Ante Divinum officium |
Incipit
secreto
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ. Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos. Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
Deinde, clara voce, dicitur Versus:
℣. Deus ✠ in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
℣. Dómine, lábia + mea apéries.
℟. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
℣. Dómine, lábia mea apéries.
℟. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
℣. Dómine, lábia mea apéries.
℟. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
Psalmus 3 [0]
3:2 Dómine, quid multiplicáti sunt qui tríbulant me? * multi insúrgunt advérsum me.
3:3 Multi dicunt ánimæ meæ: * Non est salus ipsi in Deo ejus.
3:4 Tu autem, Dómine, suscéptor meus es, * glória mea, et exáltans caput meum.
3:5 Voce mea ad Dóminum clamávi: * et exaudívit me de monte sancto suo.
3:6 Ego dormívi, et soporátus sum: * et exsurréxi, quia Dóminus suscépit me.
3:7 Non timébo míllia pópuli circumdántis me: * exsúrge, Dómine, salvum me fac, Deus meus.
3:8 Quóniam tu percussísti omnes adversántes mihi sine causa: * dentes peccatórum contrivísti.
3:9 Dómini est salus: * et super pópulum tuum benedíctio tua.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Kezdet
csendben
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától; kínzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felől; onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bűneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
Ezután hallható hangon elhangzik a vers:
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
℣. Nyisd meg, + Uram, ajkamat,
℟. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
℣. Nyisd meg, Uram, ajkamat,
℟. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
℣. Nyisd meg, Uram, ajkamat,
℟. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
Zsoltár 3 [0]
3:2 Uram, mennyire megsokasodtak, kik engem szorongatnak. * Sokan támadnak ellenem.
3:3 Sokan mondják lelkemnek: * Nincs neki szabadulása az ő Istenében.
3:4 Te pedig, Uram, az én oltalmazóm vagy; * az én dicsőségem, ki fölemeled fejemet.
3:5 Szómmal az Úrhoz kiáltottam; * és meghallgatott engem az ő szent hegyéről.
3:6 Én szenderegtem, és mély álomban voltam, * és fölkeltem; mert az Úr megtartott engem.
3:7 Nem félek az engem környező nép ezreitől; * kelj föl, Uram, szabadíts meg engem, én Istenem!
3:8 Mert te verted meg mind, kik ok nélkül ellenkeztek velem; * a bűnösök fogait összetörted.
3:9 Az Úré a szabadítás, * és népeden a te áldásod.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Invitatorium {Antiphona Votiva}
Ant. Regem Apostolórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúja.
Ant. Regem Apostolórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúja.
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Regem Apostolórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúja.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Veníte, adorémus, allelúja.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Regem Apostolórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúja.
Hódie, si vocem ejus audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Veníte, adorémus, allelúja.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Regem Apostolórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Veníte, adorémus, allelúja.
Ant. Regem Apostolórum Dóminum, * Veníte, adorémus, allelúja.
|
Imádságra hívás {Antifóna votív}
Ant. Áldjuk * az Apostolok királyát, alleluja.
Ant. Áldjuk * az Apostolok királyát, alleluja.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járuljunk orcája elé hálaadással, és zsoltárokkal vigadjunk neki.
Ant. Áldjuk * az Apostolok királyát, alleluja.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött, mert nem taszítja el népét az Úr; mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. az Apostolok királyát, alleluja.
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és az ő kezei alakították a szárazat. (térdet hajtunk) Jertek, imádva boruljunk le Isten előtt, és sírjunk az Úr előtt, ki minket alkotott: Mert ő a mi Urunk, Istenünk, és mi az ő legelőjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Áldjuk * az Apostolok királyát, alleluja.
Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint ama bosszantással a kísértés napján a pusztában: hol megkísértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. az Apostolok királyát, alleluja.
Negyven esztendeig bosszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szívükben mindenkor tévelyegnek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Áldjuk * az Apostolok királyát, alleluja.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. az Apostolok királyát, alleluja.
Ant. Áldjuk * az Apostolok királyát, alleluja.
|
Hymnus {Votiva}
Ætérna Christi múnera,
Apostolórum glóriam,
Laudes canéntes débitas
Lætis canámus méntibus.
Ecclesiárum Príncipes,
Belli triumpháles duces,
Cæléstis aulæ mílites,
Et vera mundi lúmina.
Devóta Sanctórum fides,
Invícta spes credéntium,
Perfécta Christi cáritas
Mundi triúmphat príncipem.
In his Patérna glória,
In his volúntas Spíritus,
Exsúltat in his Fílius,
Cælum replétur gáudio.
Te nunc, Redémptor, quǽsumus,
Ut ipsórum consórtio
Jungas precántes sérvulos
In sempitérna sǽcula.
Amen.
|
Himnusz {votív}
Krisztus örök kegyelmeit,
Apostolok győzelmeit,
A tartozó dícséretet
Vídám lélekkel zengjük el.
Ők az Egyházak Elsei
Győzelmes harc vezérei,
Mennyei udvar nagyjai,
Világnak ők igaz világ.
Világ félelmén győztek ők,
A testi kínzást megvetők,
S a szent halál jutalmaúl
A boldog élet már övék.
Bennük az Atya fénye él.
Bennük triumfál a Fiú.
Bennük a Lélek ereje.
Az ég örömmel árad el.
Kérünk, Megváltó, tégedet,
Emeld a vértanúk közé
Könyörgő kis szolgáidat
Mind az örök időkön át.
Ámen.
|
Psalmi cum lectionibus {Antiphonæ et Psalmi Votiva}
Nocturn I.
Ant. In omnem terram.
Psalmus 18 [1]
18:2 Cæli enárrant glóriam Dei: * et ópera mánuum ejus annúntiat firmaméntum.
18:3 Dies diéi erúctat verbum, * et nox nocti índicat sciéntiam.
18:4 Non sunt loquélæ, neque sermónes, * quorum non audiántur voces eórum.
18:5 In omnem terram exívit sonus eórum: * et in fines orbis terræ verba eórum.
18:6 In sole pósuit tabernáculum suum: * et ipse tamquam sponsus procédens de thálamo suo:
18:6 Exsultávit ut gigas ad curréndam viam, * a summo cælo egréssio ejus:
18:7 Et occúrsus ejus usque ad summum ejus: * nec est qui se abscóndat a calóre ejus.
18:8 Lex Dómini immaculáta, convértens ánimas: * testimónium Dómini fidéle, sapiéntiam præstans párvulis.
18:9 Justítiæ Dómini rectæ, lætificántes corda: * præcéptum Dómini lúcidum, illúminans óculos.
18:10 Timor Dómini sanctus, pérmanens in sǽculum sǽculi: * judícia Dómini vera, justificáta in semetípsa.
18:11 Desiderabília super aurum et lápidem pretiósum multum: * et dulcióra super mel et favum.
18:12 Étenim servus tuus custódit ea, * in custodiéndis illis retribútio multa.
18:13 Delícta quis intéllegit? ab occúltis meis munda me: * et ab aliénis parce servo tuo.
18:14 Si mei non fúerint domináti, tunc immaculátus ero: * et emundábor a delícto máximo.
18:15 Et erunt ut compláceant elóquia oris mei: * et meditátio cordis mei in conspéctu tuo semper.
18:15 Dómine, adjútor meus, * et redémptor meus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. In omnem terram exívit sonus eórum, et in fines orbis terræ verba eórum, allelúja.
|
Zsoltárok és olvasmányok {Antifónák és zsoltárok votív}
Nocturn I.
Ant. Their sound.
Zsoltár 18 [1]
18:2 Az egek beszélik Isten dicsőségét, * és az ő kezei alkotmányát hirdeti az égboltozat.
18:3 Ezt beszéli a nap a jövő napnak, * erre tanítja az éj a jövő éjt.
18:4 Nincs nyelv, sem beszéd, * melyen nem hallatnék az ő szavuk;
18:5 Egész földre elhat az ő szózatuk, * és a földkerekség határaira igéjük.
18:6 Az egekben vagyon helyezve a nap sátora, * melyből, mint a vőlegény az ő terméből, kilépvén,
18:6 Örömmel futja pályáját, mint a hős. * Kijövete az ég egyik véghatárától,
18:7 És járása másik végéig, * és nincs, ki elrejtse magát hevétől.
18:8 Az Úr törvénye hiba nélkül való, lelkeket térítő; * az Úr bizonyságtétele hű, bölcsességet adó a kisdedeknek.
18:9 Az Úr rendelései egyenesek, szíveket vigasztalók; * az Úr parancsa világos, megvilágosítja a szemeket.
