fáscia.

Sempitérna sit beátæ
Trinitáti glória,
Æqua Patri, Filióque;
Par decus Paráclito:
Uníus Triníque nomen
Laudet univérsitas.
Amen.
Himnusz {a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Győzedelmes harc babérját
Boldog ajkam énekeld.
Ünnepeld a szent keresztet,
Mint nemes győzelmi jelt,
S a feláldozott Királyt, ki
Sír öléből győzni kelt.

Ezt a fát az ősszülőknek
Alkotónk jelölte meg,
Mert halált a végzetes fa
Almájával ettenek:
Azt akarta, fának átkát
Fának titka törje meg.

Ezt a dolgot megváltásunk
Rendje-módja rendelé:
Igy az álnok árulónak
Csel zavarja meg cselét,
S honnan a seb mérge áradt,
Onnan kapja gyógyszerét.

Igy, mikor a szent időnek
Teljessége már betölt,
Földre szállott Atyja mellől
A teremtő Egyszülött
És a szűzi méh ölében
Embertestbe öltözött

Sirdogál a kisded Jézus,
Szűk a jászolágy neki.
Gyenge testét édesanyja
Rongy közé kötözgeti,
És az Isten keze-lábát
Pólyagöngyöleg fedi.

A Boldog Szentháromságnak
Mindörökké tisztelet,
Atyát, Fiut, Vigasztalót
Egyformán dícsérjetek,
Ama Háromságos-Egynek
Nevét áldják mindenek.
Ámen.
Psalmi cum lectionibus {Antiphonæ ex Psalterio secundum tempora}
Nocturn I
Zsoltárok és olvasmányok {Antifónák a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Nocturn I
Ant. Expúgna, Dómine, * impugnántes me.
Psalmus 34(1-10) [1]
34:1 Iúdica, Dómine, nocéntes me, * expúgna impugnántes me.
34:2 Apprehénde arma et scutum: * et exsúrge in adiutórium mihi.
34:3 Effúnde frámeam, et conclúde advérsus eos, qui persequúntur me: * dic ánimæ meæ: Salus tua ego sum.
34:4 Confundántur et revereántur, * quæréntes ánimam meam.
34:4 Avertántur retrórsum, et confundántur * cogitántes mihi mala.
34:5 Fiant tamquam pulvis ante fáciem venti: * et Ángelus Dómini coárctans eos.
34:6 Fiat via illórum ténebræ et lúbricum: * et Ángelus Dómini pérsequens eos.
34:7 Quóniam gratis abscondérunt mihi intéritum láquei sui: * supervácue exprobravérunt ánimam meam.
34:8 Véniat illi láqueus, quem ignórat: et cáptio, quam abscóndit, apprehéndat eum: * et in láqueum cadat in ipsum.
34:9 Ánima autem mea exsultábit in Dómino: * et delectábitur super salutári suo.
34:10 Ómnia ossa mea dicent: * Dómine, quis símilis tibi?
34:10 Erípiens ínopem de manu fortiórum eius: * egénum et páuperem a diripiéntibus eum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Expúgna, Dómine, impugnántes me.
Ant. Győzd le azokat, Uram, * kik ellenem harcolnak.
Zsoltár 34(1-10) [1]
34:1 Ítéld meg, Uram, a nekem ártókat, * győzd meg az ellenem harcolókat.
34:2 Ragadj fegyvert és pajzsot; * és kelj föl segítségemre.
34:3 Vond ki a kardod, és rekeszd el azokat, kik engem üldöznek; * mondjad lelkemnek: Én vagyok a te szabadulásod.
34:4 Szégyenüljenek és piruljanak meg, * kik lelkemet keresik.
34:4 Térjenek hátra és szégyenüljenek meg, * kik nekem rosszakat gondolnak;
34:5 Legyenek, mint a por a szél előtt; * és az Úr angyala szorongassa őket.
34:6 Útjuk legyen sötét és sikamlós; * és az Úr angyala üldözze őket.
34:7 Mert ok nélkül rejtették el nekem tőrük veszedelmét, * ok nélkül pirongatták lelkemet.
34:8 Jöjjön rá a tőr, melyet nem vesz észre, és a háló, melyet elrejtett, fogja meg őt; * és ugyanazon tőrbe essék.
34:9 Az én lelkem pedig örvendeni fog az Úrban, * és gyönyörködni szabadításában.
34:10 Minden csontom mondani fogja: * Uram, ki hasonló hozzád?
34:10 Ki megszabadítod a szegényt a nálánál erősebbek kezéből, * a szűkölködőt és szegényt az őt kirablóktól.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Győzd le azokat, Uram, kik ellenem harcolnak.
Ant. Restítue ánimam meam * a malefáctis eórum, Dómine.
Psalmus 34(11-17) [2]
34:11 Surgéntes testes iníqui, * quæ ignorábam interrogábant me.
34:12 Retribuébant mihi mala pro bonis: * sterilitátem ánimæ meæ.
34:13 Ego autem cum mihi molésti essent, * induébar cilício.
34:13 Humiliábam in ieiúnio ánimam meam: * et orátio mea in sinu meo convertétur.
34:14 Quasi próximum, et quasi fratrem nostrum, sic complacébam: * quasi lugens et contristátus, sic humiliábar.
34:15 Et advérsum me lætáti sunt, et convenérunt: * congregáta sunt super me flagélla, et ignorávi.
34:16 Dissipáti sunt, nec compúncti, tentavérunt me, subsannavérunt me subsannatióne: * frenduérunt super me déntibus suis.
34:17 Dómine, quando respícies? * restítue ánimam meam a malignitáte eórum, a leónibus únicam meam.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Restítue ánimam meam a malefáctis eórum, Dómine.
Ant. Oltalmazd meg * dühüktől életem, Uram.
Zsoltár 34(11-17) [2]
34:11 Hamis tanúk támadván, * kérdeztek, miről mit sem tudtam.
34:12 Jóért rosszal fizettek nekem, * elhagyatottsággal lelkemnek.
34:13 Én pedig, midőn engem bántottak, * szőrzsákba öltöztem.
34:13 Böjttel aláztam meg lelkemet; * és imádságom keblembe visszatért.
34:14 Mint felebarátunknak és mint atyánkfiának, úgy kedveskedtem nekik; * mint gyászoló és megszomorodott, úgy megalázódtam.
34:15 És ők vigadtak ellenem, és egybegyűltek; * összegyűjtettek rám az ostorok, s én nem tudtam.
34:16 Elszéledtek, de nem bánkódtak, kísértettek engem, csúfolással csúfoltak engem, * és csikorgatták rám fogaikat.
34:17 Uram, mikor tekintesz meg? * Szabadítsd ki lelkemet az ő gonoszságukból, az oroszlánok közül egyetlenemet.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Oltalmazd meg dühüktől életem, Uram.
Ant. Exsúrge, Dómine, * et inténde iudício meo.
Psalmus 34(18-28) [3]
34:18 Confitébor tibi in ecclésia magna, * in pópulo gravi laudábo te.
34:19 Non supergáudeant mihi qui adversántur mihi iníque: * qui odérunt me gratis et ánnuunt óculis.
