Incipit
℣. Deus ✠ in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Laus tibi, Dómine, Rex ætérnæ glóriæ.
|
Kezdet
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Dicséret neked Urunk, örök dicsőség királya.
|
Psalmi {Psalmi et antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Ecce quam bonum * et quam iucúndum habitáre fratres in unum. ‡
Psalmus 132 [1]
132:1 Ecce quam bonum et quam iucúndum, habitáre fratres in unum:
132:2 ‡ Sicut unguéntum in cápite, * quod descéndit in barbam, barbam Aaron,
132:2 Quod descéndit in oram vestiménti eius: * sicut ros Hermon, qui descéndit in montem Sion.
132:3 Quóniam illic mandávit Dóminus benedictiónem, * et vitam usque in sǽculum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ecce quam bonum et quam iucúndum habitáre fratres in unum.
|
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Nézzétek * milyen kedves és jó, ha egyetértésben élnek a testvérek.
Zsoltár 132 [1]
132:1 Íme mily jó és mily gyönyörűséges * az atyafiaknak együtt lakniuk.
132:2 Mint főn a kenet, * mely lefolyik a szakállra, Áron szakállára,
132:2 Mely lefolyik ruhája szélére; * mint a Hermon harmata, mely leszáll Sion hegyére.
132:3 Mert oda rendel az Úr áldást * és életet mindörökké.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Nézzétek milyen kedves és jó, ha egyetértésben élnek a testvérek.
|
Ant. Confitémini Dómino * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
Psalmus 135(1-9) [2]
135:1 Confitémini Dómino quóniam bonus: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:2 Confitémini Deo deórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:3 Confitémini Dómino dominórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:4 Qui facit mirabília magna solus: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:5 Qui fecit cælos in intelléctu: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:6 Qui firmávit terram super aquas: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:7 Qui fecit luminária magna: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:8 Solem in potestátem diéi: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:9 Lunam, et stellas in potestátem noctis: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Confitémini Dómino quóniam in ætérnum misericórdia eius.
|
Ant. Magasztaljátok az Urat * mert jó: irgalma örökké megmarad.
Zsoltár 135(1-9) [2]
135:1 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:2 Adjatok hálát az istenek Istenének; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:3 Adjatok hálát az urak Urának; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:4 Ki nagy csodákat cselekszik egyedül; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:5 Ki az egeket bölcsen teremtette; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:6 Ki a földet megerősítette a vizek fölött; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:7 Ki nagy világítókat teremtett; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:8 A napot, hogy uralkodjék nappal; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:9 A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Magasztaljátok az Urat mert jó: irgalma örökké megmarad.
|
Ant. Confitémini Dómino * quia in humilitáte nostra memor fuit nostri.
Psalmus 135(10-26) [3]
135:10 Qui percússit Ægýptum cum primogénitis eórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:11 Qui edúxit Israël de médio eórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:12 In manu poténti, et brácchio excélso: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:13 Qui divísit Mare Rubrum in divisiónes: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:14 Et edúxit Israël per médium eius: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:15 Et excússit Pharaónem, et virtútem eius in Mari Rubro: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:16 Qui tradúxit pópulum suum per desértum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:17 Qui percússit reges magnos: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:18 Et occídit reges fortes: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:19 Sehon, regem Amorrhæórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:20 Et Og, regem Basan: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:21 Et dedit terram eórum hereditátem: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:22 Hereditátem Israël, servo suo: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:23 Quia in humilitáte nostra memor fuit nostri: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:24 Et redémit nos ab inimícis nostris: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:25 Qui dat escam omni carni: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:26 Confitémini Deo cæli: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
135:26 Confitémini Dómino dominórum: * quóniam in ætérnum misericórdia eius.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Confitémini Dómino quia in humilitáte nostra memor fuit nostri.
|
Ant. Magasztaljátok az Urat * megemlékezett rólunk szükségünkben.
Zsoltár 135(10-26) [3]
135:10 Ki megverte Egyiptomot elsőszülöttjeivel; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:11 Ki Izraelt közülük kihozta; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:12 Hatalmas kézzel és kinyújtott karral; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:13 Ki a Vörös-tengert részekre osztotta; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:14 És átvezette Izraelt annak közepén; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:15 És bevetette a fáraót és haderejét a Vörös-tengerbe; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:16 Ki átvitte népét a pusztán; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:17 Ki megverte a nagy királyokat; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:18 És megölte az erős királyokat; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:19 Szehont, az amorreusok királyát; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:20 És Ógot, Básán királyát; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:21 És azok földjét örökségül adta; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:22 Örökségül szolgájának, Izraelnek; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:23 Mivel a mi lealáztatásunkban megemlékezett rólunk; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:24 És megszabadított minket ellenségeinktől; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:25 Ki eledelt ad minden testnek; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:26 Adjatok hálát az ég Istenének; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
135:26 Adjatok hálát az urak Urának; * mert örökkévaló az ő irgalmassága.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Magasztaljátok az Urat megemlékezett rólunk szükségünkben.
|
Ant. Adhǽreat lingua mea * fáucibus meis, si non memínero tui Ierúsalem.