18:10 Az Úr félelme szent, megmaradó örökkön-örökké, * az Úr ítéletei igazak, igazolvák önmagukban.
18:11 Kívánatosabbak az aranynál és sok drágakőnél, * és édesebbek a színméznél és a lépesméznél.
18:12 A te szolgád meg is tartja azokat, * megtartásukban sok a jutalom.
18:13 De a vétkeket ki veszi észre? Az én titkos bűneimtől tisztíts meg engem, * és az idegenektől szabadítsd meg szolgádat.
18:14 Ha nem uralkodnak rajtam, akkor hiba nélkül leszek, * és nagy vétkektől tisztulok meg.
18:15 És kedvesek lesznek az én szám beszédei, * és szívem elmélkedése előtted lesz mindenkoron,
18:15 Uram, én segítőm * és megváltóm.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Their sound hath gone forth into all the earth: and their words unto the ends of the world, alleluja.
|
Ant. Clamavérunt justi.
Psalmus 33 [2]
33:2 Benedícam Dóminum in omni témpore: * semper laus ejus in ore meo.
33:3 In Dómino laudábitur ánima mea: * áudiant mansuéti, et læténtur.
33:4 Magnificáte Dóminum mecum: * et exaltémus nomen ejus in idípsum.
33:5 Exquisívi Dóminum, et exaudívit me: * et ex ómnibus tribulatiónibus meis erípuit me.
33:6 Accédite ad eum, et illuminámini: * et fácies vestræ non confundéntur.
33:7 Iste pauper clamávit, et Dóminus exaudívit eum: * et de ómnibus tribulatiónibus ejus salvávit eum.
33:8 Immíttet Ángelus Dómini in circúitu timéntium eum: * et erípiet eos.
33:9 Gustáte, et vidéte quóniam suávis est Dóminus: * beátus vir, qui sperat in eo.
33:10 Timéte Dóminum, omnes sancti ejus: * quóniam non est inópia timéntibus eum.
33:11 Dívites eguérunt et esuriérunt: * inquiréntes autem Dóminum non minuéntur omni bono.
33:12 Veníte, fílii, audíte me: * timórem Dómini docébo vos.
33:13 Quis est homo qui vult vitam: * díligit dies vidére bonos?
33:14 Próhibe linguam tuam a malo: * et lábia tua ne loquántur dolum.
33:15 Divérte a malo, et fac bonum: * inquíre pacem, et perséquere eam.
33:16 Óculi Dómini super justos: * et aures ejus in preces eórum.
33:17 Vultus autem Dómini super faciéntes mala: * ut perdat de terra memóriam eórum.
33:18 Clamavérunt justi, et Dóminus exaudívit eos: * et ex ómnibus tribulatiónibus eórum liberávit eos.
33:19 Juxta est Dóminus iis, qui tribuláto sunt corde: * et húmiles spíritu salvábit.
33:20 Multæ tribulatiónes justórum: * et de ómnibus his liberábit eos Dóminus.
33:21 Custódit Dóminus ómnia ossa eórum: * unum ex his non conterétur.
33:22 Mors peccatórum péssima: * et qui odérunt justum, delínquent.
33:23 Rédimet Dóminus ánimas servórum suórum: * et non delínquent omnes qui sperant in eo.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Clamavérunt justi, et Dóminus exaudívit eos, allelúja.
|
Ant. The just cried.
Zsoltár 33 [2]
33:2 Áldom az Urat minden időben; * az ő dicsérete számban lesz mindenkoron.
33:3 Az Úrban dicsekedik az én lelkem; * hallják meg ezt a szelídek, és vigadjanak.
33:4 Magasztaljátok az Urat velem; * és dicsőítsük az ő nevét egyetemben.
33:5 Kerestem az Urat, és meghallgatott engem, * és minden szorongásomból megmentett engem.
33:6 Járuljatok hozzája és megvilágosodtok, * és orcátok nem szégyenül meg.
33:7 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta őt, * és minden szorongásából kiszabadította őt.
33:8 Az Úr angyala az őt félők körül lakozik, * és megmenti őket.
33:9 Ízleljétek és lássátok, mily édes az Úr; * boldog ember, ki őbenne bízik.
33:10 Féljétek az Urat, minden szentjei, * mert nincs fogyatkozásuk az őt félőknek.
33:11 A gazdagok szűkölködtek és éheztek; * de kik az Urat keresik, semmi jóban meg nem fogyatkoznak.
33:12 Jöjjetek, fiaim, halljatok engem, * az Úr félelmére tanítlak titeket.
33:13 Ki az az ember, ki életet óhajt, * és jó napokat szeret látni?
33:14 Tiltsd el nyelvedet a gonosztól, * és ajkaid ne szóljanak csalárdságot.
33:15 Távozzál a gonosztól, és cselekedjél jót; * keresd a békét és kövesd azt.
33:16 Az Úr szemei az igazakon, * és fülei azok könyörgésein.
33:17 Az Úr orcája pedig a gonosztevőkön van, * hogy elveszítse a földről azok emlékezetét.
33:18 Az igazak kiáltottak, és az Úr meghallgatta őket, * és minden szorongásukból kiszabadította őket.
33:19 Közel van az Úr azokhoz, kik töredelmes szívűek, * és az alázatos lelkűeket megsegíti.
33:20 Sok az igazak szorongása, * de mindazokból kiszabadítja őket az Úr.
33:21 Az Úr megőrzi minden csontjukat, * egy sem törik el azok közül.
33:22 A bűnösök halála igen gonosz; * és kik gyűlölik az igazat, vétkeznek.
33:23 Az Úr megváltja szolgái lelkeit; * és mindazok, kik benne bíznak, nem vétkeznek.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. The just cried and the Lord heard them, alleluja.
|
Ant. Constítues eos.
Psalmus 44 [3]
44:2 Eructávit cor meum verbum bonum: * dico ego ópera mea Regi.
44:2 Lingua mea cálamus scribæ: * velóciter scribéntis.
44:3 Speciósus forma præ fíliis hóminum, diffúsa est grátia in lábiis tuis: * proptérea benedíxit te Deus in ætérnum.
44:4 Accíngere gládio tuo super femur tuum, * potentíssime.
44:5 Spécie tua et pulchritúdine tua: * inténde, próspere procéde, et regna.
44:5 Propter veritátem, et mansuetúdinem, et justítiam: * et dedúcet te mirabíliter déxtera tua.
44:6 Sagíttæ tuæ acútæ, pópuli sub te cadent: * in corda inimicórum Regis.
44:7 Sedes tua, Deus, in sǽculum sǽculi: * virga directiónis virga regni tui.
44:8 Dilexísti justítiam, et odísti iniquitátem: * proptérea unxit te Deus, Deus tuus, óleo lætítiæ præ consórtibus tuis.
44:9 Myrrha, et gutta, et cásia a vestiméntis tuis, a dómibus ebúrneis: * ex quibus delectavérunt te fíliæ regum in honóre tuo.
44:10 Ástitit regína a dextris tuis in vestítu deauráto: * circúmdata varietáte.
44:11 Audi fília, et vide, et inclína aurem tuam: * et oblivíscere pópulum tuum et domum patris tui.
44:12 Et concupíscet Rex decórem tuum: * quóniam ipse est Dóminus Deus tuus, et adorábunt eum.
44:13 Et fíliæ Tyri in munéribus * vultum tuum deprecabúntur: omnes dívites plebis.
44:14 Omnis glória ejus fíliæ Regis ab intus, * in fímbriis áureis circumamícta varietátibus.
44:15 Adducéntur Regi vírgines post eam: * próximæ ejus afferéntur tibi.
44:16 Afferéntur in lætítia et exsultatióne: * adducéntur in templum Regis.
44:17 Pro pátribus tuis nati sunt tibi fílii: * constítues eos príncipes super omnem terram.
44:18 Mémores erunt nóminis tui: * in omni generatióne et generatiónem.
44:18 Proptérea pópuli confitebúntur tibi in ætérnum: * et in sǽculum sǽculi.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Constítues eos príncipes super omnem terram: mémores erunt nóminis tui, Dómine, allelúja.
|
Ant. Thou shalt make them princes.
Zsoltár 44 [3]
44:2 Az én szívem jó beszédet önt ki; * a királynak ajánlom énekemet.
44:2 Az én nyelvem az író tolla, * ki gyorsan ír.
44:3 Ékes alakú vagy az emberek fiai fölött, kedvesség van elöntve ajkaidon; * azért áldott meg téged az Isten mindörökké.