34:20 Quóniam mihi quidem pacífice loquebántur: * et in iracúndia terræ loquéntes, dolos cogitábant.
34:21 Et dilatavérunt super me os suum: * dixérunt: Euge, euge, vidérunt óculi nostri.
34:22 Vidísti, Dómine, ne síleas: * Dómine, ne discédas a me.
34:23 Exsúrge et inténde iudício meo: * Deus meus, et Dóminus meus in causam meam.
34:24 Iúdica me secúndum iustítiam tuam, Dómine, Deus meus, * et non supergáudeant mihi.
34:25 Non dicant in córdibus suis: Euge, euge, ánimæ nostræ: * nec dicant: Devorávimus eum.
34:26 Erubéscant et revereántur simul, * qui gratulántur malis meis.
34:26 Induántur confusióne et reveréntia * qui magna loquúntur super me.
34:27 Exsúltent et læténtur qui volunt iustítiam meam: * et dicant semper: Magnificétur Dóminus qui volunt pacem servi eius.
34:28 Et lingua mea meditábitur iustítiam tuam, * tota die laudem tuam.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Exsúrge, Dómine, et inténde iudício meo.
Ant. Ébredj fel, Uram, * kelj védelmemre.
Zsoltár 34(18-28) [3]
34:18 Hálát adok neked a nagy gyülekezetben, * a sok nép között dicsérni foglak téged.
34:19 Ne örüljenek rajtam, kik igaztalanul ellenkeznek velem; * kik ok nélkül gyűlölnek engem, és hunyorgatnak szemeikkel.
34:20 Mert habár nekem békességesen szóltak is, * de a föld haragjában szólván, álnokságot gondoltak.
34:21 És föltátották rám szájukat * és mondák: Ehe, ehe, látták szemeink.
34:22 Láttál, Uram, ne hallgass; * Uram, ne távozzál el tőlem.
34:23 Kelj föl, és figyelj ítéletemre, * én Istenem és Uram, az én ügyemre.
34:24 Ítélj meg engem igazságod szerint, én Uram, Istenem, * hogy ne örüljenek rajtam.
34:25 Hogy ne mondják szíveikben: Öröm, öröm a mi lelkünknek! * S ne mondják: Elnyeltük őt!
34:26 Piruljanak és szégyenüljenek meg mindnyájan, * kik az én bajaimon örvendenek.
34:26 Gyalázattal és szégyennel boríttassanak be, * kik kevélyen szólnak ellenem.
34:27 Örvendezzenek és vigadjanak, kik az én igazságomat kedvelik; * és mondják mindenkor: Magasztaltassék az Úr, kik az ő szolgája békességét szeretik.
34:28 És nyelvem hirdetni fogja igazságodat, * egész nap a te dicséretedet.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Ébredj fel, Uram, kelj védelmemre.
Ant. Noli æmulári * in eo qui prosperátur et facit iniquitátem.
Psalmus 36(1-15) [4]
36:1 Noli æmulári in malignántibus: * neque zeláveris faciéntes iniquitátem.
36:2 Quóniam tamquam fænum velóciter aréscent: * et quemádmodum ólera herbárum cito décident.
36:3 Spera in Dómino, et fac bonitátem: * et inhábita terram, et pascéris in divítiis eius.
36:4 Delectáre in Dómino: * et dabit tibi petitiónes cordis tui.
36:5 Revéla Dómino viam tuam, et spera in eo: * et ipse fáciet.
36:6 Et edúcet quasi lumen iustítiam tuam: et iudícium tuum tamquam merídiem: * súbditus esto Dómino, et ora eum.
36:7 Noli æmulári in eo, qui prosperátur in via sua: * in hómine faciénte iniustítias.
36:8 Désine ab ira, et derelínque furórem: * noli æmulári ut malignéris.
36:9 Quóniam qui malignántur, exterminabúntur: * sustinéntes autem Dóminum, ipsi hereditábunt terram.
36:10 Et adhuc pusíllum, et non erit peccátor: * et quǽres locum eius et non invénies.
36:11 Mansuéti autem hereditábunt terram: * et delectabúntur in multitúdine pacis.
36:12 Observábit peccátor iustum: * et stridébit super eum déntibus suis.
36:13 Dóminus autem irridébit eum: * quóniam próspicit quod véniet dies eius.
36:14 Gládium evaginavérunt peccatóres: * intendérunt arcum suum,
36:14 Ut deíciant páuperem et ínopem: * ut trucídent rectos corde.
36:15 Gládius eórum intret in corda ipsórum: * et arcus eórum confringátur.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Noli æmulári in eo qui prosperátur et facit iniquitátem.
Ant. Ne irigyeld, * aki boldogul megszegve a törvényt.
Zsoltár 36(1-15) [4]
36:1 Ne bosszankodjál a gonosztevőkre, * ne irigykedjél a hamisságot cselekvőkre.
36:2 Mert mint a fű, hamar elszáradnak, * és mint a zöld paréj, hamar elhullnak.
36:3 Bízzál az Úrban, és cselekedjél jót; * lakjál a földön, és annak gazdagságaival tápláltatni fogsz.
36:4 Gyönyörködjél az Úrban, * és megadja neked szíved kívánságait.
36:5 Nyilatkoztasd ki az Úrnak utadat, és bízzál benne: * és ő megcselekszi.
36:6 És világosságra hozza igazságodat, és ítéletedet déli fényre. * Hódolj az Úrnak, és könyörögj neki.
36:7 Ne bosszankodjál arra, ki szerencsés az ő útjában, * a gonoszt cselekvő emberre.
36:8 Szűnj meg a haragtól, és hagyd el a búsulást; * ne bosszankodjál, hogy rosszat is cselekedjél.
36:9 Mert akik gonoszt cselekszenek, kiirtatnak; * akik pedig az Urat várják, azok fogják a földet örökleni.
36:10 Még egy kissé, és nem lesz a bűnös; * keresed helyét, és nem találod.
36:11 A szelídek pedig örökleni fogják a földet, * és gyönyörködnek a béke sokaságában.
36:12 Az igazra vigyáz a bűnös, * és fogait csikorgatja rája.
36:13 Az Úr pedig kineveti őt, * mert látja, hogy eljő napja.
36:14 Kardot húznak a bűnösök, * megvonják kézívüket,
36:14 Hogy elejtsék a szegényt és szűkölködőt, * hogy megöljék az igaz szívűeket.
36:15 De fegyverük hasson szívükbe, * és kézívük töressék el.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Ne irigyeld, aki boldogul megszegve a törvényt.
Ant. Brácchia peccatórum * conteréntur, confírmat autem iustos Dóminus.
Psalmus 36(16-29) [5]
36:16 Mélius est módicum iusto, * super divítias peccatórum multas.
36:17 Quóniam brácchia peccatórum conteréntur: * confírmat autem iustos Dóminus.
36:18 Novit Dóminus dies immaculatórum: * et heréditas eórum in ætérnum erit.
