|
Ante Divinum officium |
Incipit
secreto
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ. Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine,
passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos. Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam,
Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
Deinde, clara voce, dicitur Versus:
℣. Deus ✠ in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
|
Kezdet
csendben
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától; kínzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felől; onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bűneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
Ezután hallható hangon elhangzik a vers:
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
|
Hymnus
Jam lucis orto sídere,
Deum precémur súpplices,
Ut in diúrnis áctibus
Nos servet a nocéntibus.
Linguam refrénans témperet,
Ne litis horror ínsonet:
Visum fovéndo cóntegat,
Ne vanitátes háuriat.
Sint pura cordis íntima,
Absístat et vecórdia;
Carnis terat supérbiam
Potus cibíque párcitas.
Ut, cum dies abscésserit,
Noctémque sors redúxerit,
Mundi per abstinéntiam
Ipsi canámus glóriam.
Deo Patri sit glória,
Ejúsque soli Fílio,
Cum Spíritu Paráclito,
Nunc et per omne sǽculum.
Amen.
|
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át.
Ámen.
|
Psalmi {Votiva}
Ant. Dum esset Rex.
Psalmus 53 [1]
53:3 Deus, in nómine tuo salvum me fac: * et in virtúte tua júdica me.
53:4 Deus, exáudi oratiónem meam: * áuribus pércipe verba oris mei.
53:5 Quóniam aliéni insurrexérunt advérsum me, et fortes quæsiérunt ánimam meam: * et non proposuérunt Deum ante conspéctum suum.
53:6 Ecce enim, Deus ádjuvat me: * et Dóminus suscéptor est ánimæ meæ.
53:7 Avérte mala inimícis meis: * et in veritáte tua dispérde illos.
53:8 Voluntárie sacrificábo tibi, * et confitébor nómini tuo, Dómine: quóniam bonum est:
53:9 Quóniam ex omni tribulatióne eripuísti me: * et super inimícos meos despéxit óculus meus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {votív}
Ant. Amíg asztalánál mulat a király.
Zsoltár 53 [1]
53:3 Isten, a te nevedben szabadíts meg engem; * és a te erődben ítélj meg engem.
53:4 Isten, hallgasd meg imádságomat; * vedd füleidbe az én szám igéit.
53:5 Mert idegenek támadtak föl ellenem, és erősek keresték lelkemet, * és Istent nem tartották szemük előtt.
53:6 Holott íme az Isten segít engem; * és az Úr oltalmazója lelkemnek.
53:7 Fordítsd ellenségeimre a rosszakat; * és igazságod szerint veszítsd el őket.
53:8 Szabad akaratomból fogok áldozni neked, * és hálát adni a te nevednek, Uram, mert jó az;
53:9 Mert minden szorongatásból megmentettél engem; * és ellenségeimet le fogja nézni az én szemem.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 25 [2]
25:1 Júdica me, Dómine, quóniam ego in innocéntia mea ingréssus sum: * et in Dómino sperans non infirmábor.
25:2 Proba me, Dómine, et tenta me: * ure renes meos et cor meum.
25:3 Quóniam misericórdia tua ante óculos meos est: * et complácui in veritáte tua.
25:4 Non sedi cum concílio vanitátis: * et cum iníqua geréntibus non introíbo.
25:5 Odívi ecclésiam malignántium: * et cum ímpiis non sedébo.
25:6 Lavábo inter innocéntes manus meas: * et circúmdabo altáre tuum, Dómine:
25:7 Ut áudiam vocem laudis, * et enárrem univérsa mirabília tua.
25:8 Dómine, diléxi decórem domus tuæ, * et locum habitatiónis glóriæ tuæ.
25:9 Ne perdas cum ímpiis, Deus, ánimam meam, * et cum viris sánguinum vitam meam:
25:10 In quorum mánibus iniquitátes sunt: * déxtera eórum repléta est munéribus.
25:11 Ego autem in innocéntia mea ingréssus sum: * rédime me, et miserére mei.