44:4 Kösd fel oldaladra kardodat, * leghatalmasabb!
44:5 A te ékességeddel és szépségeddel * indulj meg, járj szerencsésen és országolj
44:5 a valóságért és szelídségért és igazságért; * és jobbod csodálatosan elvezet téged.
44:6 Nyilaid élesek, népek esnek el alattad, * a király ellenségeinek szíveibe (hatolnak).
44:7 A te széked, Isten, mindörökkön-örökké áll; * igazság pálcája a te országod pálcája.
44:8 Szereted az igazságot, és gyűlölöd a gonoszságot; * azért kent föl téged az Isten, a te Istened vigasság olajával társaid fölött.
44:9 Mirha és áloé és kasszia van ruházatodban az elefántcsont-házakból, * melyekkel gyönyörködtettek téged a királyok leányai a te dicsőségedben.
44:10 A királyné jobbod felől áll aranyos ruházatban, * körülvétetve sokszínű ékességgel.
44:11 Halljad, leányom, és lássad, és hajtsd ide füledet; * és feledd el népedet és atyád házát.
44:12 És a király megkívánja ékességedet; * mert ő a te Urad Istened, és imádni fogják őt.
44:13 És Tírusz leányai, * a község minden gazdagjai ajándékokkal könyörögni fognak színed előtt.
44:14 A király leányának minden dicsősége belül vagyon, * arannyal szegélyezett sokszínű öltözetében.
44:15 Utána szüzek vezettetnek a királyhoz, * az ő társai hozzád vitetnek;
44:16 bevitetnek vigassággal és örvendezéssel, * behozatnak a király templomába.
44:17 Atyáid helyett fiak születnek neked; * fejedelmekké rendeled azokat az egész földön.
44:18 Megemlékeznek a te nevedről * minden nemzedékről nemzedékre;
44:18 azért a népek dicsérni fognak téged örökké * és mindörökkön-örökké.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Thou shalt make them princes over all the earth. They shall remember thy name, O Lord, alleluja.
|
Ant. Príncipes populórum.
Psalmus 46 [4]
46:2 Omnes gentes, pláudite mánibus: * jubiláte Deo in voce exsultatiónis.
46:3 Quóniam Dóminus excélsus, terríbilis: * Rex magnus super omnem terram.
46:4 Subjécit pópulos nobis: * et gentes sub pédibus nostris.
46:5 Elégit nobis hereditátem suam: * spéciem Jacob, quam diléxit.
46:6 Ascéndit Deus in júbilo: * et Dóminus in voce tubæ.
46:7 Psállite Deo nostro, psállite: * psállite Regi nostro, psállite.
46:8 Quóniam Rex omnis terræ Deus: * psállite sapiénter.
46:9 Regnábit Deus super gentes: * Deus sedet super sedem sanctam suam.
46:10 Príncipes populórum congregáti sunt cum Deo Ábraham: * quóniam dii fortes terræ veheménter eleváti sunt.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Príncipes populórum congregáti sunt cum Deo Ábraham, allelúja.
|
Ant. The princes of the people.
Zsoltár 46 [4]
46:2 Minden nemzetek, tapsoljatok kézzel; * örvendezzetek az Úrnak vigasság szavával.
46:3 Mert az Úr fölséges, rettenetes; * nagy király az egész földön.
46:4 Alánk vetette a népeket, * és a pogányokat lábaink alá;
46:5 Közöttünk választotta örökségét, * Jákob szépségét, melyet szeret.
46:6 Fölment az Isten örvendezéssel, * az Úr harsonaszóval.
46:7 Énekeljetek a mi Istenünknek, énekeljetek; * énekeljetek a mi királyunknak, énekeljetek.
46:8 Mert az egész föld királya az Isten; * énekeljetek bölcsességgel.
46:9 Isten országol a pogányokon; * Isten az ő szent székében ül.
46:10 A föld népeinek fejedelmei Ábrahám Istenéhez gyűlnek; * mert a föld erős istenei igen fölemelkednek.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. The princes of the people are gathered together, with the God of Abraham, alleluja.
|
Ant. Dedísti hereditátem.
Psalmus 60 [5]
60:2 Exáudi, Deus, deprecatiónem meam: * inténde oratióni meæ.
60:3 A fínibus terræ ad te clamávi: * dum anxiarétur cor meum, in petra exaltásti me.
60:4 Deduxísti me, quia factus es spes mea: * turris fortitúdinis a fácie inimíci.
60:5 Inhabitábo in tabernáculo tuo in sǽcula: * prótegar in velaménto alárum tuárum.
60:6 Quóniam tu, Deus meus, exaudísti oratiónem meam: * dedísti hereditátem timéntibus nomen tuum.
60:7 Dies super dies regis adícies: * annos ejus usque in diem generatiónis et generatiónis.
60:8 Pérmanet in ætérnum in conspéctu Dei: * misericórdiam et veritátem ejus quis requíret?
60:9 Sic psalmum dicam nómini tuo in sǽculum sǽculi: * ut reddam vota mea de die in diem.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dedísti hereditátem timéntibus nomen tuum, Dómine, allelúja.
|
Ant. Thou hast given an inheritance.
Zsoltár 60 [5]
60:2 Hallgasd meg, Isten, az én könyörgésemet; * figyelmezz imádságomra.
60:3 A föld határairól kiáltok hozzád, * mivel szorongattatik szívem. Te fölemelsz engem a kősziklára,
60:4 Vezérelsz engem; mert reményemmé lettél, * erősség tornyává az ellenség ellen.
60:5 A te hajlékodban fogok lakni mindörökké, * oltalmam lesz szárnyaid árnyéka alatt.
60:6 Mert te, Istenem, meghallgatod imádságomat; * örökséget adsz a te nevedet félőknek.
60:7 A király napjaihoz napokat adsz, * esztendeit nemzedékről nemzedékre terjeszted;
60:8 S ő megmarad örökké az Isten színe előtt. * Az ő irgalmát és igazságát ki veszi számba?
60:9 Így dicséretet mondok a te nevednek mindörökkön-örökké: * hogy teljesítsem fogadásaimat napról napra.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Thou hast given an inheritance to them that fear thy name, O Lord, alleluja.
|
Ant. Annuntiavérunt.
Psalmus 63 [6]
63:2 Exáudi, Deus, oratiónem meam cum déprecor: * a timóre inimíci éripe ánimam meam.
63:3 Protexísti me a convéntu malignántium: * a multitúdine operántium iniquitátem.
63:4 Quia exacuérunt ut gládium linguas suas: * intendérunt arcum rem amáram, ut sagíttent in occúltis immaculátum.
63:6 Súbito sagittábunt eum, et non timébunt: * firmavérunt sibi sermónem nequam.
63:6 Narravérunt ut abscónderent láqueos: * dixérunt: Quis vidébit eos?
63:7 Scrutáti sunt iniquitátes: * defecérunt scrutántes scrutínio.
63:7 Accédet homo ad cor altum: * et exaltábitur Deus.
63:8 Sagíttæ parvulórum factæ sunt plagæ eórum: * et infirmátæ sunt contra eos linguæ eórum.
63:9 Conturbáti sunt omnes qui vidébant eos: * et tímuit omnis homo.
63:10 Et annuntiavérunt ópera Dei, * et facta ejus intellexérunt.
63:11 Lætábitur justus in Dómino, et sperábit in eo, * et laudabúntur omnes recti corde.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Annuntiavérunt ópera Dei, et facta ejus intellexérunt, allelúja.
|
Ant. They declared.
Zsoltár 63 [6]
63:2 Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, mikor könyörgök; * az ellenség félelmétől mentsd meg lelkemet.
63:3 Te oltalmazz engem a rosszalkodók gyülekezetétől, * a gonosztevők sokaságától.
63:4 Mert megélesítik nyelveiket, mint a kardot; * megvonják a kézíjat, a keserű szert, hogy lövöldözzék titkon az ártatlant.
63:6 Hirtelen meglövik őt, és nem félnek; * megerősítik magukat a gonosz dologban;
63:6 Beszélnek, hogy tőröket vessenek, * és mondják: Ki látja azokat?
63:7 Gonoszban törik fejüket, * a fondorkodók elfáradnak az ármánykodásban,
63:7 S az ember szíve fölemelkedik; * de az Isten fölmagasztaltatik.
63:8 Kisdedek nyilai az ő sebesítésük, * és nyelveik megerőtlenednek önmagok ellen.
63:9 Eliszonyodnak mindnyájan, kik őket látják; * és minden ember fél,
63:10 És hirdeti az Isten cselekedeteit, * és elismeri az ő tetteit.