36:19 Non confundéntur in témpore malo, et in diébus famis saturabúntur: * quia peccatóres períbunt.
36:20 Inimíci vero Dómini mox ut honorificáti fúerint et exaltáti: * deficiéntes, quemádmodum fumus defícient.
36:21 Mutuábitur peccátor, et non solvet: * iustus autem miserétur et tríbuet.
36:22 Quia benedicéntes ei hereditábunt terram: * maledicéntes autem ei disperíbunt.
36:23 Apud Dóminum gressus hóminis dirigéntur: * et viam eius volet.
36:24 Cum cecíderit non collidétur: * quia Dóminus suppónit manum suam.
36:25 Iúnior fui, étenim sénui: * et non vidi iustum derelíctum, nec semen eius quǽrens panem.
36:26 Tota die miserétur et cómmodat: * et semen illíus in benedictióne erit.
36:27 Declína a malo, et fac bonum: * et inhábita in sǽculum sǽculi.
36:28 Quia Dóminus amat iudícium, et non derelínquet sanctos suos: * in ætérnum conservabúntur.
36:28 Iniústi puniéntur: * et semen impiórum períbit.
36:29 Iusti autem hereditábunt terram: * et inhabitábunt in sǽculum sǽculi super eam.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Brácchia peccatórum conteréntur, confírmat autem iustos Dóminus.
Ant. A bűnös karja eltörik, * ám az igazat az Úr támogatja.
Zsoltár 36(16-29) [5]
36:16 Jobb az igaznak a kevés * a bűnösök sok gazdagságánál.
36:17 Mert a bűnösök karjai eltöretnek; * az igazakat pedig megerősíti az Úr.
36:18 Az Úr ismeri az ártatlanok napjait; * és örökségük megmarad mindörökké.
36:19 Nem szégyenülnek meg a gonosz időben, és az éhség napján megelégíttetnek; * mert a bűnösök elvesznek.
36:20 És az Úr ellenségei mihelyt megtiszteltetnek és fölmagasztaltatnak, * elfogyván, mint a füst, elfogynak.
36:21 Kölcsön vesz a bűnös, és nem fizeti meg; * az igaz pedig könyörül és adakozik.
36:22 Mert az őt áldók a földet örökleni fogják; * az őt átkozók pedig elvesznek.
36:23 Az Úrtól igazgattatnak az ember lépései, * és útját kedveli.
36:24 Mikor elesik, nem sérül meg, * mert az Úr alája teszi kezét.
36:25 Ifjú voltam és megöregedtem: * de nem láttam, hogy az igaz elhagyatott, sem hogy az ő ivadéka kenyeret kéregetett volna.
36:26 Napestig könyörül és kölcsön ad; * és ivadéka áldásban leszen.
36:27 Távozzál a gonosztól, és cselekedjél jót, * és megmaradsz örökkön-örökké.
36:28 Mert az Úr szereti az igazat, és nem hagyja el az ő szentjeit, * mindörökké megtartatnak;
36:28 Az igazságtalanok megbüntettetnek, * és az istentelenek ivadéka elvész.
36:29 Az igazak pedig örökleni fogják a földet, * és azon laknak mindörökkön-örökké.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. A bűnös karja eltörik, ám az igazat az Úr támogatja.
Ant. Custódi innocéntiam * et vide æquitátem.
Psalmus 36(30-40) [6]
36:30 Os iusti meditábitur sapiéntiam, * et lingua eius loquétur iudícium.
36:31 Lex Dei eius in corde ipsíus, * et non supplantabúntur gressus eius.
36:32 Consíderat peccátor iustum: * et quǽrit mortificáre eum.
36:33 Dóminus autem non derelínquet eum in mánibus eius: * nec damnábit eum, cum iudicábitur illi.
36:34 Exspécta Dóminum, et custódi viam eius: et exaltábit te ut hereditáte cápias terram: * cum períerint peccatóres vidébis.
36:35 Vidi ímpium superexaltátum, * et elevátum sicut cedros Líbani.
36:36 Et transívi, et ecce non erat: * et quæsívi eum, et non est invéntus locus eius.
36:37 Custódi innocéntiam, et vide æquitátem: * quóniam sunt relíquiæ hómini pacífico.
36:38 Iniústi autem disperíbunt simul: * relíquiæ impiórum interíbunt.
36:39 Salus autem iustórum a Dómino: * et protéctor eórum in témpore tribulatiónis.
36:40 Et adiuvábit eos Dóminus et liberábit eos: * et éruet eos a peccatóribus, et salvábit eos: quia speravérunt in eo.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Custódi innocéntiam et vide æquitátem.
Ant. Nézd az ártatlant, * tekints az igazra.
Zsoltár 36(30-40) [6]
36:30 Az igaz szája bölcsességet szól, * és nyelve igazat beszél.
36:31 Istene törvénye az ő szívében, * és lépései nem fognak megtántoríttatni.
36:32 A bűnös szemléli az igazat, * és halálra keresi őt;
36:33 De az Úr nem hagyja őt annak kezeiben, * sem nem kárhoztatja őt, mikor amattól megítéltetik.
36:34 Várjad az Urat és őrizd meg az ő útját, és fölmagasztal téged, hogy örökségül vedd a földet; * látni fogod, mikor elvesznek a bűnösök.
36:35 Láttam az istentelent fölmagasztalva * és fölemelkedve, mint a Libanon cédrusait.
36:36 És átmenék, és íme nem volt; * és kerestem őt, és helye sem találtatott.
36:37 Őrizd meg az ártatlanságot, és nézd az igazságot: * mert vannak maradékai a békességes embernek.
36:38 Az igazságtalanok pedig mindenestül elvesznek; * az istentelenek maradékai semmivé lesznek.
36:39 De az igazak segedelme az Úrtól vagyon, * s ő azok oltalmazója a szorongatás idején.
36:40 És megsegíti őket az Úr és megszabadítja; * és megmenti a bűnösöktől, és megtartja őket, mert benne bíztak.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Nézd az ártatlant, tekints az igazra.
Ant. Ne in ira tua * corrípias me, Dómine.
Psalmus 37(2-11) [7]
37:2 Dómine, ne in furóre tuo árguas me, * neque in ira tua corrípias me.
37:3 Quóniam sagíttæ tuæ infíxæ sunt mihi: * et confirmásti super me manum tuam.
37:4 Non est sánitas in carne mea a fácie iræ tuæ: * non est pax óssibus meis a fácie peccatórum meórum.
37:5 Quóniam iniquitátes meæ supergréssæ sunt caput meum: * et sicut onus grave gravátæ sunt super me.
37:6 Putruérunt et corrúptæ sunt cicatríces meæ, * a fácie insipiéntiæ meæ.
37:7 Miser factus sum, et curvátus sum usque in finem: * tota die contristátus ingrediébar.
