Incipit
℣. Deus ✠ in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Laus tibi, Dómine, Rex ætérnæ glóriæ.
|
Kezdet
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Dicséret neked Urunk, örök dicsőség királya.
|
Hymnus
Iam lucis orto sídere,
Deum precémur súpplices,
Ut in diúrnis áctibus
Nos servet a nocéntibus.
Linguam refrénans témperet,
Ne litis horror ínsonet:
Visum fovéndo cóntegat,
Ne vanitátes háuriat.
Sint pura cordis íntima,
Absístat et vecórdia;
Carnis terat supérbiam
Potus cibíque párcitas.
Ut, cum dies abscésserit,
Noctémque sors redúxerit,
Mundi per abstinéntiam
Ipsi canámus glóriam.
Deo Patri sit glória,
Eiúsque soli Fílio,
Cum Spíritu Paráclito,
Nunc et per omne sǽculum.
Amen.
|
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át.
Ámen.
|
Psalmi {ex Proprio de Tempore}
Ant. Líbera me * de sanguínibus, Deus, Deus meus: et exsultábit lingua mea iustítiam tuam.
Psalmus 25 [1]
25:1 Iúdica me, Dómine, quóniam ego in innocéntia mea ingréssus sum: * et in Dómino sperans non infirmábor.
25:2 Proba me, Dómine, et tenta me: * ure renes meos et cor meum.
25:3 Quóniam misericórdia tua ante óculos meos est: * et complácui in veritáte tua.
25:4 Non sedi cum concílio vanitátis: * et cum iníqua geréntibus non introíbo.
25:5 Odívi ecclésiam malignántium: * et cum ímpiis non sedébo.
25:6 Lavábo inter innocéntes manus meas: * et circúmdabo altáre tuum, Dómine:
25:7 Ut áudiam vocem laudis, * et enárrem univérsa mirabília tua.
25:8 Dómine, diléxi decórem domus tuæ, * et locum habitatiónis glóriæ tuæ.
25:9 Ne perdas cum ímpiis, Deus, ánimam meam, * et cum viris sánguinum vitam meam:
25:10 In quorum mánibus iniquitátes sunt: * déxtera eórum repléta est munéribus.
25:11 Ego autem in innocéntia mea ingréssus sum: * rédime me, et miserére mei.
25:12 Pes meus stetit in dirécto: * in ecclésiis benedícam te, Dómine.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {az időszaki részből}
Ant. Deliver me * from blood, O God, thou God of my salvation: and my tongue shall extol thy justice.
Zsoltár 25 [1]
25:1 Ítélj meg engem, Uram, mert én ártatlanságomban jártam; * és az Úrban bízván, nem fogok lankadni.
25:2 Próbálj meg engem, Uram, és kísérts meg engem; * égesd veséimet és szívemet.
25:3 Mert a te irgalmasságod szemeim előtt vagyon; * és gyönyörködöm igazságodban.
25:4 Nem ültem a hiúság gyülekezetében; * és a gonosztevőkkel nem járok.
25:5 Gyűlöltem a gonosztevők gyülekezetét; * és az istentelenekkel nem ülök.
25:6 Megmosom kezeimet az ártatlanokkal, * és körülveszem, Uram, a te oltárodat.
25:7 Hogy halljam a dicséret szózatát, * és elbeszéljem minden csodádat.
25:8 Uram, szeretem a te házad ékességét, * és a te dicsőséged lakhelyét.
25:9 Isten, ne veszítsd el az istentelenekkel az én lelkemet, * és a vérszopó férfiakkal életemet,
25:10 Kiknek kezeikben gonoszság vagyon, * jobb kezük tele ajándékokkal.
25:11 Én pedig ártatlanságomban jártam; * válts meg engem, és irgalmazz nekem.
25:12 Az én lábam egyenesen állott; * a gyülekezetekben áldalak téged, Uram!
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 51 [2]
51:3 Quid gloriáris in malítia, * qui potens es in iniquitáte?
51:4 Tota die iniustítiam cogitávit lingua tua: * sicut novácula acúta fecísti dolum.
51:5 Dilexísti malítiam super benignitátem: * iniquitátem magis quam loqui æquitátem.