63:11 Az igaz örvendeni fog az Úrban, és benne bízni, * és dicsértetni fog minden igaz szívű.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. They declared the works of God, and understood his doings, alleluja.
|
℣. In omnem terram exívit sonus eórum.
℟. Et in fines orbis terræ verba eórum.
|
℣. A hír terjed, szerte a világon,
℟. A szózat elhangzik a föld határáig
|
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exáudi, Dómine Jesu Christe, preces servórum tuórum, et miserére nobis: Qui cum Patre et Spíritu Sancto vivis et regnas in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
“Our Father” is said silently until “And lead us not into temptation:”.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Benedictióne perpétua benedícat nos Pater ætérnus.
℟. Amen.
Lectio 1
Incipit liber Ezechiélis Prophétæ
Ezech 1:1-3
1 Et factum est in trigésimo anno, in quarto, in quinta mensis, cum essem in médio captivórum juxta flúvium Chobar, apérti sunt cæli, et vidi visiónes Dei.
2 In quinta mensis, ipse est annus quintus transmigratiónis regis Jóachim,
3 Factum est verbum Dómini ad Ezechiélem fílium Buzi sacerdótem, in terra Chaldæórum, secus flumen Chobar: et facta est super eum ibi manus Dómini.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Ecce ego mitto vos sicut oves in médio lupórum, dicit Dóminus:
* Estóte ergo prudéntes sicut serpéntes, et símplices sicut colúmbæ, allelúja.
℣. Dum lucem habétis, crédite in lucem, ut fílii lucis sitis.
℟. Estóte ergo prudéntes sicut serpéntes, et símplices sicut colúmbæ, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Maradandó áldással áldjon meg minket az örök Isten.
℟. Ámen.
1. olvasmány
Olvasmány Ezekiel próféta könyvéből
Ezek 1:1-3
1 A 30. esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödik napján, amikor a száműzöttek között voltam a Kebár folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomás tanúja voltam.
2 A hónap ötödik napján - Jojachin király száműzetésének 5. esztendejében
3 Az Úr szózatot intézett Ezekiel paphoz, Buzi fiához a káldeusok földjén, a Kebár folyó mellett. Ott fölöttem volt az Úr keze.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. Behold, I send you as sheep in the midst of wolves, said the Lord:
* Be ye, therefore, wise as serpents and simple as doves, alleluja.
℣. Whilst you have the light, believe in the light, that you may be the children of light.
℟. Be ye therefore wise as serpents and simple as doves, alleluja.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Unigénitus Dei Fílius nos benedícere et adjuváre dignétur.
℟. Amen.
Lectio 2
Ezech 1:4-7
4 Et vidi, et ecce ventus túrbinis veniébat ab Aquilóne, et nubes magna, et ignis invólvens, et splendor in circúitu ejus: et de médio ejus, quasi spécies eléctri, id est, de médio ignis:
5 Et in médio ejus similitúdo quátuor animálium, et hic aspéctus eórum, similitúdo hóminis in eis.
6 Quátuor fácies uni, et quátuor pennæ uni.
7 Pedes eórum, pedes recti, et planta pedis eórum quasi planta pedis vítuli: et scintíllæ quasi aspéctus æris candéntis.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Tóllite jugum meum super vos, dicit Dóminus, et díscite a me, quia mitis sum et húmilis corde:
* Jugum enim meum suáve est, et onus meum leve, allelúja.
℣. Et inveniétis réquiem animábus vestris.
℟. Jugum enim meum suáve est, et onus meum leve, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Isten Egyszülött Fia méltóztasson megáldani és támogatni minket.
℟. Ámen.
2. olvasmány
Ezek 1:4-7
4 Ezt láttam: észak felől forgószél támadt és nagy felhő. Fényesség vette körül, tűz, amelyből villámok törtek elő. A belsejében, a tűz közepében valami fénylett, mint az érc.
5 Középütt kivettem valamit, amely négy élőlényhez hasonlított. Emberi formájuk volt.
6 Mindegyiknek négy arca és mindegyiknek négy szárnya volt.
7 A lábuk egyenes volt, a talpuk meg olyan, mint a borjú talpa, s úgy szikráztak, akár a fényes érc.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. Take up my yoke upon you, said the Lord, and learn of me, because I am meek, and humble of heart.
* For my yoke is sweet and my burden light, alleluja.
℣. And you shall find rest to your souls.
℟. For my yoke is sweet and my burden light, alleluja.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Spíritus Sancti grátia illúminet sensus et corda nostra.
℟. Amen.
Lectio 3
Ezech 1:8-10
8 Et manus hóminis sub pennis eórum, in quátuor pártibus: et fácies et pennas per quátuor partes habébant,
9 Junctǽque erant pennæ eórum altérius ad álterum. Non revertebántur cum incéderent, sed unumquódque ante fáciem suam gradiebátur.
10 Similitúdo autem vultus eórum, fácies hóminis et fácies leónis a dextris ipsórum quátuor, fácies autem bovis a sinístris ipsórum quátuor, et fácies áquilæ désuper ipsórum quátuor.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Dum stetéritis ante reges et prǽsides, nolíte cogitáre quómodo aut quid loquámini:
* Dábitur enim vobis in illa hora, quid loquámini, allelúja.
℣. Non enim vos estis qui loquímini: sed Spíritus Patris vestri, qui lóquitur in vobis.
℟. Dábitur enim vobis in illa hora, quid loquámini, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Dábitur enim vobis in illa hora, quid loquámini, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. A Szentlélek kegyelme világosítsa meg érzékeinket és szívünket.
℟. Ámen.
3. olvasmány
Ezek 1:8-10
8 Szárnyaik alatt emberi kezek voltak. Arcuk - mind a négyüké - négy irányba nézett.
9 Az egyiknek a szárnya összeért a másikéval. Amikor mentek, nem fordultak meg, hanem mindegyik egyenesen haladt.
10 Arcuk emberi archoz hasonlított, és jobb felől mind a négynek oroszlánarca volt, bal felől meg mind a négynek bikaarca volt, s mind a négynek sasarca volt.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. But when they shall deliver you up to the judges, take no thought how or what to speak:
* for it shall be given you in that hour what to speak, alleluja.
℣. For it is not you that speak, but the spirit of your Father that speaketh in you.
℟. For it shall be given you in that hour what to speak, alleluja.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. For it shall be given you in that hour what to speak, alleluja.
|
Nocturn II.
Ant. Exaltabúntur.
Psalmus 74 [7]
74:2 Confitébimur tibi, Deus: * confitébimur, et invocábimus nomen tuum.
74:3 Narrábimus mirabília tua: * cum accépero tempus, ego justítias judicábo.
74:4 Liquefácta est terra, et omnes qui hábitant in ea: * ego confirmávi colúmnas ejus.
74:5 Dixi iníquis: Nolíte iníque ágere: * et delinquéntibus: Nolíte exaltáre cornu:
74:6 Nolíte extóllere in altum cornu vestrum: * nolíte loqui advérsus Deum iniquitátem.
74:7 Quia neque ab Oriénte, neque ab Occidénte, neque a desértis móntibus: * quóniam Deus judex est.
74:8 Hunc humíliat, et hunc exáltat: * quia calix in manu Dómini vini meri plenus misto.
74:9 Et inclinávit ex hoc in hoc: verúmtamen fæx ejus non est exinaníta: * bibent omnes peccatóres terræ.
74:10 Ego autem annuntiábo in sǽculum: * cantábo Deo Jacob.
74:11 Et ómnia córnua peccatórum confríngam: * et exaltabúntur córnua justi.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Exaltabúntur córnua justi, allelúja.
|
Nocturn II.
Ant. The horns of the just.
Zsoltár 74 [7]
74:2 Hálát adunk neked, Isten, * hálát adunk, és segítségül hívjuk a te nevedet;
74:3 Hirdetjük csodáidat. * Mikor az idő itt leend, én igazsággal fogok ítélni;
74:4 Akkor megolvad a föld és mindnyájan, kik azon laknak; * mert én erősítettem meg annak oszlopait.
74:5 Azért mondom a gonoszoknak: Ne cselekedjetek gonoszul; * és a vétkezőknek: Ne emeljétek föl szarvatokat.
74:6 Ne emeljétek föl magasan szarvatokat; * ne szóljatok az Isten ellen hamisságot.
74:7 Mert sem napkeletről, sem napnyugatról, sem a puszta hegyekről; * mivelhogy Isten a bíró.