25:12 Pes meus stetit in dirécto: * in ecclésiis benedícam te, Dómine.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 25 [2]
25:1 Ítélj meg engem, Uram, mert én ártatlanságomban jártam; * és az Úrban bízván, nem fogok lankadni.
25:2 Próbálj meg engem, Uram, és kísérts meg engem; * égesd veséimet és szívemet.
25:3 Mert a te irgalmasságod szemeim előtt vagyon; * és gyönyörködöm igazságodban.
25:4 Nem ültem a hiúság gyülekezetében; * és a gonosztevőkkel nem járok.
25:5 Gyűlöltem a gonosztevők gyülekezetét; * és az istentelenekkel nem ülök.
25:6 Megmosom kezeimet az ártatlanokkal, * és körülveszem, Uram, a te oltárodat.
25:7 Hogy halljam a dicséret szózatát, * és elbeszéljem minden csodádat.
25:8 Uram, szeretem a te házad ékességét, * és a te dicsőséged lakhelyét.
25:9 Isten, ne veszítsd el az istentelenekkel az én lelkemet, * és a vérszopó férfiakkal életemet,
25:10 Kiknek kezeikben gonoszság vagyon, * jobb kezük tele ajándékokkal.
25:11 Én pedig ártatlanságomban jártam; * válts meg engem, és irgalmazz nekem.
25:12 Az én lábam egyenesen állott; * a gyülekezetekben áldalak téged, Uram!
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(1-16) [3]
118:1 (Aleph) Beáti immaculáti in via: * qui ámbulant in lege Dómini.
118:2 Beáti, qui scrutántur testimónia ejus: * in toto corde exquírunt eum.
118:3 Non enim qui operántur iniquitátem, * in viis ejus ambulavérunt.
118:4 Tu mandásti * mandáta tua custodíri nimis.
118:5 Útinam dirigántur viæ meæ, * ad custodiéndas justificatiónes tuas!
118:6 Tunc non confúndar, * cum perspéxero in ómnibus mandátis tuis.
118:7 Confitébor tibi in directióne cordis: * in eo quod dídici judícia justítiæ tuæ.
118:8 Justificatiónes tuas custódiam: * non me derelínquas usquequáque.
118:9 (Beth) In quo córrigit adolescéntior viam suam? * In custodiéndo sermónes tuos.
118:10 In toto corde meo exquisívi te: * ne repéllas me a mandátis tuis.
118:11 In corde meo abscóndi elóquia tua: * ut non peccem tibi.
118:12 Benedíctus es, Dómine: * doce me justificatiónes tuas.
118:13 In lábiis meis, * pronuntiávi ómnia judícia oris tui.
118:14 In via testimoniórum tuórum delectátus sum, * sicut in ómnibus divítiis.
118:15 In mandátis tuis exercébor: * et considerábo vias tuas.
118:16 In justificatiónibus tuis meditábor: * non oblivíscar sermónes tuos.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 118(1-16) [3]
118:1 (Alef) Boldogok, kiknek útjuk feddhetetlen, * kik az Úr törvényében járnak.
118:2 Boldogok, kik az ő bizonyságait vizsgálják, * teljes szívükből keresik őt;
118:3 Mert nem cselekszenek gonoszt, * kik az ő utain járnak.
118:4 Te parancsoltad * rendeléseidet fölötte megtartatni.
118:5 Bárcsak utaim * a te igazságaid megőrzésére lennének intézve!
118:6 Akkor nem szégyenülök meg, * midőn szemmel tartom minden parancsodat.
118:7 Hálát adok neked egyenes szívvel, * azért, hogy megtanultam a te igazságod ítéleteit.
118:8 A te igazságaidat megőrzöm; * ne hagyj el soha engemet.
118:9 (Bet) Mivel jobbítja meg útját az ifjú? * A te beszédeid megtartásával.
118:10 Teljes szívemből kereslek téged; * ne hagyj eltévednem parancsaidtól.
118:11 Szívembe rejtem a te beszédeidet, * hogy ne vétsek ellened.
118:12 Áldott vagy te, Uram, * taníts meg engem igazságaidra.
118:13 Ajkaimmal * hirdetem a te szád minden ítéletét.