51:6 Dilexísti ómnia verba præcipitatiónis, * lingua dolósa.
51:7 Proptérea Deus déstruet te in finem, * evéllet te, et emigrábit te de tabernáculo tuo: et radícem tuam de terra vivéntium.
51:8 Vidébunt iusti, et timébunt, et super eum ridébunt, et dicent: * Ecce homo, qui non pósuit Deum adiutórem suum:
51:9 Sed sperávit in multitúdine divitiárum suárum: * et præváluit in vanitáte sua.
51:10 Ego autem, sicut olíva fructífera in domo Dei, * sperávi in misericórdia Dei in ætérnum: et in sǽculum sǽculi.
51:11 Confitébor tibi in sǽculum, quia fecísti: * et exspectábo nomen tuum, quóniam bonum est in conspéctu sanctórum tuórum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 51 [2]
51:3 Mit dicsekszel a gonoszságban, * ki hatalmas vagy az igaztalanságban?
51:4 Napestig hamisságot gondolt nyelved; * mint az éles borotva álnokságot cselekedtél.
51:5 Inkább szeretted a gonoszságot, mint a kegyességet, * örömestebb szólottál hamisságot, mint igazat.
51:6 Szerettél minden veszedelmes igét, * álnok nyelv!
51:7 Azért Isten megront téged végképpen, * kigyomlál téged, és kiköltöztet hajlékodból, és gyökeredet az élők földjéből.
51:8 Látni fogják az igazak és megfélemlenek, és nevetnek rajta, és majd mondják: * Íme az ember, ki az Istent nem választotta segítőjének,
51:9 Hanem gazdagsága sokaságában bízott, * és hatalmaskodott hiúságában.
51:10 Én pedig mint a gyümölcsöző olajfa Isten házában, * bízom Isten irgalmában örökké és mindörökkön-örökké.
51:11 Hálát adok neked örökké, mert te cselekedted ezt, * és reménylek a te nevedben, mert jó az szentjeid színe előtt.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 52 [3]
52:1 Dixit insípiens in corde suo: * Non est Deus.
52:2 Corrúpti sunt, et abominábiles facti sunt in iniquitátibus: * non est qui fáciat bonum.
52:3 Deus de cælo prospéxit super fílios hóminum: * ut vídeat si est intéllegens, aut requírens Deum.
52:4 Omnes declinavérunt, simul inútiles facti sunt: * non est qui fáciat bonum, non est usque ad unum.
52:5 Nonne scient omnes qui operántur iniquitátem, * qui dévorant plebem meam ut cibum panis?
52:6 Deum non invocavérunt: * illic trepidavérunt timóre, ubi non erat timor.
52:6 Quóniam Deus dissipávit ossa eórum qui homínibus placent: * confúsi sunt, quóniam Deus sprevit eos.
52:7 Quis dabit ex Sion salutáre Israël? * cum convérterit Deus captivitátem plebis suæ, exsultábit Iacob, et lætábitur Israël.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Líbera me de sanguínibus, Deus, Deus meus: et exsultábit lingua mea iustítiam tuam.
|
Zsoltár 52 [3]
52:1 Mondá szívében az esztelen: * Nincs Isten.
52:2 Meg vannak vesztegetve és utálatosakká lettek gonoszságaikban; * nincs, ki jót cselekedjék.
52:3 Isten letekint a mennyből az emberek fiaira, * hogy lássa, ha van-e értelmes és Istent kereső.
52:4 De mind elhajlottak, mindnyájan hasztalanokká lettek gonoszságaikban; * nincs, ki jót cselekedjék, egyetlen egy sincs.
52:5 Nem tudják-e ezt mindazok, kik gonoszságot cselekesznek, * kik megemésztik népemet, mint a kenyeret?
52:6 Az Istent nem hívták segítségül, * ott remegtek félelemmel, hol nem volt félelem;
52:6 Mert az Isten széthányja azok tetemeit, kik az embereknek tetszenek; * megszégyenülnek, mert Isten megvetette őket.