74:8 Ezt megalázza, és amazt fölmagasztalja; * mert kehely van az Úr kezében, tele vegyített színborral,
74:9 És tölt egyfelé és másfelé, mindazáltal seprője nem fogyott el, * a föld minden bűnösei fogják inni.
74:10 Én pedig hirdetni fogom ezt mindörökké, * énekelni fogok Jákob Istenének.
74:11 A bűnösök minden szarvát letöröm, * és az igazak szarvai föl fognak emelkedni.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. The horns of the just shall be exalted. Alleluia.
|
Ant. Annuntiavérunt.
Psalmus 95 [8]
95:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * cantáte Dómino, omnis terra.
95:2 Cantáte Dómino, et benedícite nómini ejus: * annuntiáte de die in diem salutáre ejus.
95:3 Annuntiáte inter gentes glóriam ejus, * in ómnibus pópulis mirabília ejus.
95:4 Quóniam magnus Dóminus, et laudábilis nimis: * terríbilis est super omnes deos.
95:5 Quóniam omnes dii géntium dæmónia: * Dóminus autem cælos fecit.
95:6 Conféssio, et pulchritúdo in conspéctu ejus: * sanctimónia et magnificéntia in sanctificatióne ejus.
95:7 Afférte Dómino, pátriæ géntium, afférte Dómino glóriam et honórem: * afférte Dómino glóriam nómini ejus.
95:8 Tóllite hóstias, et introíte in átria ejus: * adoráte Dóminum in átrio sancto ejus.
95:9 Commoveátur a fácie ejus univérsa terra: * dícite in géntibus quia Dóminus regnávit.
95:10 Étenim corréxit orbem terræ qui non commovébitur: * judicábit pópulos in æquitáte.
95:11 Læténtur cæli, et exsúltet terra: commoveátur mare, et plenitúdo ejus: * gaudébunt campi, et ómnia quæ in eis sunt.
95:12 Tunc exsultábunt ómnia ligna silvárum a fácie Dómini, quia venit: * quóniam venit judicáre terram.
95:13 Judicábit orbem terræ in æquitáte, * et pópulos in veritáte sua.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Annuntiavérunt inter gentes glóriam Dómini, in ómnibus pópulis mirabília ejus, allelúja.
|
Ant. Declare his glory among the Gentiles:
Zsoltár 95 [8]
95:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * énekeljetek az Úrnak, minden föld.
95:2 Énekeljetek az Úrnak, és áldjátok az ő nevét; * hirdessétek napról napra szabadítását.
95:3 Hirdessétek a nemzetek között dicsőségét, * minden nép között az ő csodáit.
95:4 Mert nagy az Úr, és igen dicsérendő; * rettenetes minden istenek fölött.
95:5 Mert a pogányok minden istenei gonosz lelkek; * az Úr pedig alkotta az egeket.
95:6 Hálaadás és szépség vagyon színe előtt, * szentség és fönség az ő szentélyében.
95:7 Adjatok az Úrnak népek hazái, adjatok az Úrnak dicsőséget és tiszteletet. * Adjatok az Úr nevének dicsőséget;
95:8 Vigyetek áldozatokat, és menjetek az ő tornácaiba. * Imádjátok az Urat szent tornácában;
95:9 Rendüljön meg orcája előtt az egész föld. * Mondjátok a pogányok között, hogy az Úr országol;
95:10 Ki összeszerkeszté a föld kerekségét, mely nem fog inogni; * igazságban ítéli meg a népeket.
95:11 Vigadjanak az egek, és örvendezzen a föld; induljon meg a tenger, és ami azt betölti; * örüljenek a mezők, és mind ami azokon vagyon;
95:12 Örvendezzen az erdők minden fája az Úr színe előtt, mert eljő *; eljő a földet ítélni.
95:13 Megítéli a föld kerekségét igazságban, * és a népeket igaz volta szerint.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Declare his glory among the Gentiles: his wonders among all people, alleluja.
|
Ant. Lux orta est.
Psalmus 96 [9]
96:1 Dóminus regnávit, exsúltet terra: * læténtur ínsulæ multæ.
96:2 Nubes, et calígo in circúitu ejus: * justítia, et judícium corréctio sedis ejus.
96:3 Ignis ante ípsum præcédet, * et inflammábit in circúitu inimícos ejus.
96:4 Illuxérunt fúlgura ejus orbi terræ: * vidit, et commóta est terra.
96:5 Montes, sicut cera fluxérunt a fácie Dómini: * a fácie Dómini omnis terra.
96:6 Annuntiavérunt cæli justítiam ejus: * et vidérunt omnes pópuli glóriam ejus.
96:7 Confundántur omnes, qui adórant sculptília: * et qui gloriántur in simulácris suis.
96:7 Adoráte eum, omnes Ángeli ejus: * audívit, et lætáta est Sion.
96:8 Et exsultavérunt fíliæ Judæ, * propter judícia tua, Dómine:
96:9 Quóniam tu Dóminus Altíssimus super omnem terram: * nimis exaltátus es super omnes deos.
96:10 Qui dilígitis Dóminum, odíte malum: * custódit Dóminus ánimas sanctórum suórum, de manu peccatóris liberábit eos.
96:11 Lux orta est justo, * et rectis corde lætítia.
96:12 Lætámini, justi, in Dómino: * et confitémini memóriæ sanctificatiónis ejus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Lux orta est justo, allelúja, rectis corde lætítia, allelúja.
|
Ant. Light is risen.
Zsoltár 96 [9]
96:1 Az Úr országol, örvendezzen a föld; * vigadjon a sok sziget.
96:2 Felhő és homály van körötte, * igazság és ítélet az ő székének alapja.
96:3 Tűz jár előtte, * és megemészti köröskörül ellenségeit.
96:4 Villámai megvilágítják a föld kerekségét; * látja és megrendül a föld.
96:5 A hegyek mint a viasz megolvadnak az Úr színe előtt, * az Úr színe előtt az egész föld.
96:6 Az egek hirdetik az ő igazságát; * és minden nép az ő dicsőségét.
96:7 Szégyenüljenek meg mindnyájan, kik faragott képeket imádnak, * és kik bálványaikban dicsekszenek.
96:7 Imádjátok őt, minden angyalai. * * Hallja ezt Sion, és örül;
96:8 És Júda leányai örvendeznek * a te ítéleteidben, Uram.
96:9 Mert te, Uram, legfölségesebb vagy az egész földön, * igen fölmagasztaltattál minden istenek fölött.
96:10 Kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt; * az Úr megőrzi az ő szentjei lelkeit, a bűnös kezéből megszabadítja őket.
96:11 Világosság támadott az igaznak, * és vigasság az egyenesszívűeknek.
96:12 Vigadjatok, igazak, az Úrban, * és dicsérjétek az ő szentségének emlékezetét.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Light is risen to the just, alleluia, and joy to the right of heart. Alleluia.
|
Ant. Déxtera Dómini.
Psalmus 97 [10]
97:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * quia mirabília fecit.
97:1 Salvávit sibi déxtera ejus: * et brácchium sanctum ejus.
97:2 Notum fecit Dóminus salutáre suum: * in conspéctu géntium revelávit justítiam suam.
97:3 Recordátus est misericórdiæ suæ, * et veritátis suæ dómui Israël.
97:3 Vidérunt omnes términi terræ * salutáre Dei nostri.
97:4 Jubiláte Deo, omnis terra: * cantáte, et exsultáte, et psállite.
97:5 Psállite Dómino in cíthara, in cíthara et voce psalmi: * in tubis ductílibus, et voce tubæ córneæ.
97:6 Jubiláte in conspéctu regis Dómini: * moveátur mare, et plenitúdo ejus: orbis terrárum, et qui hábitant in eo.
97:8 Flúmina plaudent manu, simul montes exsultábunt a conspéctu Dómini: * quóniam venit judicáre terram.
97:9 Judicábit orbem terrárum in justítia, * et pópulos in æquitáte.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Déxtera Dómini salvávit eos, et bráchium sanctum ejus, allelúja.
|
Ant. His right hand hath wrought for him salvation.
Zsoltár 97 [10]
97:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket; * mert csoda dolgokat cselekedett.
97:1 Megsegítette őt jobbja * és az ő szent karja.
97:2 Az Úr kijelentette szabadítását, * a nemzetek színe előtt kinyilatkoztatta igazságát.
97:3 Megemlékezett irgalmasságáról * és igazmondásáról Izrael háza iránt.
97:3 A föld minden határa látja * a mi Istenünk szabadítását.