118:14 A te bizonyságaid útjában gyönyörködöm, * mint mindannyi gazdagságban.
118:15 Parancsaidban gyakorlom magamat, * és vigyázok utaidra.
118:16 A te igazságaidról elmélkedem; * nem feledem el beszédeidet.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(17-32) [4]
118:17 (Ghimel) Retríbue servo tuo, vivífica me: * et custódiam sermónes tuos:
118:18 Revéla óculos meos: * et considerábo mirabília de lege tua.
118:19 Íncola ego sum in terra: * non abscóndas a me mandáta tua.
118:20 Concupívit ánima mea desideráre justificatiónes tuas, * in omni témpore.
118:21 Increpásti supérbos: * maledícti qui declínant a mandátis tuis.
118:22 Aufer a me oppróbrium, et contémptum: * quia testimónia tua exquisívi.
118:23 Étenim sedérunt príncipes, et advérsum me loquebántur: * servus autem tuus exercebátur in justificatiónibus tuis.
118:24 Nam et testimónia tua meditátio mea est: * et consílium meum justificatiónes tuæ.
118:25 (Daleth) Adhǽsit paviménto ánima mea: * vivífica me secúndum verbum tuum.
118:26 Vias meas enuntiávi, et exaudísti me: * doce me justificatiónes tuas.
118:27 Viam justificatiónum tuárum ínstrue me: * et exercébor in mirabílibus tuis.
118:28 Dormitávit ánima mea præ tǽdio: * confírma me in verbis tuis.
118:29 Viam iniquitátis ámove a me: * et de lege tua miserére mei.
118:30 Viam veritátis elégi: * judícia tua non sum oblítus.
118:31 Adhǽsi testimóniis tuis, Dómine: * noli me confúndere.
118:32 Viam mandatórum tuórum cucúrri, * cum dilatásti cor meum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Dum esset Rex in accúbitu suo, nardus mea dedit odórem suavitátis.
|
Zsoltár 118(17-32) [4]
118:17 (Gimel) Tégy jót a te szolgáddal, adj nekem életet; * és megőrzöm beszédeidet.
118:18 Nyisd meg szemeimet, * hogy szemlélhessem a csodákat törvényedben.
118:19 Jövevény vagyok én a földön; * ne rejtsd el tőlem parancsaidat.
118:20 Epedve óhajtja lelkem a te igazságaidat * minden időben.
118:21 Megfedded a kevélyeket; * átkozottak, kik elhajolnak a te parancsaidtól.
118:22 Vedd el rólam a gyalázatot és megvetést, * mivel a te bizonyságaidat keresem.
118:23 Mert fejedelmek ülnek össze, és szólanak ellenem; * de a te szolgád igazságaidban gyakorolja magát;
118:24 Mert bizonyságaid az én elmélkedésem, * és tanácsom a te igazságaid.
118:25 (Dalet) A porhoz ragadt lelkem; * eleveníts meg engem a te igéd szerint.
118:26 Elbeszélem utaimat, és meghallgatsz engem; * taníts meg engem a te igazságaidra.
118:27 Oktass engem igazságaid útjára: * és gyakorolni fogom magamat csodatételeidben.
118:28 Lelkem elbágyad az unatkozás miatt; * erősíts meg engem igéid által.
118:29 A gonoszság útját távoztasd el tőlem, * és törvényed szerint könyörülj rajtam.
118:30 Az igazság útját választottam, * nem feledem el ítéleteidet.
118:31 Bizonyságaidhoz ragaszkodom, Uram, * ne hagyj megszégyenülnöm.
118:32 Parancsaid útján futok, * ha kitágítod szívemet.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Amíg asztalánál mulat a király nárduszom jó illatot áraszt magából.
|
Capitulum Responsorium Versus {Votiva}
1 Tim. 1:17
Regi sæculórum immortáli et invisíbili, soli Deo honor et glória in sǽcula sæculórum. Amen.
℟. Deo grátias.
℟.br. Christe, Fili Dei vivi, * miserére nobis.
℟. Christe, Fili Dei vivi, * miserére nobis.
℣. Qui ventúrus es in mundum.