Psalmus 136 [4]
136:1 Super flúmina Babylónis, illic sédimus et flévimus: * cum recordarémur Sion:
136:2 In salícibus in médio eius, * suspéndimus órgana nostra.
136:3 Quia illic interrogavérunt nos, qui captívos duxérunt nos, * verba cantiónum:
136:3 Et qui abduxérunt nos: * Hymnum cantáte nobis de cánticis Sion.
136:4 Quómodo cantábimus cánticum Dómini * in terra aliéna?
136:5 Si oblítus fúero tui, Ierúsalem, * oblivióni detur déxtera mea.
136:6 Adhǽreat lingua mea fáucibus meis, * si non memínero tui:
136:6 Si non proposúero Ierúsalem, * in princípio lætítiæ meæ.
136:7 Memor esto, Dómine, filiórum Edom, * in die Ierúsalem:
136:7 Qui dicunt: Exinaníte, exinaníte * usque ad fundaméntum in ea.
136:8 Fília Babylónis mísera: * beátus, qui retríbuet tibi retributiónem tuam, quam retribuísti nobis.
136:9 Beátus, qui tenébit, * et allídet párvulos tuos ad petram.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Adhǽreat lingua mea fáucibus meis, si non memínero tui Ierúsalem.
|
Ant. Nyelvem tapadjon ínyemhez * ha nem emlékezem meg rólad Jeruzsálem.
Zsoltár 136 [4]
136:1 Babilon folyóvizei mellett, ott ültünk és sírtunk, * midőn Sionról emlékezénk.
136:2 Benne a fűzfákra * függesztettük hangszereinket.
136:3 Mert ott, kik elvittek és fogságban tartottak minket, * énekszót kívántak tőlünk;
136:3 és kik elhurcoltak minket, mondák: * Zengjetek nekünk éneket Sion énekeiből.
136:4 Hogyan énekeljük az Úr énekét * idegen földön?
136:5 Ha elfeledkezem rólad, Jeruzsálem, * legyen elfeledve jobb kezem.
136:6 Torkomhoz ragadjon nyelvem, * ha meg nem emlékezem rólad,
136:6 Ha nem teszem Jeruzsálemet * fővigasságomnak.
136:7 Emlékezzél meg, Uram, Edom fiairól * Jeruzsálem napján,
136:7 Kik mondák: Pusztítsátok el, pusztítsátok el * azt alapjáig.
136:8 Babilon ínséges leánya, * boldog, ki visszaadja neked fizetésedet, mellyel te nekünk fizettél.
136:9 Boldog, ki megragadja * s a kősziklához csapja kisdedeidet.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Nyelvem tapadjon ínyemhez ha nem emlékezem meg rólad Jeruzsálem.
|
Ant. Confitébor * nómini tuo, Dómine, super misericórdia et veritáte tua.
Psalmus 137 [5]
137:1 Confitébor tibi, Dómine, in toto corde meo: * quóniam audísti verba oris mei.
137:2 In conspéctu Angelórum psallam tibi: * adorábo ad templum sanctum tuum, et confitébor nómini tuo.
137:3 Super misericórdia tua, et veritáte tua: * quóniam magnificásti super omne, nomen sanctum tuum.
137:4 In quacúmque die invocávero te, exáudi me: * multiplicábis in ánima mea virtútem.
137:5 Confiteántur tibi, Dómine, omnes reges terræ: * quia audiérunt ómnia verba oris tui:
137:6 Et cantent in viis Dómini: * quóniam magna est glória Dómini.
137:7 Quóniam excélsus Dóminus, et humília réspicit: * et alta a longe cognóscit.
137:8 Si ambulávero in médio tribulatiónis, vivificábis me: * et super iram inimicórum meórum extendísti manum tuam, et salvum me fecit déxtera tua.
137:9 Dóminus retríbuet pro me: * Dómine, misericórdia tua in sǽculum: ópera mánuum tuárum ne despícias.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Confitébor nómini tuo, Dómine, super misericórdia et veritáte tua.
|
Ant. Áldom * szent nevedet, jóságodért és hűségedért.
Zsoltár 137 [5]
137:1 Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből, * mert meghallgattad az én szám igéit;
132:2 Az angyalok színe előtt éneklek neked, * imádkozom a te szent templomodban, és hálát adok nevednek
132:3 A te irgalmadért és igazságodért; * mert fölmagasztaltad mindenek fölött a te szent nevedet.