97:4 Örvendezzetek az Istennek, minden föld, * énekeljetek és vigadjatok, és zengjetek dicséretet.
97:5 Zengjetek az Úrnak citerán, citerával, és zsoltárszóval * harsonazengés és kürthangok között.
97:6 Örvendezzetek az Úr, a király színe előtt. * Induljon meg a tenger, és mi azt betölti; a föld kereksége, és a kik azon laknak.
97:8 Tapsoljanak kézzel a folyók, egyetemben örvendezzenek a hegyek az Úr színe előtt; * mert eljő a földet ítélni.
97:9 Megítéli a föld kerekségét igazságban, * és a népeket egyenességgel.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. His right hand hath wrought for him salvation, and his arm is holy, alleluia.
|
Ant. Custodiébant.
Psalmus 98 [11]
98:1 Dóminus regnávit, irascántur pópuli: * qui sedet super Chérubim, moveátur terra.
98:2 Dóminus in Sion magnus: * et excélsus super omnes pópulos.
98:3 Confiteántur nómini tuo magno: quóniam terríbile, et sanctum est: * et honor regis judícium díligit.
98:4 Tu parásti directiónes: * judícium et justítiam in Jacob tu fecísti.
98:5 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte scabéllum pedum ejus: * quóniam sanctum est.
98:6 Móyses et Aaron in sacerdótibus ejus: * et Sámuel inter eos, qui ínvocant nomen ejus:
98:6 Invocábant Dóminum, et ipse exaudiébat eos: * in colúmna nubis loquebátur ad eos.
98:7 Custodiébant testimónia ejus, * et præcéptum quod dedit illis.
98:8 Dómine, Deus noster, tu exaudiébas eos: * Deus, tu propítius fuísti eis, et ulcíscens in omnes adinventiónes eórum.
98:9 Exaltáte Dóminum, Deum nostrum, et adoráte in monte sancto ejus: * quóniam sanctus Dóminus, Deus noster.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Custodiébant testimónia ejus, et præcépta ejus, allelúja.
|
Ant. They kept his testimonies.
Zsoltár 98 [11]
98:1 Az Úr országol, reszkessenek a népek; * a kerubokon ül, rémüljön meg a föld.
98:2 Nagy az Úr Sionban, * és fölséges minden nép fölött.
98:3 Adjanak hálát a te nagy nevednek; mert rettenetes és szent, * és az igazságot szerető király hatalmának.
98:4 Te szerzel törvényt, * ítéletet és igazságot Jákobban te szolgáltatsz.
98:5 Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, és boruljatok le lábai zsámolya előtt, * mert ő szent.
98:6 Mózes és Áron az ő papjai között, * és Sámuel azok között, kik segítségül hívják az ő nevét,
98:6 Segítségül hívták az Urat, és meghallgatta őket, * a felhőoszlopból szólt hozzájuk;
98:7 Ők megtartották bizonyságait * és a parancsot, melyet nekik adott.
98:8 Urunk, Istenünk, te meghallgattad őket; * Isten, te kegyelmes voltál hozzájuk, és megbosszultál minden törekvést ellenük.
98:9 Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, és imádjátok az ő szent hegyén; * mert szent a mi Urunk, Istenünk.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. They kept his testimonies, and the commandment which he gave them. Alleluia.
|
Ant. Perambulábant.
Psalmus 100 [12]
100:1 Misericórdiam, et judícium * cantábo tibi, Dómine:
100:2 Psallam, et intéllegam in via immaculáta, * quando vénies ad me.
100:2 Perambulábam in innocéntia cordis mei, * in médio domus meæ.
100:3 Non proponébam ante óculos meos rem injústam: * faciéntes prævaricatiónes odívi.
100:4 Non adhǽsit mihi cor pravum: * declinántem a me malígnum non cognoscébam.
100:5 Detrahéntem secréto próximo suo, * hunc persequébar.
100:5 Supérbo óculo, et insatiábili corde, * cum hoc non edébam.
100:6 Óculi mei ad fidéles terræ ut sédeant mecum: * ámbulans in via immaculáta, hic mihi ministrábat.
100:7 Non habitábit in médio domus meæ qui facit supérbiam: * qui lóquitur iníqua, non diréxit in conspéctu oculórum meórum.
100:8 In matutíno interficiébam omnes peccatóres terræ: * ut dispérderem de civitáte Dómini omnes operántes iniquitátem.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Perambulábant in innocéntia cordis sui, in medio domus tuæ, allelúja.
|
Ant. I walked in the innocence of my heart.
Zsoltár 100 [12]
100:1 Irgalmasságot és ítéletet éneklek, * Uram, neked éneklek.
100:2 Figyelni fogok a szeplőtelen útra, * mikor hozzám jössz;
100:2 Szívem ártatlanságában fogok járni * az én házamnak közepette.
100:3 Nem teszek szemeim elé igaztalan dolgot, * a törvényszegőket gyűlölöm.
100:4 Nem fog ragaszkodni hozzám az álnok szív; * a tőlem elhajló gonosztevőnek nem leszek ismerője.
100:5 Ki felebarátját titkon rágalmazza, * azt üldözőbe veszem;
100:5 Kinek szeme kevély, szíve telhetetlen, * azzal nem eszem.
100:6 Szemeim a föld hívein lesznek, hogy velem üljenek; * ki szeplőtelen úton jár, az fog szolgálni nekem.
100:7 Nem lesz lakása házamban, ki kevélyen cselekszik; * s az igaztalanul szólónak szemeim előtt nem lesz maradása.
100:8 Korán kiirtom a föld minden bűnösét, * s az Úr városából mind elvesztem a gonoszul cselekvőket.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. I walked in the innocence of my heart, in the midst of my house, alleluja.
|
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exáudi, Dómine Jesu Christe, preces servórum tuórum, et miserére nobis: Qui cum Patre et Spíritu Sancto vivis et regnas in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
“Our Father” is said silently until “And lead us not into temptation:”.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Benedictióne perpétua benedícat nos Pater ætérnus.
℟. Amen.
Lectio 4
Ezech 1:11-13
11 Fácies eórum et pennæ eórum exténtæ désuper: duæ pennæ singulórum jungebántur, et duæ tegébant córpora eórum:
12 Et unumquódque eórum coram fácie sua ambulábat: ubi erat ímpetus spíritus, illuc gradiebántur, nec revertebántur cum ambulárent.
13 Et similitúdo animálium, aspéctus eórum quasi carbónum ignis ardéntium, et quasi aspéctus lampadárum.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Fuérunt sine queréla ante Dóminum, et ab ínvicem non sunt separáti;
* Cálicem Dómini bibérunt et amíci Dei facti sunt, allelúja.
℣. Tradidérunt córpora sua ad supplícia: † ídeo coronántur et accípiunt palmam.
℟. Cálicem Dómini bibérunt et amíci Dei facti sunt, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Maradandó áldással áldjon meg minket az örök Isten.
℟. Ámen.
4. olvasmány
Ezek 1:11-13
11 Szárnyaik felül ki voltak terjesztve. Két szárnya mindegyiknek összeért, kettő meg a testüket födte.
12 Mindegyik egyenesen ment maga előtt, oda mentek, ahova a lélek irányította őket, nem fordultak meg, amikor mentek.
13 Et similitúdo animálium, aspéctus eórum quasi carbónum ignis ardéntium, et quasi aspéctus lampadárum.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. They were without blame before the Lord and were not divided from each other.
* They drank from the Lord's chalice and were made friends of God, alleluja.
℣. They handed their bodies to chastisement for the sake of God and therefore they are crowned and accept the palm.
℟. They drank from the Lord's chalice and were made friends of God, alleluja.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Unigénitus Dei Fílius nos benedícere et adjuváre dignétur.
℟. Amen.
Lectio 5
De Expositióne sancti Gregórii Papæ super Ezechiélem Prophétam
Homilia 3, Lib. 1
Sancta quátuor animália, quæ prophetíæ spíritu futúra prævidéntur, subtíli narratióne describúntur, cum dícitur: Quátuor fácies uni, et quátuor pennæ uni. Quid per fáciem, nisi notítia; et quid per pennas, nisi volátus exprímitur? Per fáciem quippe unusquísque cognóscitur: per pennas vero in altum ávium córpora sublevántur. Fácies ítaque ad fidem pértinet, penna ad contemplatiónem. Per fidem namque ab omnipoténti Deo cognóscimur, sicut ipse de suis óvibus dicit: Ego sum pastor bonus, et cognósco oves meas, et cognóscunt me meæ. Qui rursus ait: Ego scio quos elégerim.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Vidi conjúnctos viros, habéntes spléndidas vestes, et Ángelus Dómini locútus est ad me, dicens:
* Isti sunt viri sancti facti amíci Dei, allelúja.