℟. Miserére nobis.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Christe, Fili Dei vivi, * miserére nobis.
℣. Exsúrge, Christe, ádjuva nos.
℟. Et líbera nos propter nomen tuum.
|
Olvasmány, válaszos ének, vers {votív}
1Tim 1:17
Az örökkévalóság halhatatlan és láthatatlan királyának, az egyedül való Istennek pedig tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké. Ámen.
℟. Istennek legyen hála.
℟.br. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
℟. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
℣. Aki az eljövendő vagy.
℟. Irgalmazz nekünk.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
℣. Kelj fel, Krisztus, segíts meg minket.
℟. És szabadíts meg a te nevedért.
|
Preces Dominicales et Feriales{omittitur}
|
Vasárnapi és hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Preces Dominicales et Feriales{omittitur}
|
Vasárnapi és hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Dómine Deus omnípotens, qui ad princípium hujus diéi nos perveníre fecísti: tua nos hódie salva virtúte; ut in hac die ad nullum declinémus peccátum, sed semper ad tuam justítiam faciéndam nostra procédant elóquia, dirigántur cogitatiónes et ópera.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
|
Könyörgés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
|
Martyrologium {anticip.}
Nonis Decémbris Luna nona Anno Dómini 2019
In Judǽa sancti Sabbæ Abbátis, in óppido Cappadóciæ Mútala orti, qui miro sanctitátis exémplo refúlsit, et pro fide cathólica, advérsus impugnántes sanctam Sýnodum Chalcedonénsem, strénue laborávit, ac tandem in ea diœcésis Hierosolymitánæ laura, quæ ipsíus sancti Sabbæ nómine póstmodum est insigníta, requiévit in pace.
Níciæ, apud Varum flúvium, sancti Bassi Epíscopi, qui, in persecutióne Décii et Valeriáni, a Perénnio Prǽside, ob Christi fidem, equúleo tortus, láminis candéntibus ustus, fústibus et scorpiónibus cæsus, in ignem missus, et, cum inde evasísset illǽsus, duóbus clavis confíxus, illústre martýrium consummávit.
Pápiæ sancti Dalmátii, Epíscopi et Mártyris; qui in persecutióne Maximiáni passus est.
Corfínii, in Pelígnis, sancti Pelíni, Epíscopi Brundusíni, qui, cum ob ejus oratiónem, sub Juliáno Apóstata, templum Martis corruísset, a templórum Pontifícibus diríssime cæsus est, atque, octogínta et quinque vulnéribus confóssus, martýrii corónam proméruit.
Item sancti Anastásii Mártyris, qui, præ ardóre martýrii, sponte se persecutóribus óbtulit.
Thagúræ, in Africa, sanctórum Mártyrum Júlii, Potámiæ, Crispíni, Felícis, Grati et aliórum septem.
Thebéste, in Numídia, sanctæ Crispínæ, nobilíssimæ féminæ, quæ, tempóribus Diocletiáni et Maximiáni, cum sacrificáre nollet, jussu Anolíni Procónsulis decolláta est; quam sanctus Augustínus sæpe láudibus celébrat.
Tréviris sancti Nicétii Epíscopi, miræ sanctitátis viri.
Polýboti, in Asia, sancti Joánnis Epíscopi, cognoménto Thaumatúrgi.
℣. Et álibi aliórum plurimórum sanctórum Mártyrum et Confessórum, atque sanctárum Vírginum.
℟. Deo grátias.
℣. Pretiósa in conspéctu Dómini.
℟. Mors Sanctórum ejus.
Sancta María et omnes Sancti intercédant pro nobis ad Dóminum, ut nos mereámur ab eo adjuvári et salvári, qui vivit et regnat in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Martyrologium {anticip.}
On the morrow we keep in England the feast of the holy Confessor Brian, first Bishop of Dorchester, of whom mention is made upon the 3rd day of this present month of December.
December 5th 2019, the 9th day of the Moon, were born into the better life:
At Mutalasque, in Cappadocia, the holy Saba, Abbot (in Palestine in the year 531,) who shone in Palestine as a marvellous example of holiness, and toiled manfully for the Catholic faith against those that impugned the holy Council of Chalcedon, (held in the year 451.)