37:8 Quóniam lumbi mei impléti sunt illusiónibus: * et non est sánitas in carne mea.
37:9 Afflíctus sum, et humiliátus sum nimis: * rugiébam a gémitu cordis mei.
37:10 Dómine, ante te omne desidérium meum: * et gémitus meus a te non est abscónditus.
37:11 Cor meum conturbátum est, derelíquit me virtus mea: * et lumen oculórum meórum, et ipsum non est mecum.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Ne in ira tua corrípias me, Dómine.
Ant. Ne büntess engem * felindulásodban.
Zsoltár 37(2-11) [7]
37:2 Uram, ne feddj meg engem búsulásodban, * és haragodban ne dorgálj meg engem;
37:3 Mert a te nyilaid belém szegeztettek, * és megnehezítetted rajtam kezedet.
37:4 Nincs épség testemben a te haragod színe miatt; * nincs nyugalma csontjaimnak bűneim színe miatt.
37:5 Mert gonoszságaim fölülhaladták fejemet; * és rám súlyos teherként nehezültek.
37:6 Megbűzhödtek és senyvedtek sebhelyeim * az én balgatagságom miatt.
37:7 Nyomorulttá lettem és igen meggörbíttettem; * napestig szomorkodva járok vala.
37:8 Mert ágyékaim telvék csalatkozásokkal, * és nincs épség testemben.
37:9 Megsanyargattattam és igen megaláztattam; * jajgaték szívem fohászkodása miatt.
37:10 Uram, előtted van minden kívánságom, * és fohászkodásom tőled nincs elrejtve.
37:11 Szívem megháborodott, elhagyott engem erőm; * és szemem világa sincs velem.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Ne büntess engem felindulásodban.
Ant. Inténde in adiutórium meum, * Dómine, virtus salútis meæ.
Psalmus 37(12-23) [8]
37:12 Amíci mei, et próximi mei * advérsum me appropinquavérunt, et stetérunt.
37:12 Et qui iuxta me erant, de longe stetérunt: * et vim faciébant qui quærébant ánimam meam.
37:13 Et qui inquirébant mala mihi, locúti sunt vanitátes: * et dolos tota die meditabántur.
37:14 Ego autem tamquam surdus non audiébam: * et sicut mutus non apériens os suum.
37:15 Et factus sum sicut homo non áudiens: * et non habens in ore suo redargutiónes.
37:16 Quóniam in te, Dómine, sperávi: * tu exáudies me, Dómine, Deus meus.
37:17 Quia dixi: Nequándo supergáudeant mihi inimíci mei: * et dum commovéntur pedes mei, super me magna locúti sunt.
37:18 Quóniam ego in flagélla parátus sum: * et dolor meus in conspéctu meo semper.
37:19 Quóniam iniquitátem meam annuntiábo: * et cogitábo pro peccáto meo.
37:20 Inimíci autem mei vivunt, et confirmáti sunt super me: * et multiplicáti sunt qui odérunt me iníque.
37:21 Qui retríbuunt mala pro bonis, detrahébant mihi: * quóniam sequébar bonitátem.
37:22 Ne derelínquas me, Dómine, Deus meus: * ne discésseris a me.
37:23 Inténde in adiutórium meum, * Dómine, Deus, salútis meæ.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Inténde in adiutórium meum, Dómine, virtus salútis meæ.
Ant. Siess segítségemre, * Uram, üdvösségem.
Zsoltár 37(12-23) [8]
37:12 Barátaim és feleim * ellenem közeledtek és állottak;
37:12 és akik mellettem voltak, távol állának; * és erőszakot cselekvének, kik lelkemet keresték;
37:13 és kik romlásomra törekedtek, hiúságokat szólottak, * és egész nap álnokságokról gondolkodtak.
37:14 Én pedig, mint a siket, nem hallám, * és mint a néma, ki nem nyitja föl száját.
37:15 És levék, mint a nem halló ember, * és kinek szájában nincsenek ellenmondások.
37:16 Mert, Uram, tebenned bíztam; * te meghallgatsz engem, Uram, Istenem.
37:17 Azért mondottam: Ne örüljenek valaha rajtam ellenségeim; * midőn megtántorodnak lábaim, nagyokat ne szóljanak rólam.
37:18 Mert én az ostorokra kész vagyok, * és fájdalmam előttem van mindenkoron.
37:19 Mert én gonoszságomat megvallom, * és bűnömről gondolkodom.
37:20 Ellenségeim pedig élnek, és erőt vettek rajtam; * és megsokasodtak, kik gonoszul gyűlölnek engem.
37:21 Kik jóért rosszal fizetnek, rágalmaztak engem, * mivel a jót követtem.
37:22 Ne hagyj el engem, Uram, Istenem, * ne távozzál tőlem.
37:23 Figyelmezz az én segítségemre, * Uram, üdvösségem Istene!
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Siess segítségemre, Uram, üdvösségem.
Ant. Ámove, Dómine, * a me plagas tuas.
Psalmus 38 [9]
38:2 Dixi: Custódiam vias meas: * ut non delínquam in lingua mea.
38:2 Pósui ori meo custódiam, * cum consísteret peccátor advérsum me.
38:3 Obmútui, et humiliátus sum, et sílui a bonis: * et dolor meus renovátus est.
38:4 Concáluit cor meum intra me: * et in meditatióne mea exardéscet ignis.
38:5 Locútus sum in lingua mea: * Notum fac mihi, Dómine, finem meum.
38:5 Et númerum diérum meórum quis est: * ut sciam quid desit mihi.
38:6 Ecce mensurábiles posuísti dies meos: * et substántia mea tamquam níhilum ante te.
38:6 Verúmtamen univérsa vánitas, * omnis homo vivens.
38:7 Verúmtamen in imágine pertránsit homo: * sed et frustra conturbátur.
38:7 Thesaurízat: * et ignórat cui congregábit ea.
38:8 Et nunc quæ est exspectátio mea? Nonne Dóminus? * Et substántia mea apud te est.
38:9 Ab ómnibus iniquitátibus meis érue me: * oppróbrium insipiénti dedísti me.
38:10 Obmútui, et non apérui os meum, quóniam tu fecísti: * ámove a me plagas tuas.
38:12 A fortitúdine manus tuæ ego deféci in increpatiónibus: * propter iniquitátem corripuísti hóminem.
38:12 Et tabéscere fecísti sicut aráneam ánimam eius: * verúmtamen vane conturbátur omnis homo.
38:13 Exáudi oratiónem meam, Dómine, et deprecatiónem meam: * áuribus pércipe lácrimas meas.
38:13 Ne síleas: quóniam ádvena ego sum apud te, et peregrínus, * sicut omnes patres mei.
38:14 Remítte mihi, ut refrígerer priúsquam ábeam, * et ámplius non ero.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.