℣. Vidi Ángelum Dei fortem, volántem per médium cælum, voce magna clamántem et dicéntem.
℟. Isti sunt viri sancti facti amíci Dei, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Isten Egyszülött Fia méltóztasson megáldani és támogatni minket.
℟. Ámen.
5. olvasmány
From the Exposition of the Book of the Prophet Ezekiel by Pope St. Gregory the Great.
Hom. 3, Bk. I
The Prophet writeth very minutely touching the four holy living creatures, whom he saw in the spirit as being to come. He saith: “Every one had four faces, and every one had four wings.” What signifieth the face save likeness whereby we are known? or wings, save the power to fly since it is by the face that man is known from man, and by their wings that the birds' bodies are carried up into the air. So the face pertaineth to certitude, and the wings to contemplation. With certitude we are known of God Almighty, Who saith: “I am the Good Shepherd, and know My sheep, and am known of Mine.” John x. 14. And again: “I know whom I have chosen.” xiii. 18.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. I saw men standing together, clad in shining raiment, and the Angel of the Lord spoke unto me, saying:
* These men are holy, for they are the friends of God, alleluja.
℣. I saw a strong Angel of God fly into the midst of heaven, saying with a loud voice:
℟. These men are holy, for they are the friends of God, alleluja.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Spíritus Sancti grátia illúminet sensus et corda nostra.
℟. Amen.
Lectio 6
Per contemplatiónem vero, qua super nosmetípsos tóllimur, quasi in áëra levámur. Quátuor ergo fácies uni sunt: quia si requíras quid Matthǽus de incarnatióne Dómini séntiat: hoc nimírum sentit, quod Marcus, Lucas, et Joánnes. Si quæras quid Joánnes séntiat; hoc procul dúbio, quod Lucas, Marcus, et Matthǽus. Si quæras quid Marcus; hoc quod Matthǽus, Joánnes, et Lucas. Si quæras quid Lucas; hoc quod Joánnes, Matthǽus, et Marcus sentit.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Beáti estis, cum maledíxerint vobis hómines, et persecúti vos fúerint, et díxerint omne malum advérsum vos, mentiéntes, propter me:
* Gaudéte et exsultáte, quóniam merces vestra copiósa est in cælis, allelúja.
℣. Cum vos óderint hómines, et cum separáverint vos, et exprobráverint, et ejécerint nomen vestrum tamquam malum propter Fílium hóminis.
℟. Gaudéte et exsultáte, quóniam merces vestra copiósa est in cælis, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Gaudéte et exsultáte, quóniam merces vestra copiósa est in cælis, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. A Szentlélek kegyelme világosítsa meg érzékeinket és szívünket.
℟. Ámen.
6. olvasmány
And by contemplation, whereby we rise above ourselves, we as it were fly heavenwards. “Verily one had four faces.” Four faces, that is, and one body. If thou seek to know what Matthew teacheth concerning the Incarnation of the Lord, he teacheth no other doctrine than teacheth Mark, or Luke, or John. If thou seek to know what John teacheth, it is beyond all doubt that his doctrine is the doctrine of Matthew, and Mark, and Luke. If thou ask concerning Mark, he hath that which hath Matthew, and John, and Luke. If thou wilt know of Luke, know that he teacheth as doth Matthew, and Mark, and John.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. Blessed are ye when men shall revile you, and persecute you, and shall say all manner of evil against you falsely, for My sake;
* Rejoice, and be exceeding glad, for great is your reward in heaven, alleluja.
℣. When men shall hate you, and when they shall separate you from their company, and shall reproach you, and cast out your name as evil, for the Son of Man's sake.
℟. Rejoice, and be exceeding glad, for great is your reward in heaven, alleluja.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Rejoice, and be exceeding glad, for great is your reward in heaven, alleluja.
|
Nocturn III.
Ant. Gaudéte.
Canticum Isaiæ [13]
Isa 61:6-9
61:6 Vos autem sacerdótes Dómini vocabímini: * minístri Dei nostri, dicétur vobis:
61:6 Fortitúdinem géntium comedétis, * et in glória eárum superbiétis.
61:7 Pro confusióne vestra dúplici et rubóre, * laudábunt partem suam;
61:7 Propter hoc in terra sua duplícia possidébunt, * lætítia sempitérna erit eis.
61:8 Quia ego Dóminus díligens judícium, * et ódio habens rapínam in holocáusto:
61:8 Et dabo opus eórum in veritáte, * et fœdus perpétuum fériam eis.
61:9 Et scient in géntibus semen eórum, * et germen eórum in médio populórum:
61:9 Omnes qui víderint eos cognóscent illos, * quia isti sunt semen, cui benedíxit Dóminus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Nocturn III.
Ant. Be glad and rejoice, for your names are written in heaven, said the Lord, alleluja.
Izajás Éneke [13]
Iz 61:6-9
61:6 Ti pedig az Úr papjainak hívattok; a mi Istenünk szolgái, ezt mondják nektek; a pogányok erejét fogjátok enni, és dicsőségükben büszkélkedtek.
61:7 A ti kettős gyalázatotokért és pirulásotokért kettős örökségnek fogtok örvendeni; bizonyára kettős részt nyertek földeteken, s örök vigasságotok leszen.
61:8 Mert én, az Úr, szeretem az ítéletet, és gyűlölöm a ragadományt az égőáldozatban is; és munkátokat igazán megjutalmazom, és örök szövetséget kötök veletek.
61:9 És ismerve lesz a nemzetek között ivadékotok, és csemetétek a népek között; mindnyájan, kik látják, megismerik őket, hogy ez azon ivadék, melyet megáldott az Úr.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Canticum [14]
Sap 3:7-9
3:7 Fulgébunt justi, * et tamquam scintíllæ in arundinéto discúrrent.
3:8 Judicábunt natiónes, et dominabúntur pópulis, * et regnábit Dóminus illórum in perpétuum.
3:9 Qui confídunt in illo, intélligent veritátem, * et fidéles in dilectióne acquiéscent illi:
3:9 Quóniam donum * et pax est eléctis ejus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Bölcsesség Éneke [14]
Bölcs 3:7-9
3:7 Fényleni fognak az igazak, és mint a szikrák a nádasban ide s tova futkosnak.
3:8 Ítélni fogják a nemzeteket, és uralkodnak a népeken, és az ő Uruk országlani fog mindörökké.
3:9 Akik őbenne bíznak, megértik az igazságot, és a hívek szeretetben engedelmeskednek neki; mert ajándék és béke jut az ő választottainak.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Canticum [15]
Ibid. 10:17-21
10:17 Réddidit Deus justis mercédem labórum suórum, * et dedúxit illos in via mirábili:
10:17 Et fuit illis in velaménto diéi, * et in luce stellárum per noctem;
10:18 Tránstulit illos per mare Rubrum, * et transvéxit illos per aquam nímiam.
10:19 Inimícos autem illórum demérsit in mare, * et ab altitúdine inferórum edúxit illos.
10:20 Ideo justi tulérunt spólia impiórum, * et decantavérunt, Dómine, nomen sanctum tuum,
10:21 Et victrícem manum tuam laudavérunt páriter: quóniam sapiéntia apéruit os mutórum, * et línguas infántium fecit disértas.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Gaudéte et exsultáte, quia nómina vestra scripta sunt in cælis, dicit Dóminus, allelúja.
|
Bölcsesség Éneke [15]
Bölcs 10:17-21
10:17 És az igazak munkáinak megadta jutalmát, és csodálatos utakon hordozta őket, és nekik árnyékul volt nappal, és éjszaka csillagok világául;
10:18 Átvitte őket a Vörös-tengeren, és átköltöztette az igen nagy vízen.
10:19 Ellenségeiket pedig a tengerbe merítette, és őket kihozta az örvények mélységéből. Azért az igazak elvitték az istentelenek ragadományait,
10:20 És megénekelték, Uram, a te szent nevedet, és a te győzedelmes kezedet egyhangúlag dicsérték;
10:21 Mert a bölcsesség megnyitotta a némák száját, és a gyermekek nyelvét ékesszólókká tette.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Be glad and rejoice, for your names are written in heaven, said the Lord, alleluja.
|
℣. Nimis honoráti sunt amíci tui Deus.