137:4 Amely napon segítségül hívlak tégedet, hallgass meg engem; * te gyarapítani fogod az erőt lelkemben.
137:5 Adjanak hálát neked, Uram, a föld minden királyai, * mert szádnak minden beszédét hallották,
137:6 és énekeljék meg az Úr utait; * mert nagy az Úr dicsősége.
137:7 Mert fölséges az Úr, és letekint az alázatosokra, * s a magasakat távolról megismeri.
137:8 Ha szorongatás közepette járok is, megtartasz engem életben, * és ellenségeim haragjára kinyújtod kezedet, és megszabadít engem a te jobbod.
137:9 Az Úr megfizet érettem; * Uram, a te irgalmasságod örökkévaló, ne vesd meg a te kezeid alkotásait.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Áldom szent nevedet, jóságodért és hűségedért.
|
Capitulum Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Ioël 2:17
Inter vestíbulum et altáre plorábunt sacerdótes, minístri Dómini, et dicent: Parce, Dómine, parce pópulo tuo: et ne des hereditátem tuam in oppróbrium, ut dominéntur eis natiónes.
℟. Deo grátias.
Hymnus
Audi, benígne Cónditor,
Nostras preces cum flétibus,
In hoc sacro ieiúnio
Fusas quadragenário.
Scrutátor alme córdium,
Infírma tu scis vírium:
Ad te revérsis éxhibe
Remissiónis grátiam.
Multum quidem peccávimus,
Sed parce confiténtibus:
Ad nóminis laudem tui
Confer medélam lánguidis.
Concéde nóstrum cónteri
Corpus per abstinéntiam;
Culpæ ut relínquant pábulum
Ieiúna corda críminum.
Præsta, beáta Trínitas,
Concéde, simplex Únitas;
Ut fructuósa sint tuis
Ieiuniórum múnera.
Amen.
℣. Ángelis suis Deus mandávit de te.
℟. Ut custódiant te in ómnibus viis tuis.
|
Olvasmány, himnusz, vers {a zsoltáros részből az adott napra}
Joel 2:17
A tornácz s az oltár között sírjanak a papok, az Úr szolgái, és mondják: Engedj, Uram! engedj meg a te népednek, és ne add örökségedet gyalázatra, hogy ne uralkodjanak rajtok a nemzetek.
℟. Istennek legyen hála.
Himnusz
Halld meg, jóságos Alkotó
Könyörgésünk síró szavát,
Mellyel hozzád fohászkodunk
E negyven napos böjtön át.
A szívek vizsgálója vagy,
Gyengéinket jól ismered:
Kik hozzád térnek, add nekik
A bocsánat kegyelmeit.
Bűnünk tenger, de kegyesen
Vedd, aki vallomást teszen,
Nevednek dicsőségeért
Adj a betegnek enyhülést.
Engedd, hogy testünk törje meg
Az üdvös megtartóztatás,
Hogy immár a böjtös szivek
Bűnt többé ne éhezzenek.
Boldog Háromság, tedd meg ezt,
Egyszerű Egység, add meg ezt,
Hogy hozzon bő gyümölcsöket
Tieidnek a böjtölés.
Ámen
℣. Mert elküldi angyalait hozzád
℟. Hogy védelmezzenek minden utadon.
|
Canticum: Magnificat {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. O múlier, * magna est fides tua: fiat tibi sicut petísti.
Canticum B. Mariæ Virginis
Luc. 1:46-55
1:46 Magníficat ✠ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna qui potens est: * et sanctum nomen eius.
1:50 Et misericórdia eius, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in brácchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini eius in sǽcula.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. O múlier, magna est fides tua: fiat tibi sicut petísti.
|
Magnificat kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. O woman * great is thy faith; be it unto thee even as thou wilt.
A Boldogságos Szűz Mária éneke
Lk 1:46-55
1:46 Magasztalja ✠ * az én lelkem az Urat,
1:47 és örvendez lelkem * az én üdvözítő Istenemben.
1:48 Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; * íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
1:49 Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, * kinek szent az ő neve.
1:50 És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll * az őt félőkön.
1:51 Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, * elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket.
1:52 Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből, * és felmagasztalta az alázatosokat.
1:53 Az éhezőket betöltötte jókkal, * és a gazdagokat üresen bocsátá.
1:54 Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, * megemlékezvén irgalmasságáról;
1:55 Amint szólott atyáinknak, * Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. O woman great is thy faith; be it unto thee even as thou wilt.
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Da, quǽsumus, Dómine, pópulis christiánis: et, quæ profiténtur, agnóscere, et cæléste munus dilígere, quod frequéntant.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés {az időszaki részből}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Grant, O Lord, we beseech thee, unto all Christian people, that what they now believe they may one day know and may see in love unchecked, that heavenly gift whereof now they are the worshippers and the partakers.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
|
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
|