52:7 Ki ad Sionból Izraelnek szabadulást? * Mikor visszatéríti Isten az ő fogolynépét, örvendeni fog Jákob és vigadni Izrael.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Deliver me from blood, O God, thou God of my salvation: and my tongue shall extol thy justice.
|
Capitulum Responsorium Versus {ex Psalterio secundum diem}
1 Tim. 1:17
Regi sæculórum immortáli et invisíbili, soli Deo honor et glória in sǽcula sæculórum. Amen.
℟. Deo grátias.
℟.br. Christe, Fili Dei vivi, * Miserére nobis.
℟. Christe, Fili Dei vivi, * Miserére nobis.
℣. Qui sedes ad déxteram Patris.
℟. Miserére nobis.
Gloria omittitur
℟. Christe, Fili Dei vivi, * Miserére nobis.
℣. Exsúrge, Christe, ádiuva nos.
℟. Et líbera nos propter nomen tuum.
|
Chapter Responsory Verse {a zsoltáros részből az adott napra}
1Tim 1:17
Az örökkévalóság halhatatlan és láthatatlan királyának, az egyedül való Istennek pedig tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké. Ámen.
℟. Istennek legyen hála.
℟.br. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
℟. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
℣. Aki az Atya jobbján ülsz.
℟. Irgalmazz nekünk.
Dicsőség elmarad
℟. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
℣. Kelj fel, Krisztus, segíts meg minket.
℟. És szabadíts meg a te nevedért.
|
Orationes
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Dómine Deus omnípotens, qui ad princípium huius diéi nos perveníre fecísti: tua nos hódie salva virtúte; ut in hac die ad nullum declinémus peccátum, sed semper ad tuam iustítiam faciéndam nostra procédant elóquia, dirigántur cogitatiónes et ópera.
Per Dóminum nostrum Iesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
|
Imádságok
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
|
Martyrologium (anticip.)
Quartodécimo Kaléndas Maii Luna quarta décima Anno Dómini 2019
Cœna Domínica, quando Christus Iesus, die quam pro nostra salúte crucifigerétur, mystéria Córporis et Sánguinis sui discípulis trádidit celebránda.
Apud montem Senárium, in Etrúria, natális sancti Amidǽi Confessóris, e septem Fundatóribus Ordinis Servórum beátæ Maríæ Vírginis, flagrantíssima in Deum caritáte præclári. Ipsíus tamen ac Sociórum festum prídie Idus Februárii celebrátur.
Romæ beáti Apollónii Senatóris, qui, sub Cómmodo Príncipe et Perénnio Præfécto, a servo próditus quod Christiánus esset, iussúsque ut ratiónem fídei suæ rédderet, insígne volúmen compósuit, quod in Senátu legit; et nihilóminus pro Christo, senténtia Senátus, cápite truncátus est.
Messánæ, in Sicília, natális sanctórum Mártyrum Eleuthérii, Epíscopi Illýrici, et Anthíæ matris. Ipse, cum esset vitæ sanctimónia et miraculórum virtúte illústris, sub Hadriáno Príncipe, lectum férreum ignítum, cratículam et sartáginem, óleo et pice ac resína fervéntem, súperans, proiéctus quoque leónibus sed ab illis nil læsus, novíssime simul cum matre iugulátur.
Córdubæ, in Hispánia, sancti Perfécti, Presbýteri et Mártyris, qui a Mauris, eo quod inveherétur in Mahumétis sectam et fírmiter Christi fidem profiterétur, gládio trucidátus est.
Messánæ, in Sicília, sancti Corébi Præfécti, qui, per sanctum Eleuthérium convérsus ad fidem, gládio percússus est.
Bríxiæ sancti Calóceri Mártyris, qui, a sanctis Faustíno et Iovíta convérsus ad Christum, sub Hadriáno Príncipe gloriósum confessiónis certámen complévit.
Medioláni sancti Galdíni, Cardinális et eiúsdem civitátis Epíscopi, qui, concióne advérsus hæréticos expléta, spíritum Deo réddidit.
℣. Et álibi aliórum plurimórum sanctórum Mártyrum et Confessórum, atque sanctárum Vírginum.
℟. Deo grátias.
|
Martyrologium (anticip.)