At Thebeste, in Africa, holy Crispina, (of Thagara,) a woman of very high rank, who refused to sacrifice to idols, in the days of the Emperors Diocletian and Maximian, and was therefore beheaded by command of the Pro-consul Anolinus, (in the year 304.) Holy Augustin doth oftentimes speak in her praise.
At Thagara, in Africa, the holy martyrs Julius, Potamia, Crispin, Felix, Gratus, and seven others.
At Nice, upon the river Var, holy Bassus, Bishop (of that see, in the third century.) In the persecution under the Emperors Decius and Valerian the President Perennius caused him for Christ's faith's sake to be racked, burnt with plates of white-hot metal, beaten with cudgels and loaded scourges, cast into the fire, and when he came out therefrom unharmed, to be pierced with two nails, and so he achieved an illustrious martyrdom.
At Pavia, the holy martyr Dalmatius, Bishop (of that see,) who suffered in the persecution under the Emperor Maximian, (in the year 304.)
At Pentinia, in the Abruzzi, the holy martyr Pelinus, Bishop of Brindisi.
In the days of the Emperor Julian the Apostate a temple of Mars fell down in answer to his prayer, wherefore the heathen priests beat him direfully, and he earned the crown of martyrdom by eighty-five wounds, (about the year 362.)
Likewise, (in the sixth century,) the holy martyr Anastasius, whose desire for martyrdom caused him to show himself of his own will to the persecutors.
At Trier, (about the year 566,) holy Nicetius, Bishop (of that see,) a man of wonderful holiness. (Two of his works are still extant.)
At Polybotus, in Asia, holy John, called the Wonder-worker, Bishop (of that see in the time of the Emperor Leo the Isaurian.)
℣. És mindenütt másutt szent vértanúk, hivallók és szüzek.
℟. Istennek legyen hála.
℣. Értékes az Úr szemében.
℟. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
De Officio Capituli
℣. Deus in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
℣. Deus in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
℣. Deus in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. Réspice in servos tuos, Dómine, et in ópera tua, et dírige fílios eórum.
℟. Et sit splendor Dómini Dei nostri super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos, et opus mánuum nostrárum dírige.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Orémus.
Dirígere et sanctificáre, régere et gubernáre dignáre, Dómine Deus, Rex cæli et terræ, hódie corda et córpora nostra, sensus, sermónes et actus nostros in lege tua, et in opéribus mandatórum tuórum: ut hic et in ætérnum, te auxiliánte, salvi et líberi esse mereámur, Salvátor mundi: Qui vivis et regnas in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
The Capitular Office
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
"Our Father" is said silently until "And lead us not into temptation:".
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
℟. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Dies et actus nostros in sua pace dispónat Dóminus omnípotens.
Lectio brevis {Votiva}
Sir 51:8; 51:12
Laudábit usque ad mortem ánima mea Dóminum, quóniam éruis sustinéntes te, et líberas eos de manu angústiæ, Dómine, Deus noster.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
|
℣. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány {votív}
Sir 51:8; 51:12
Mindhalálig dicséri lelkem az Urat; kimented, Uram, a te rád várakozókat, és kiszabadítod öket a pogányok kezeiböl.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
|
Conclusio
℣. Adjutórium nóstrum ✠ in nómine Dómini.
℟. Qui fecit cælum et terram.
℣. Benedícite.
℟. Deus.
Benedictio. Dóminus nos benedícat, ✠ et ab omni malo deféndat, et ad vitam perdúcat ætérnam. Et fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
|
Befejezés
℣. Segítségünk ✠ az Úr nevében van.
℟. Aki az eget és a földet alkotta.
℣. Mondjatok áldást.
℟. Istenünk.
Áldás. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre, és a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
|
Deinde dicitur tantum « Pater Noster » secreto, nisi sequatur alia Hora.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Ezután csak a «Pater Noster» szólal meg némán, hacsak nem következik azonnal újabb óra.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
|
|
Post Divinum officium |