Ant. Ámove, Dómine, a me plagas tuas.
Ant. Vedd le rólam * csapásaidat.
Zsoltár 38 [9]
38:2 Mondám: Megőrzöm utaimat, * hogy ne vétkezzem nyelvemmel;
38:2 őrizet alá vetettem számat, * mikor a bűnös ellenem állott.
38:3 Elnémultam, és megalázódtam, és hallgattam a jókról: * és fájdalmam megújult.
38:4 Szívem fölhevült bennem, * és elmélkedésemben fölgyullad a tűz.
38:5 Szóltam nyelvemmel: * Add tudtomra nekem, Uram, az én végemet,
38:5 és napjaim száma mennyi, * hogy tudjam, mi híjával vagyok.
38:6 Íme mértékre tetted napjaimat, * és az én létem előtted, mint a semmi.
38:6 Valóban merő hiúság * minden élő ember.
38:7 Valóban elmúlik az ember, * mint az árnykép, és hiába nyugtalankodik;
38:7 Kincseket gyűjt, * és nem tudja, kinek gyűjti azokat.
38:8 És most mi az én várakozásom? Nem az Úr-e? * Mert az én létem nálad vagyon.
38:9 Minden gonoszságomból szabadíts meg engem, * ki a balgatagnak gyalázatul adtál engem.
38:10 Elnémultam, és nem nyitottam föl számat, mert te cselekedted. * Vedd el rólam csapásaidat.
38:12 A te kezed erőssége miatt én elfogytam a fenyíték alatt. * A gonoszságért dorgálod az embert,
38:12 és elepeszted az ő lelkét, mint a pókot; * valóban hiába aggódik minden ember.
38:13 Hallgasd meg, Uram, imádságomat és könyörgésemet, * vedd figyelembe könnyhullatásaimat.
38:13 Ne némulj el, mert jövevény vagyok én nálad és zarándok, * mint atyáim mindnyájan.
38:14 Engedj nekem, hogy megenyhüljek, mielőtt elmenjek, * és többé nem leszek.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.