℟. Nimis confortátus est principátus eórum.
|
℣. Barátaid Uram tiszteletremeltóak
℟. És fejedelemséguk erős
|
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. Exáudi, Dómine Jesu Christe, preces servórum tuórum, et miserére nobis: Qui cum Patre et Spíritu Sancto vivis et regnas in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
“Our Father” is said silently until “And lead us not into temptation:”.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Benedictióne perpétua benedícat nos Pater ætérnus.
℟. Amen.
Lectio 7
Quátuor ergo fácies uni sunt: quia notítia fídei, qua cognoscúntur a Deo, ipsa est in uno, quæ est simul in quátuor. Quidquid enim in uno invéneris, hoc in ómnibus simul quátuor cognósces. Et quátuor pennæ uni: quia Dei omnipoténtis Fílium Dóminum! nostrum Jesum Christum simul omnes concórditer prǽdicant: et ad divinitátem ejus mentis óculos levántes, penna contemplatiónis volant.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Isti sunt triumphatóres et amíci Dei, qui contemnéntes jussa príncipum, meruérunt prǽmia ætérna:
* Modo coronántur, et accípiunt palmam, allelúja.
℣. Isti sunt qui venérunt ex magna tribulatióne, et lavérunt stolas suas in sánguine Agni.
℟. Modo coronántur, et accípiunt palmam, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Maradandó áldással áldjon meg minket az örök Isten.
℟. Ámen.
7. olvasmány
Therefore every one hath four faces, for God knoweth and seeth in them but one faith, which thou mayest see in each and in all. “And every one had four wings.” For they do all with one accord preach our Lord Jesus Christ, the Son of Almighty God toward Whose Godhead lifting up the eyes of their mind, they do lift the wings of contemplation, and do fly.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. These are they which have conquered, and are become the friends of God, who recked not of the commandments of princes, and earned the everlasting reward.
* And now have they crowns on their heads, and palms in their hands, alleluja.
℣. These are they which came out of great tribulation, and have washed their robes in the blood of the Lamb.
℟. And now have they crowns on their heads, and palms in their hands, alleluja.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Unigénitus Dei Fílius nos benedícere et adjuváre dignétur.
℟. Amen.
Lectio 8
Evangelistárum ergo fácies ad humanitátem Dómini pértinet, penna ad divinitátem: quia in eum, quem corpóreum aspíciunt, quasi fácies inténdunt: sed dum hunc esse incircumscríptum atque incorpóreum ex divinitáte annúntiant, per contemplatiónis pennam quasi in áëra levántur. Quia ítaque una est fides incarnatiónis ejus in ómnibus, et par contemplátio divinitátis ejus in síngulis, recte nunc dícitur: Quátuor fácies uni, et quátuor pennæ uni.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Constítues eos príncipes super omnem terram: † mémores erunt nóminis tui, Dómine,
* In omni progénie et generatióne, allelúja.
℣. Nimis honoráti sunt amíci tui, Deus; nimis confortátus est principátus eorum.
℟. In omni progénie et generatióne, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Isten Egyszülött Fia méltóztasson megáldani és támogatni minket.
℟. Ámen.
8. olvasmány
In the Evangelists, the face pertaineth to the Lord's Manhood, and the wings to His Godhead for they turn their face toward Him Whom they see in bodily shape: but when they say that He is, as touching His Godhead, Incomprehensible, and Incorporeal, the wings of their contemplation do, in a manner, carry them in flight heavenward. Because, then, they have all one faith in the Incarnation, and all equally look by contemplation toward the Godhead it is well written of them, “Every one had four faces, and every one had four wings.”
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. You will make them princes over all the earth. They shall remember your name
* Throughout all generations, alleluja.
℣. Your friends, O God, are made exceedingly honourable: their principality is exceedingly strengthened.
℟. Throughout all generations, alleluja.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Spíritus Sancti grátia illúminet sensus et corda nostra.
℟. Amen.
Lectio 9
Léctio sancti Evangélii secúndum Lucam
Luc 10:1-9
In illo témpore: Designávit Dóminus et álios septuagínta duos: et misit illos binos ante fáciem suam, in omnem civitátem et locum, quo erat ipse ventúrus. Et réliqua.
Homilía sancti Gregórii Papæ
Homilia 17 in Evangelia
Dóminus et Salvátor noster, fratres caríssimi, aliquándo nos sermónibus, aliquándo vero opéribus ádmonet. Ipsa étenim facta ejus præcépta sunt: quia dum áliquid tácitus facit, quid ágere debeámus innotéscit. Ecce enim binos in prædicatiónem discípulos mittit: quia duo sunt præcépta caritátis, Dei vidélicet amor, et próximi: et minus quam inter duos cáritas habéri non potest.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Isti sunt qui vivéntes in carne, plantavérunt Ecclésiam sánguine suo:
* Cálicem Dómini bibérunt, et amíci Dei facti sunt, allelúja.
℣. In omnem terram exívit sonus eórum, et in fines orbis terræ verba eórum.
℟. Cálicem Dómini bibérunt, et amíci Dei facti sunt, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Cálicem Dómini bibérunt, et amíci Dei facti sunt, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. A Szentlélek kegyelme világosítsa meg érzékeinket és szívünket.
℟. Ámen.
9. olvasmány
Evangélium szent Lukács Evangélista kőnyvéből
Luke 10:1-9
Abban az időben az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. És így tovább.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. These are they who while yet they lived in the flesh, planted the Church in their own blood;
* They drank of the Lord's cup, and became the friends of God, alleluja.
℣. Their sound is gone out through all the earth, and their words to the ends of the world.
℟. They drank of the Lord's cup, and became the friends of God, alleluja.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. They drank of the Lord's cup, and became the friends of God, alleluja.
|
Sequéntia + sancti Evangélii secúndum Lucam
Luc 10:1-9
℟. Glória tibi, Dómine.
In illo témpore: Designávit Dóminus et álios septuagínta duos: et misit illos binos ante fáciem suam in omnem civitátem et locum, quo erat ipse ventúrus. Et dicebat illis: Messis quidem multa, operárii autem pauci. Rogáte ergo Dóminum messis, ut mittat operários in messem suam. Ite: ecce, ego mitto vos sicut agnos inter lupos. Nolíte portáre sácculum neque peram neque calceaménta; et néminem per viam salutavéritis. In quamcúmque domum intravéritis, primum dícite: Pax huic dómui: et si ibi fúerit fílius pacis, requiéscet super illum pax vestra: sin autem, ad vos revertátur. In eádem autem domo manéte, edéntes et bibéntes quæ apud illos sunt: dignus est enim operárius mercéde sua. Nolíte transíre de domo in domum. Et in quamcúmque civitátem intravéritis, et suscéperint vos, manducáte quæ apponúntur vobis: et curáte infírmos, qui in illa sunt, et dícite illis: Appropinquávit in vos regnum Dei.
℟. Amen
Te decet laus, ✠ te decet hymnus: tibi glória Deo Patri, et Fílio, cum Spíritu Sancto in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Evangélium + szent Lukács Evangélista kőnyvéből
Luke 10:1-9
℟. Glory be to you, O Lord.
Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. Így szólt hozzájuk: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra. Menjetek! Úgy küldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit ne üdvözöljetek. Ha betértek egy házba, először ezt mondjátok: Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll békességetek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ott abban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert a munkás megérdemli a maga bérét. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket s hirdessétek: Közel van hozzátok az Isten országa!
℟. Amen
Téged illet a dicséret, ✠ téged illet a himnusz, dicsőség az Atyaistennek és a Fiúnak a Szentlélekkel együtt, mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Oratio {Votiva}
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Quǽsumus, omnípotens Deus, ut beátus N. Apóstolus, cujus prævenímus festivitátem, tuum pro nobis implóret auxílium: ut a nostris reátibus absolúti a cunctis étiam perículis eruámur.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés {votív}
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
“Our Father” is said silently until “And lead us not into temptation:”.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Add meg nekünk kérünk Mindenható Isten, hogy szent Apostolod N. vigiliájának ünneplése áhitatunkat és lelkünk egészségét szolgálja
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Reliqua omittuntur in Officium duodecim Lectionum, quando immediatæ subsequuntur Laudes. Sed in Festi Simplicis, et in Officio Ferialis tam trium, quam unius Lectionis semper dicuntur ut sequitur.
|
Hagyd ki a többit az Offices of 12 lessons-ban, kivéve ha a Laudest külön imádkozod. Simplex ünnepeken és lázas napokon (legyen az három vagy egy felolvasás) mindig a következőket imádkozzák.
|
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
|
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
|
« Pater Noster » dicitur totum secreto.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
“Our Father” is said completely in silence.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
|
Post Divinum officium |