April 18th 2019, the 14th day of the Moon, were born into the better life:
The Lord's Supper, when Christ Jesus, the day before he was crucified for our salvation, gave to his disciples the mysteries of his Body and Blood, to be celebrated by them.
At Rome, under the Emperor Cornmodus and the Prefect Perennius, the blessed Senator Apollonius. A slave informed upon him as being a Christian, and he was commanded to give an account of his faith. In order to do this he wrote an admirable treatise, which he read in the Senate but the Senate, nevertheless, ordered him to be beheaded for Christ's sake.
At Messina, the holy martyrs Eleutherius, Bishop of Illyrium, and Anthia his mother. He was famous for the holiness of his life, and for his power of working miracles. Under the Emperor Hadrian he was tortured upon a heated iron-bed, a grating, and a vessel filled with boiling oil, pitch, and rosin. These he overcame, and was thrown to the lions but by them he was left unhurt, and in the end his throat was cut along with that of his mother.
Likewise at Messina, the holy Prefect Corebus, who was converted to the faith by holy Eleutherius, and was slain with the sword.
At Brescia, the holy martyr Calocerus, who was converted to Christ by holy Faustinus and Jovita, and under the aforesaid Emperor Hadrian by his testimony finished a glorious contention.
At Cordova, the holy martyr Perfectus the Priest, who was killed by the Moors for holding forth against the Mahomedan religion. [The place of his death, which was in the year 850, is still called the Field of Truth.]
At Milan, holy Cardinal Galdin, Bishop of that see, who gave up his soul to God on finishing a discourse against heretics, [in the year 1176. He was a Cardinal Archbishop and a Legate of the Holy See.]
At Monte Senario, in Tuscany, [in the thirteenth century,] the blessed Confessor Amadeo, one of the seven founders of the Order of Servants of the Blessed Virgin Mary, whose feast we keep upon the 13th day of February. He was eminent for his burning love toward God.
℣. És mindenütt másutt szent vértanúk, hivallók és szüzek.
℟. Istennek legyen hála.
|
℣. Pretiósa in conspéctu Dómini.
℟. Mors Sanctórum eius.
Sancta María et omnes Sancti intercédant pro nobis ad Dóminum, ut nos mereámur ab eo adiuvári et salvári, qui vivit et regnat in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
℣. Deus in adiutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adiuvándum me festína.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
℣. Értékes az Úr szemében.
℟. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. ℟. Ámen.
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum cotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. Réspice in servos tuos, Dómine, et in ópera tua, et dírige fílios eórum.
℟. Et sit splendor Dómini Dei nostri super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos, et opus mánuum nostrárum dírige.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Orémus.
Dirígere et sanctificáre, régere et gubernáre dignáre, Dómine Deus, Rex cæli et terræ, hódie corda et córpora nostra, sensus, sermónes et actus nostros in lege tua, et in opéribus mandatórum tuórum: ut hic et in ætérnum, te auxiliánte, salvi et líberi esse mereámur, Salvátor mundi:
Qui vivis et regnas in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
℟. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
℣. Iube, Dómine, benedícere.
Benedictio. Dies et actus nostros in sua pace dispónat Dóminus omnípotens. Amen.
Lectio brevis {ex Psalterio secundum tempora}
Isa 50:6-7
Fáciem meam non avérti ab increpántibus, et conspuéntibus in me. Dóminus Deus auxiliátor meus, et ídeo non sum confúsus.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
|
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
|
Conclusio
℣. Adiutórium nóstrum ✠ in nómine Dómini.
℟. Qui fecit cælum et terram.
℣. Benedícite.
℟. Deus.
℣. Dóminus nos benedícat, ✠ et ab omni malo deféndat, et ad vitam perdúcat ætérnam. Et fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
|
Rövid olvasmány {a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Iz 50:6-7
Nem fordítottam el orcámat a szidalmazóktól és rám köpdösőktől. Az Úr Isten az én segítőm, azért nem szégyenülök meg.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
|
Befejezés
℣. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
℟. Aki az eget és földet alkotta.
℣. Mondjatok áldást.
℟. Istenünk.
℣. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
|