Ant. Vedd le rólam csapásaidat.
V. De ore leónis líbera me, Dómine.
R. Et a córnibus unicórnium humilitátem meam.
V. Szabadíts meg engem az oroszlán szájából;
R. Engem, lealázottat, az egyszarvúak szarvaitól.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
V. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
R. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Ipsíus píetas et misericórdia nos ádiuvet, qui cum Patre et Spíritu Sancto vivit et regnat in sǽcula sæculórum. Amen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Annak a kegyessége és irgalma támogasson minket, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökké. Ámen.

V. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Deus Pater omnípotens sit nobis propítius et clemens. Amen.

Lectio 1
De Ieremía Prophéta
Ier 11:15-20
15 Quid est quod diléctus meus in domo mea fecit scélera multa? Numquid carnes sanctæ áuferent a te malítias tuas, in quibus gloriáta es?
16 Olívam úberem, pulchram, fructíferam, speciósam vocávit Dóminus nomen tuum: ad vocem loquélæ, grandis exársit ignis in ea, et combústa sunt frutéta eius.
17 Et Dóminus exercítuum, qui plantávit te, locútus est super te malum: pro malis domus Israël et domus Iuda, quæ fecérunt sibi ad irritándum me, libántes Báalim.
18 Tu autem, Dómine, demonstrásti mihi, et cognóvi: tunc ostendísti mihi stúdia eórum.
19 Et ego quasi agnus mansuétus, qui portátur ad víctimam: et non cognóvi quia cogitavérunt super me consília, dicéntes: Mittámus lignum in panem eius, et eradámus eum de terra vivéntium, et nomen eius non memorétur ámplius.
20 Tu autem, Dómine Sábaoth, qui iúdicas iuste, et probas renes et corda, vídeam ultiónem tuam ex eis: tibi enim revelávi causam meam.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Contumélias et terróres passus sum ab eis, qui erant pacífici mei, et custodiéntes latus meum, dicéntes: Decipiámus eum, et prævaleámus illi: sed tu, Dómine, mecum es tamquam bellátor fortis.
* Cadant in oppróbrium sempitérnum, ut vídeam vindíctam in eis, quia tibi revelávi causam meam.
V. Iúdica, Dómine, causam ánimæ meæ, defénsor vitæ meæ.
R. Cadant in oppróbrium sempitérnum, ut vídeam vindíctam in eis, quia tibi revelávi causam meam.

V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Atya Isten, légy hozzánk kegyes és irgalmas. Ámen.

1. olvasmány
Jeremiás próféta könyvéből
Jer 11:15-20
15 Mit keres szerelmesem házamban? Viselkedése csupa képmutatás! Tán fogadalmaid és a nekem szentelt hús megszabadíthatnak gonoszságodtól? És tisztává tehetlek miattuk?
16 "Szép növésű, termékeny olajfa" - így hívott az Úr. De egy nagy vihar morajával tűzbe borította lombját, és elégtek ágai.
17 Mert a Seregek Ura, aki ültetett, veszedelmet mondott ki rád a gonoszság miatt, amelyet Izrael háza és Júda háza azzal követett el, hogy a Baalnak bemutatott illatáldozattal felingerelt.
18 Az Úr szólt nekem róla, s én felfigyeltem rá. Igen, Uram, feltártad előttem szándékukat.
19 Én meg olyan voltam, mint a szelíd bárány, amelyet vágóhídra hurcolnak; nem tudtam, hogy terveket koholnak ellenem, mondván: Pusztítsuk el a fát, ereje teljében vágjuk ki az élők földjéről, úgyhogy még a nevét se emlegessék többé.
20 De te, Seregek Ura, igazságos ítélettel ítélsz; te a vesék és a szívek vizsgálója vagy. Engedd látnom, miként állsz rajtuk bosszút, mert terád bíztam ügyemet.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. I have suffered defaming and fear from them that were my familiars they watched for my halting, saying Let us entice him, and prevail against him. But Thou, O Lord, art with me, as a Mighty Terrible One.
* Let them stumble into everlasting confusion, that I may see thy vengeance upon them, for unto thee have I opened my cause.
V. O Lord, plead Thou the cause of my soul, Thou That art the Redeemer of my life.
R. Let them stumble into everlasting confusion, that I may see thy vengeance upon them, for unto thee have I opened my cause.
V. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Christus perpétuæ det nobis gáudia vitæ. Amen.

Lectio 2
Ier 12:1-4
1 Iustus quidem tu es, Dómine, si dispútem tecum: verúmtamen iusta loquar ad te: Quare via impiórum prosperátur: bene est ómnibus, qui prævaricántur, et iníque agunt?
2 Plantásti eos, et radícem misérunt: profíciunt et fáciunt fructum: prope es tu ori eórum, et longe a rénibus eórum.
3 Et tu, Dómine, nosti me, vidísti me, et probásti cor meum tecum: cóngrega eos quasi gregem ad víctimam, et sanctífica eos in die occisiónis.
4 Usquequo lugébit terra, et herba omnis regiónis siccábitur propter malítiam habitántium in ea? Consúmptum est ánimal et vólucre, quóniam dixérunt: Non vidébit novíssima nostra.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Deus Israël, propter te sustínui impropérium, opéruit reveréntia fáciem meam, extráneus factus sum frátribus meis, et hospes fíliis matris meæ:
* Quóniam zelus domus tuæ comédit me.
V. Inténde ánimæ meæ, et líbera eam, propter inimícos meos éripe me.
R. Quóniam zelus domus tuæ comédit me.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Örökkévaló Krisztus, add meg nekünk az élet örömét. Ámen.

2. olvasmány
Jer 12:1-4
1 Biztos, hogy neked lesz igazad, Uram, ha perelni kezdek veled. Mégis, hadd tegyem föl kérdésemet: Miért szerencsések a gonoszok, s miért élveznek békét a hűtlenek?
2 Elülteted őket, s ők gyökeret vernek, felnőnek és gyümölcsöt hoznak. Közel vagy a szájukhoz, de távol a szívüktől.
3 Engem pedig ismersz, Uram, és belém látsz. Próbára teheted a szívem, hisz a kezedben van. Válogasd ki őket, mint az áldozatra szánt juhokat, és tartsd meg őket az öldöklés napjára!
4 [Meddig gyászoljon még a föld, és meddig száradjon a fű az útszélen? Még a barom és a madár is elpusztul a rajta lakók gonoszsága miatt.] Mert azt mondják: "Isten nem látja viselkedésünket."
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. For thy sake, O God of Israel, I have borne reproach; shame hath covered my face; I am become a stranger unto my brethren, and an alien unto my mother's children.
* For the zeal of thine house hath eaten me up.
V. Draw nigh unto my soul, and redeem it; deliver me, because of mine enemies.
R. For the zeal of thine house hath eaten me up.
V. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Ignem sui amóris accéndat Deus in córdibus nostris. Amen.

Lectio 3
Ier 12:7-11
7 Relíqui domum meam, dimísi hereditátem meam: dedi diléctam ánimam meam in manu inimicórum eius.
8 Facta est mihi heréditas mea quasi leo in silva: dedit contra me vocem, ídeo odívi eam.
9 Numquid avis díscolor heréditas mea mihi? numquid avis tincta per totum? Veníte, congregámini, omnes béstiæ terræ, properáte ad devorándum.
10 Pastóres multi demolíti sunt víneam meam, conculcavérunt partem meam: dedérunt portiónem meam desiderábilem in desértum solitúdinis.
11 Posuérunt eam in dissipatiónem, luxítque super me: desolatióne desoláta est omnis terra, quia nullus est qui recógitet corde.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.

R. Synagóga populórum circumdedérunt me: et non réddidi retribuéntibus mihi mala.
* Consumétur, Dómine, nequítia peccatórum, et díriges iustum.
V. Iúdica me, Dómine, secúndum iustítiam meam, et secúndum innocéntiam meam super me.
R. Consumétur, Dómine, nequítia peccatórum, et díriges iustum.
Gloria omittitur
R. Synagóga populórum circumdedérunt me: et non réddidi retribuéntibus mihi mala. * Consumétur, Dómine, nequítia peccatórum, et díriges iustum.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Szeretetének lángját élessze fel Isten szívünkben. Ámen.

3. olvasmány
Jer 12:7-11
7 Elhagytam házamat, lemondtam örökrészemről. Ellenségei kezére juttattam, amit egykor annyira szerettem.
8 Mert olyan lett hozzám örökségem, mint az oroszlán az erdőben: vadul ordít ellenem. Ezért hát meggyűlöltem.
9 Vajon szép tollazatú madár az én örökségem, hogy a madarak mindenfelől köré gyülekeznek? Rajta! Gyűljetek össze ti is mind, vadállatok, gyertek, hogy felfaljátok!
10 Sok pásztor pusztította szőlőmet, és taposta osztályrészemet. Kietlen pusztasággá tették gyönyörű birtokomat.
11 Gyászba borították, feldúlták; összetiporva hever színem előtt. Teljesen elpusztult az egész ország, és nincs, aki bánkódnék miatta.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.

R. The congregation of the people hath compassed me about, but I rewarded no evil unto him that rewarded evil unto me.
* O Lord, let the wickedness of the wicked come to an end, but establish the just.
V. Judge me, O Lord, according to my righteousness, and according to mine integrity that is in me.
R. O Lord, let the wickedness of the wicked come to an end, but establish the just.
Dicsőség elmarad
R. The congregation of the people hath compassed me about, but I rewarded no evil unto him that rewarded evil unto me. O Lord, let the wickedness of the wicked come to an end, but establish the just.
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandae sint.
Hagyd ki a többit, kivéve ha a Laudest külön imádkozod.
Oratio {ex Proprio de Tempore}
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Omnípotens sempitérne Deus: da nobis ita Domínicæ passiónis sacraménta perágere; ut indulgéntiam percípere meréamur.
Per eúndem Dóminum nostrum Iesum Christum Fílium tuum, qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
R. Amen.
Könyörgés {az időszaki részből}
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk
O Almighty and everlasting God, give us grace so to use the solemn and mysterious memorial of the Lord's Suffering, that the same may be unto us a mean whereby worthily to win thy forgiveness.
Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Conclusio
V. Dómine, exáudi oratiónem meam.
R. Et clamor meus ad te véniat.
V. Benedicámus Dómino.
R. Deo grátias.
V. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
R. Amen.
Befejezés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
V. Áldjuk az Urat.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.

Matutinum    Laudes
Prima    Tertia    Sexta    Nona
Vesperae    Completorium

Options    Sancta Missa    Ordo

Versions
Tridentine 1570
Tridentine 1910
Divino Afflatu
Reduced 1955
Rubrics 1960
1960 Newcalendar
Monastic
Ordo Praedicatorum
Language 2
Latin
Deutsch
English
Español
Français
Italiano
Magyar
Polski
Português
Latin-Bea
Polski-Newer
Votives
Hodie
Dedicatio
Defunctorum
Parvum B.M.V.

Versions      Credits      Download      Rubrics      Technical      Help